Az 595 képviselő közül mindössze 151 támogatta a kormányt, 296 ellene voksolt, míg 148 parlamenti képviselő tartózkodott. Wolfgang Thierse, a Bundestag elnöke közölte, hogy az eredményt azonnal továbbítják Horst Köhler államfőnek, aki dönteni hivatott a parlament feloszlatásáról és a választás időpontjának kitűzéséről.
Horst Köhler előzetesen nem utalt arra, hogy miként fog dönteni.
Gerhard Schröder német kancellár azután kért bizalmi szavazást kormányával szemben, hogy az Észak-Rajna Vesztfália tartományban május 22-én tartott választáson pártja súlyos vereséget szenvedett. Ez mind a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), mind pedig saját személye számára a végső csapást jelentette az elszenvedett érzékeny és fájdalmas választási vereségek sorozatában. A kancellár hangsúlyozta, hogy reformpolitikájának folytatásához a választók részéről új legitimációra van szükség. “Új felhatalmazás nélkül politikai programom nem folytatható” – jelentette ki Gerhard Schröder, aki arra kérte a szociáldemokraták parlamenti frakciójának tagjait, hogy szavazzanak ellene a délelőtti bizalmi szavazáson.
A Gerhard Schröder vezette kormány nem irányíthatja tovább hatékonyan Németországot – jelentette ki péntek délelőtt a Bundestagban Angela Merkel, az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője. Merkel – a konzervatív ellenzék kancellárjelöltje – mindenekelőtt a hivatalban lévő kormány gazdasági teljesítményét bírálta és ismételten hangoztatta, hogy “a vörös-zöld koalíció nem kormányozhat tovább”. A Schröder által saját kormánya ellen beterjesztett bizalmatlansági indítványról folyó vita során a CDU vezetője hangsúlyozta, hogy pártja és annak valószínű koalíciós partnere, a Szabaddemokrata Párt (FDP) olyan politikát kínál, amely előreviszi Németországot.
Amint arról a Figyelő e heti száma is beszámolt, nem Schröder az első német politikus, aki vesztes helyzetéből megpróbál emelt fővel távozni. Ezt a módszert alkalmazta 1972-ben a Willy Brandt, majd tíz évvel később Helmut Kohl kancellár is, hogy elérje a Bundestag idő előtti feloszlatását, és az előrehozott választásokat. A különbség a korábbi szituációk és a mostani helyzet között persze nem kicsi: Schröderrel ellentétben mind Brandt, mind Kohl a győzelem reményében tehette meg ezt a lépést.
Biztos vesztes
Azt ugyanis már Berlinben is tényként kezelik, hogy a választások győztesei a kereszténydemokraták – illetve a velük szövetséges bajor keresztényszocialisták – lesznek, akik a jobboldali liberális FDP-vel alakítanak majd kormányt. A Figyelő által idézett közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy ha ma lenne a szavazás, a CDU/CSU a szavazatok 49 százalékát kapná, míg Schröder szociáldemokratáinak meg kellene elégedniük 26 százalékkal. Nem sokat segíthetnének ezúttal a liberális Zöldek sem. A korábban a népszerűségi ranglista elején álló Joschka Fischer pártvezér támogatottságának a java ugyanis mára elillant, miután a németországi közélet hónapokon át attól volt hangos, hogy az általa irányított külügyminisztérium túl „lazán” kezelte a vízumkiadás-kérdést, amivel nemzetbiztonsági kockázatot jelentő kétes elemek sora előtt nyitotta meg az ország – és a schengeni térség – határát. A Zöldek az előrejelzések szerint mindezek után alig 7 százalékot remélhetnek szeptemberben. Ami az FDP-t illeti, a kereszténydemokraták várható koalíciós partnere, ha ma lennének a választások, a voksok 6 százalékát gyűjtené be.
Mindazonáltal a kereszténydemokratáknak sincs okuk felhőtlen derűlátásra. Kancellárjelöltjüknek például Angela Merkelt, a CDU vezérét tették meg, akinek a képességeiben sokan még saját pártján belül is kételkednek. Az még csak hagyján, hogy „keletnémet, protestáns, ráadásul nő”, sokkal nagyobb baj, hogy a jelek szerint egyelőre sem kialakult reformkoncepcióval nem rendelkezik, sem vezetői kvalitásait és politikusi karizmáját nem sikerült eddig megcsillogtatnia. A közvélemény-kutatások e lesújtó vélemények ellenére mégis neki kedveznek. Merkel ma már az ország a második legnépszerűbb politikusa Horst Köhler köztársasági elnök után.
