Nagyvilág

Juncker borúlátó az EU-büdzsét illetően

Nem vár már költségvetési megállapodást a csütörtökön és pénteken tartandó európai uniós csúcsértekezlettől az EU soros elnöke, Jean-Claude Juncker.

Az Európai Parlament gazdasági bizottsága előtt szerdán Brüsszelben beszélve Juncker megerősítette, hogy az állam- és kormányfők tárgyalóasztalára az elnökség még letesz egy új kompromisszumos javaslatot a 2007-2013 közötti keretköltségvetésre, de hozzátette, hogy ez nem fog sokban különböző az utolsó ismert változattól.

A 25 EU-tagállam vezetője csak a költségvetés és a két országban már elutasított alkotmány ügyéről tárgyal a brüsszeli találkozón ,bár az ülés margóján a külügyminiszterek néhány aktuális külpolitikai ügyet is áttekintenek.

A luxemburgi elnökség mindeddig azt hangoztatta, hogy feltett szándéka a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó költségvetési megállapodás elérése, mert utána a belső tárgyalások szempontjából nehéz időszak vár az unióra, és kérdés, hogy még időben el lehet-e fogadni a büdzsé keretszámait és alapelveit.

Azért is fontos lenne a megállapodás, mert az bizonyítaná, hogy az unió az alkotmány hatályba lépéséig is működőképes, és nincs szó mély válságról, amelynek rémképét az alkotmányos szerződés franciaországi és hollandiai – népszavazás általi – elutasítása nagyította fel.

A főösszeget illetően azt sugallta, hogy az elnökségnek az a javaslata, amely az összesített uniós jövedelem 1,06 százalékában határozná meg a bevételek éves felső korlátját, minden tagállam számára elfogadható.

A legnehezebben változtathatónak tűnő álláspontok közül kiemelte a több milliárd eurós nagyságrendű kizárólagos visszatérítést élvező és megtartani kívánó Nagy-Britanniáét, az egy főre jutóan messze első nettó befizető Hollandiáét, illetve megemlítette, hogy a brüsszeli csúcson London javaslatának megfelelően várhatóan szóba kerül a 2013-ig elvben már rögzített közvetlen agrártámogatások felülvizsgálata.

Az Európai Bizottság eredeti javaslata szerint a közösségi költségvetés a tagállamok összesített bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) évi átlag 1,14 százalékát tenné ki, felzárkóztatási (kohéziós) célokra összesen 336,3 milliárd eurót fordítanának, míg a szélesebb értelemben vett mezőgazdasági és vidékfejlesztési kiadások 405 milliárd euróra rúgnának.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik