Írország és Portugália kitart
Írország és Portugália jelezte, hogy a francia népszavazás kudarca ellenére meg kívánják rendezni a tervezett referendumot az Európai Unió alkotmányáról. Az ír kormány folytatja az előkészületeket az alkotmányos szerződés 2006 novemberéig történő ratifikálására
A franciák tömegesen elutasították a vasárnapi népszavazáson az Európai Unió alkotmányát. A belügyminisztérium által közölt hivatalos végeredmény szerint a népszavazáson 54,87 százalékos volt a nem szavazatok aránya. Az EU-alkotmány elfogadását a szavazók 45,13 százaléka támogatta. A távolmaradók aránya 30,26 százalék volt. A francia nagyvárosok többsége igennel szavazott, Marseille kivételével, ahol igen magas volt a nem szavazatok aránya. Párizsban a szavazók 66 százaléka támogatta az európai alkotmányt.
Dominique de Villepin belügyminiszter tájékoztatása szerint megyénként igen változó volt a helyzet, a falvakban nagyobb a nem szavazatok aránya, mint a városokban. Franciaország az első alapító ország, amely elutasította az alkotmányos szerződést.
Az eredmény várhatóan más referendumokra is kihat, például Hollandiában, ahol szerdán tartanak népszavazást az EU alkotmányáról, s ahol az előrejelzések szerint szintén a “nemek” többsége várható. A nagymértékű elutasítás ostorcsapásként éri a 72 éves Jacques Chirac államfőt, aki igen nagy erőfeszítéseket tett az elfogadás érdekében és az eredmény jelentősen meggyengíti pozícióit mind a franciaországi, mind a nemzetközi színtéren.
Az államfő kezdeményezte ugyanis a népszavazást, holott lehetőség volt a parlament által történő ratifikálásra is. Franciaország “az unióban marad” és “továbbra teljes egészében fenntartja a helyét”, de az elutasítás “nehéz körülményeket teremtett ahhoz, hogy megvédelmezze az érdekeit Európában” – szögezte le vasárnap este Jacques Chirac, aki sejtetni engedte, hogy a napokban leváltja népszerűtlen kormányfőjét, Jean-Pierre Raffarint.
Jobboldali és baloldali erők egyaránt az elnök távozását követelték vasárnap este, de Jacques Chirac már előzőleg kizárta ezt a lépést. Az államfő pozícióinak meggyengülése mellett az elutasítás várhatóan válságot vált ki az alkotmányt támogató ellenzéki Szocialista Párton belül is. Eddig az EU kilenc tagállama ratifikálta az alkotmányos szerződést. A huszonöt tagállamnak 2006 októberéig kell ratifikálnia az alkotmányt annak érdekében, hogy hatályba léphessen.
Mit okolnak?
A népszavazást megelőző kampány erősen megosztotta a politikai pártokat és a választókat, akiknek jelentős része elsősorban a konzervatív kormány iránti elégedetlenségét kívánta kifejezni elutasító szavazatával.
Politikai elemzők kiemelik, hogy az egy évvel ezelőtti uniós bővítés a franciák megkérdezése nélkül zajlott, az akkor elmaradt társadalmi vita az uniós alkotmány kapcsán bontakozott ki. Megfigyelők a Szocialista Pártban jelentkező egyértelmű válságot elemzik: a pártvezető Francois Hollande nem tudta sem igent képviselő párttársait vezetni és képviselni, sem kizárni vagy megfékezni pártján belül a hivatalos állásponttal szemben érvelőket. Az alkotmányt elutasítók tábora az eredmény bejelentését követően a győzelem ünneplésébe kezdett a párizsi Bastille téren.
Földrengést emlegetnek
La Tribune című gazdasági lap szerint a “földrengés” mindenekelőtt belpolitikai jellegű, mert az ország lakossága brutális módon emlékeztette Chirac elnököt arra, hogy nem hallották meg a nép hangját a legutóbbi voksolásokon, sem a tartományi, sem az európai választások esetében. A Le Parisien “óriásinak” nevezi a “nem” szavazatok 55 százalékos arányát. “A franciák megtagadták Jacques Chiracot, de a politikai vezetők nagy részét, mind a bal-, mind a jobboldalon” – írta a népszerű lap.
A baloldali Libération a népszavazást “A legnemebb napnak” nevezi, míg a francia politikai osztályt “struccok által nevelt, évek óta hazudozó, notórius alkalmatlanoknak” minősíti, beleértve magát az államfőt is.
A legnagyobb példányszámú francia napilap, a Ouest-France úgy vélekedik, hogy “holnaptól abba kell hagyni azt, hogy Európát vádoljuk gondjainkért, mint ahogyan az túl gyakran előfordult korábban.” A jobboldali Le Figaro szerint “a franciák tudatára ébredtek igazi hatalmuknak, hogy megváltoztassák az európai építés irányát és orientálják választásuk által 450 millió európai sorsát”.
Balkenende szerint holland igenre buzdít a francia nem
Jan Peter Balkenende holland miniszterelnök szerint az EU alkotmányos szerződésének franciaországi elutasítása újabb érv a hollandok számára, hogy támogassák a dokumentumot. A francia szavazást követően a kormányfő egyúttal európai vezetőként csalódottságát fejezte ki az eredmény miatt. Hozzátette, minden országnak megvan a maga felelőssége a jóváhagyási folyamatot illetően – kérte ezért országának lakóit, hogy ne befolyásolja őket a francia eredmény. Franciaország után szerdán a holland állampolgárok mondanak ítéletet népszavazáson az alkotmányról. Az országban némi meglepetésre még a franciánál is nagyobb arányban az elutasítás mutatkozik győztesnek.
