Mintegy 60 ezer izraeli katonát és rendőrt vezényelnek a Gázai övezetbe, hogy a lehető leggyorsabban végrehajtsák a zsidó települések kiürítését – közölték hétfőn izraeli védelmi minisztériumi forrásból. Ariel Sharon kormányfő kiürítési terve szerint nyolcezer telepest költöztetnek ki a Gázai övezetből augusztus 17-e és a zsidó újév október 3-ai időpontja között. Ugyanez idő alatt Izrael felszámol négy elszigetelt ciszjordániai települést is, amelyekben néhány százan élnek.
Saul Mofaz izraeli védelmi miniszter és Dan Haluc vezérkari főnök a vasárnapi kormányülésen annak szükségességét hangsúlyozta, hogy lehetőség szerint “egy lendülettel” hajtsák végre a kiürítést, hogy elkerüljék az összecsapásokat a kivonulás ellenzőivel és a palesztin fegyveres szervezetekkel. Ehud Olmert miniszterelnök-helyettes a BBC beszámolója szerint pedig már úgy fogalmazott, hogy kívánatos volna előbbre hozni a kivonulást a konfliktusok számának minimalizálása érdekében. Érvelése minden bizonnyal arra (is) alapszik, hogy a múlt héten több mint húszezren tüntetettek a kivonulás ellen, többek közt a dél-izraeli Netivótban. A menet fő célja a legtöbb telepet tömörítő Gus Katif tömb lett volna, amelyhez a Kiszufim átkelőn keresztül vezet az út. Ennek megakadályozására mintegy húszezer rendőrt és katonát vezényeltek Izrael déli részébe.
A katonai konfliktusokra való tekintettel az izraeli miniszterelnök minden korábbinál szigorúbb megtorló intézkedéseket helyezett kilátásba. Ariel Sharon bejelentése szerint Izrael keményen visszaüt, ha katonáit vagy telepeseit támadás éri palesztin fegyveresek részéről a jövő hónapban esedékes gázai kivonulás alatt vagy után. A kormányfő elmondása szerint a hadsereg korábban nem alkalmazott, egyszersmind igen kemény módszerekkel fog válaszolni, ha támadás éri az izraelieket. Kijelentése néhány órával azután hangzott el, hogy palesztin fegyveresek a Gázai övezetben egy autóra támadtak, megölve benne két embert és megsebesítve további négyet.
A kivonulást izraeli katonák és rendőrök vezénylik, de az ország megosztottságára jellemző, hogy számos tartalékos katona közölte: lelkiismereti okokból nem kíván részt venni az akcióban. A kiköltöző zsidó telepesek – akik kárpótlásként 200-300 ezer dollárt kapnak családonként – helyét az övezetben élő 1,3 millió palesztin szabadon elfoglalhatja. Sajtóértesülések szerint az Arab Emírségek elnöke már felajánlotta, hogy 100 millió dolláros alapot létesít, amelyből egy 30 ezer főnek otthont adó várost szándékszik felépíttetni a kitelepített telepesek egykori otthonában.
Kalifa ben Szaid sejk vasárnap arra adott utasítást, hogy “egy teljes várost” építsenek fel, amely az ő nevét fogja viselni, és amely a “testvéri palesztin népnek szánt ajándék lesz”. Az államfő elrendelte az illetékes minisztériumoknak, hogy a tervek megvalósítása érdekében lépjenek kapcsolatba a palesztin menekültekkel foglalkozó ENSZ-bizottsággal.
Kivonulás után
A kivonulás előkészítésével párhuzamosan már folynak a tárgyalások arról, milyen hatalmi struktúra alakulhat majd ki az izraeli lakosság kitelepítése után. Az amerikai diplomácia vezetője ezzel kapcsolatban kijelentette: biztosítani kell a Gázai övezet összeköttetését Ciszjordániával, a palesztinok mozgásszabadságának biztosítása kulcsfontosságú a terület gazdasági fejlődése szempontjából. Condoleezza Rice közel-keleti látogatása keretében a napokban tárgyalt Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság elnökével, Ahmed Korei miniszterelnökkel és Nászir Juszef belügyminiszterrel.
Az amerikai külügyminiszter elismerően beszélt arról, hogy az izraeli és palesztin fél haladást ért el az augusztus közepére tervezett kivonulás lebonyolítása körüli egyeztetésekben, közelinek látszik a megállapodás a vitatott kérdésekben, ám nyomatékosította, hogy az együttműködés további javítására van szükség. Izrael ugyanis vonakodik attól, hogy a kivonulás után feladja a Gázai övezet határán létesített ellenőrzőpontjait, attól tartva, hogy az ellenőrzés hiánya lehetőséget teremt a palesztin szélsőségeseknek az övezetbe irányuló fegyvercsempészetre; a Palesztin Hatóság ellenben szeretné elérni, hogy biztosított legyen a palesztinok mozgásszabadsága, legalább Ciszjordánia felé.
