40 éve a legjelentősebb lépés
Elemzők a gázai övezetből való izraeli kivonulást a terület 1967-es elfoglalása óta az izraeli-palesztin konfliktus legfontosabb elemének tartják. A kivonulás az izraeli parlament kis többséggel elfogadott döntése értelmében augusztus közepén kezdődik és mintegy 3-4 hétig tart: ennyi idő alatt kell elhagynia mintegy 8 ezer telepesnek és a rájuk vigyázó katonáknak a területet. A kivonulást izraeli katonák és rendőrök vezénylik, de az ország megosztottságára jellemző, hogy számos tartalékos katona közölte: lelkiismereti okokból nem kíván részt venni az akcióban. A kiköltöző zsidó telepesek – akik kárpótlásként 200-300 ezer dollárt kapnak családonként – helyét az övezetben élő 1,3 millió palesztin szabadon elfoglalhatja. Az izraeliek kivonulása után a Gáza-övezet területét a palesztin fegyveres erők ellenőrzik majd, de a légtér és a tengerpart biztonságára továbbra is az izraeli hadsereg ügyel.
A tüntetők hétfő este azonban nem juthattak el a hadsereg által lezárt, egy hónap múlva kiürítendő kolóniákhoz, amelyekben jelenleg mintegy 8500 zsidó telepes él. A Netivóttól induló menet fő célja a legtöbb telepet tömörítő Gus Katif tömb lett volna, amelyhez Kiszufim átkelőn keresztül vezet az út. Ennek megakadályozására mintegy húszezer rendőrt és katonát vezényeltek Izrael déli részébe. A tüntetők így hétfő éjjel csupán 3 kilométert haladtak előre, az éjszakát Kfar Maimon település mellett töltötték, 23 kilométerre a Gázai övezet keleti határától.
A BBC Online jelentése szerint a tüntetők jelentős része ortodox zsidó, akik egy része arra próbálja meg rávenni a kivezényelt katonákat, hogy ne engedelmeskedjenek a parancsoknak.
“Erőszak alkalmazása nélkül minden lehetőséget ki fogunk használni, hogy eljuthassunk Kiszufimba, majd a Gus Katif tömbhöz” – nyilatkozta Emilie Amroussi, az egyik legnagyob telepes szervezet szóvivője az AFP-nek.
A parlament jóváhagyta
Az izraeli miniszterelnök-helyettes, Ehud Olmert a minap közölte, hogy azt a tervet, miszerint a Gázai övezetből kitelepítenek 21 zsidó telepet, az izraeli parlament már elfogadta. Így a tüntetők a kormány legitim döntésével szállnak szembe – ráadásul a Gázai övezetből való kivonulást az izraeliek többsége támogatja.
Az izraeli hadsereg múlt hét csütörtök óta lezárta a Gázai övezetet minden nem izraeli állampolgár számára. Egyes információk szerint a kormány vészterveiben az szerepel, hogy a jelenlegi 8500, a térségben lakó telepes mellé még többen csatlakoznak – problémásabbá téve az amúgy sem egyszerű kivonulást. A telepeseknek – és az ő biztonságukra felügyelő katonai egységeknek – az eredeti elképzelések szerint augusztus elején kellene megkezdeniük a kivonulást a Gázai övezetből. Másik 630 telepes a tervek szerint négy kisebb ciszjordániai területről vonulna ki még a nyár folyamán.
Izrael 1967 óta tartja megszállás alatt Gázát és a ciszjordániai területeket. A mostani kivonulást követően az izraeli hadsereg csak a Gázai övezet határain, a tengerparti részen és a légtérben tartaná fenn ellenőrzését.
Újabb feszültségforrások
Fokozza a tüntetés okozta feszültséget az is, hogy hétfőn, palesztin orvosi források közlése szerint a kiszufimi átkelő közelében izraeli katonák – eddig ismeretlen okból – lelőttek egy palesztin fiút, aki kórházba szállítás közben belehalt sebeibe. Izraeli részről még nem nyilatkoztak az esetről.
Palesztin fegyveresek egy rakétát lőttek ki hétfőre virradóra a Gázai övezetből dél-izraeli területek felé, de a lövedék becsapódása sem személyi sérülést, sem anyagi kárt nem okozott – közölte az izraeli hadsereg szóvivője. Ennek ellenére a keddi jelentések alapján úgy tűnik, hogy a tüntetés idejére a Gázai övezeten belül a palesztin fegyveres alakulatok felfüggesztették támadásaikat.
