Az EU soros elnökségének új javaslata a nettó befizető országok (Németország, Franciaország Hollandia, Ausztria, Svédország, Nagy-Britannia) korábbi elképzeléséhez áll közel: ezek a tagállamok azt javasolták, hogy a kiadások éves felső határát rögzítsék az uniós összjövedelem (GNI) egy százalékához. A bizottság ezzel szemben 1,24 százalékos felső határt javasol, míg a kompromisszumosnak szánt luxemburgi javaslatban 1,055 százalékos arány szerepel.
Az unió alkotmányos szerződéséről tartott népszavazások elutasító eredménye óta az EU-elnökségnek és a tagországoknak még fontosabbá vált, hogy az eredetileg is a június 16-17-i brüsszeli állam- és kormányfői értekezletre tervezett politikai megállapodást elérjék a hosszú távú költségvetésről. Az alapító és nettó befizető tagok alkotmány-elutasítása, illetve a német előrehozott választások terve ugyanakkor sokak szerint lényegesen nehezebbé teszi a kompromisszum megtalálását.
Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az EU kormányfői tanácsának elnöke teljes körű – mind a 25 tagországra kiterjedő – kétoldalú egyeztetésekbe kezdett a tagországok vezetőivel (a luxemburgi EU-elnökség honlapján szereplő információk szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel is találkozott már), hogy az álláspontokat közelíteni próbálja a kompromisszumhoz.
Hivatalosan az EU valamennyi vezetője bízik még abban, hogy a megegyezés létrejön két hét múlva – könnyen elképzelhető ugyanakkor, hogy az alkotmányos szerződés jegelésével és a költségvetési tárgyalások kudarcának bejelentésével az idei nyári EU-csúcs a legfeketébbek közé tartozik majd az unió közel ötvenéves történetében.
