Péntekre virradóra felkelők vonták ellenőrzésük alá Kelet-Üzbegisztán közigazgatási központját. Az összecsapásokban már a kora reggeli órákban kilencen életüket vesztették, több mint harmincan megsebesültek. Az áldozatok száma tovább nőtt mikor a 300 ezer lakost számláló Andizsán központjában a katonák tüzet nyitottak a tüntetőkre, akik egymás után mondták el hangosbemondókon követeléseiket, melyeknek gyakorlatilag az a lényegük, hogy hatalomváltást akarnak a szegénységtől sorvadozó köztársaság élén. Sarif Sakirov, a lázadók vezetője a Centrasia.ru internetes honlapon úgy nyilatkozott, nem követelik Iszlam Karimov államfő lemondását, de a kormány menesztését igen.
A lázadók a helyi kormányépületben rendezték be főhadiszállásukat, miközben a felfegyverzett tömeg a város két kerületében is körbezárta a rendőrkapitányságot. Többen lövésekről számoltak be, valamint arról, hogy a hadsereg gépesített egységei jelentek meg a város utcáin, ahol több, a központba vezető utat autóbuszokkal és teherautókkal torlaszoltak el. Meg nem erősített hírek szerint a lázadók megtámadták a hadsereg egyik laktanyáját is.
A tüntetéseket az a per váltotta ki, amelyben 23 iszlám üzletembert vádolnak alkotmányellenes tevékenységgel, bűnszövetkezéssel és szélsőséges szervezet létrehozásával. Emberi jogi aktivisták szerint viszont az ügy mögött a kormány széles körű megtorló offenzívája áll az iszlám körök ellen.
Szombaton kiújultak a harcok
Szombaton, a kora reggeli órákban ismét kiújultak a harcok a kormányerők és a felkelők fegyveresei között. A tádzsik hadsereg szerint Üzbegisztán lezárta Tádzsikisztánnal közös határát, de készülődés van a tádzsik oldalon is. Helyszíni jelentések szerint akár az ötszázat is elérheti a halottak száma az üzbegisztáni Andizsán, ahol a biztonsági erők sortűzzel oszlatták fel a kormányzat ellen tüntető tömeget.
Aggodalmát fejezte ki a kelet-üzbegisztáni Andizsánban zajló zavargások miatt az orosz külügyminisztérium is. Moszkva figyelemmel kíséri az andizsáni helyzetet, és a stabilitás gyors helyreállítására számít – mondta Alekszandr Jakovenko külügyi szóvivő. Egyes jelentések szerint a felkelők vezetője az elfoglalt épületben Vlagyimir Putyin orosz elnök személyes közvetítését kérte. Kirgizisztán bejelentette, hogy lezárták a kirgiz-üzbég határt a lázadás hírére.
Forradalmak a térségben
2003-ban Grúziában, tavaly Ukrajnában, idén áprilisban pedig Kirgizisztánban kötött útilaput egy-egy ország lakossága diktatórikus vezetőjének talpára. Optimista elemzők szerint e sor folytatódhat most Üzbegisztánban, ahol az állami rezsim rendkívül népszerűtlen, az emberi jogok gyakorlatilag ismeretlenek a mindennapi életben. Iszlám szélsőségesek 1999-ben és 2004-ben már számos öngyilkos merénylettel hívták fel magukra a világ figyelmét, Iszlam Karimov elnök azonban a fegyveres erők brutális alkalmazásával válaszolt.
