A Maurice de Hond intézet által végzett reprezentatív közvélemény-kutatás eredményei azt mutatják, hogy az uniós alapszerződésről június elsejére előirányzott szavazáson a hollandok 55 százaléka nemmel szavazna. A hágai kormány megbízásából végzett legutóbbi felmérések szintén arra utaltak, hogy a többség elutasítja az alkotmánytervezetet.
A megkérdezettek mindenekelőtt az euró népszerűtlenségével magyarázták, hogy inkább a nem választ jelölnék be. Ezen túlmenően sokan helytelenítették, hogy az EU felajánlotta a csatlakozási tárgyalások megkezdését Törökországgal.
Hollandia miniszterelnöke a napokban azt hangoztatta: a június 1-i népszavazáson egyben az ország nemzetközi tekintélye is a tét.
Mind a 25 állam igenje kell
Az Európai Unió új alkotmánya csakis akkor léphet életbe, ha azt mind a 25 tagállam ratifikálja. Az unió alapokmányának életbe lépéséhez valamennyi tagállam támogatása szükséges, azt azonban, hogy e támogatást a nemzeti parlament vagy egy népszavazás biztosítja, minden ország maga dönti el.
A magyar parlament az elsők között ratifikálta az alapszerződést. A német parlament alsóháza, a Bundestag múlt csütörtökön elsöprő többséggel megszavazta az európai alkotmányt. A leadott 594 voksból 569 igen és 23 nem szavazat volt, két tartózkodás mellett. A Bundestag-szavazással csak a német ratifikálási folyamat egyik szakasza zárult le: az uniós alkotmány elfogadásáról a parlament felsőházának, a Bundesratnak is döntenie kell, a szavazásra a tervek szerint május 27-én kerül sor.
Európa szeme amúgy a franciákon van: Jacques Chirac francia elnök – amikor még az igenek többségét mutatták ki a közvélemény-kutatások – pártpolitikai megfontolásból a népszavazás mellett döntött, amihez még a nemzeti alkotmányt is módosítani kellett. Ez idő szerint azonban úgy fest, hogy a szavazásra jogosultak számottevő tömege épp Chirac-kal és jobbközép kormányával szembeni elégedetlensége miatt készül nemmel szavazni az unió alkotmányára a május 29-én tartandó referendumon.
