Külföld

Nagy harc, bizonytalan eredmény

admin
admin

2004. 11. 11. 16:32

A szűkös erőforrásokért folytatott küzdelemből a megfelelő lobbista alkalmazásával kerülhet ki győztesen egy cég. Az EU-ban szabályrendszer, Magyarországon homály fedi e fogalmat. Cikksorozatunk második része.

Szűkös erőforrások birtoklásáért, s a jogszabályi környezet saját igény szerinti alakításáért mindennapos harc folyik a gazdasági és civil szervezetek között. Tapasztalat, hogy az érdekeiket azok tudják legmegfelelőbben érvényesíteni, akik széles társadalmi csoportok mellett a döntéshozókat is meggyőzik igazukról. Ennek egyik módja a lobbista alkalmazása, aki kijáróemberként vagy egyszerűen szócsőként tevékenykedik.


A lobbistának nagyon sok típusa és feladata van, mindenesetre a tapasztalatok szerint a piac nagyon hamar kiszűri az etikai szabályok megsértőit és a csalókat. Az európai lobbikultúra hagyományai, a tiszta verseny, az átláthatóság miatt a kóklerségen kívül a korrupciót is kizárják. A magyar és a nemzetközi (ezalatt most főként az európai társaságokat értjük) lobbiszervezetek többsége előre szabályozott díjszabás szerint dolgozik. Sikerdíj esetén ugyanis könnyebben vetülhet a korrupció árnyéka a lobbistára.








A termékdíj
Napjaink egyik legnagyobb sajtóvisszhangot kapott döntése a termékdíjak bevezetésével kapcsolatos. A lobbizás klasszikus esete, ugyanis itt a gyártók és a környezetvédők érdekei szinte kibékíthetetlen ellentétben álltak egymással. Úgy tűnik amíg a környezetvédelmi tárca feladata volt a tevékenység jogszabályi környezetének megalkotása, a környezetvédelmi szervezetek sikerrel vették fel a harcot a csomagolóanyag és üdítőgyártók szervezeteivel. Amint a folyamat egy másik, a parlamenti szakaszba lépett, a gyártók kerültek előnybe. Végül egy senki igényeinek nem megfelelő szabályozás látott napvilágot.

Konferenciától a kilincselésig


A lobbizás nagyon tág fogalom, s a tevékenység is tág keretek közt zajlik – vallja Szűcs Ervin, a Weber Shandwick ügyvezető igazgatója. Mindenekelőtt tanácsadás, így arról szól, hogy a realitás keretei között maradva a tanácsadó ismerteti ügyfelével az elérhető célokat, majd együtt dolgozzák ki az érdekérvényesítés eszközeit. Mivel nem létezik rá egzakt definíció, ezért a fogalmat sem lehet egyértelműen leszűkíteni.


Az egyik véglet: a különböző célirányos rendezvények; ezt sokan nem is tartják klasszikus lobbizásnak, de ha a fogalom alatt a társadalmi érdekek szélesebb körben történő elterjesztését értjük, akkor erre a konferencia kiválóan alkalmas. Ehhez hasonló definíciós bázisról indulunk, amikor tudatos sajtókapcsolatok építését tekintjük lobbizásnak. Az érdekérvényesítés e közvetlen formájával komoly társadalmi bázist lehet kiépíteni egy ügy mögé, amit később a döntéshozó meggyőzésénél is fel lehet használni.


A lobbizásra egyébként Szűcs a tolmácsolást javasolja analógiának. A döntéshozó és az üzleti élet szereplői ugyanis más nyelvet beszélnek. A lobbista szerepe, hogy lefordítsa az üzlet nyelvét a politikusok nyelvére – véli Szűcs. Hasonlóan vélekedik Holchacker Péter, a GPS Capital ügyvezetője is, aki szerint elsősorban az átláthatóság és a nyilvános megjelenés számít a lobbipiacon.


Sokan, vagy kevesen?


Szűcs szerint különbséget kell tenni az európai típusú és az amerikai típusú lobbizás között. Az öreg kontinenst az üzlethez való hozzáállás, így a lobbizás tekintetében is az különbözteti meg az Egyesült Államoktól, hogy Európában sokkal szemérmesebben állnak a profit fogalmához. Gyakoribb az elmisztifikálása, s az, hogy tevékenységet látszólag valamilyen nagyobb célnak rendelik alá. Ez a lobbitevékenységek jogszabályi környezetét is meghatározza, hiszen míg Amerikában szigorú jogszabályok szabályozzák, hogy mit tehet, s mit nem tehet egy lobbista, addig Európában főként önkéntes etikai normák a szabályozók. S egyelőre a magyar törvényhozás is adós a lobbitörvénnyel.


Nem lehet meghatározni, hogy Magyarországon hány lobbitevékenységgel foglalkozó cég tevékenykedik. A cégek az egyszemélyes, főként egy-egy politikai kurzus alatt zajló kilincselésre szakosodott, s a személyes kapcsolatokra építő vállalkozásoktól a komplex tanácsadói tevékenységet ellátókig terjednek.


E vállalatok nem pusztán a tünékeny politikai kapcsolatokra építenek, hanem végigkísérnek egy folyamatot, kezdetétől a cél eléréséig. Az ilyen szolgáltatásokat nyújtó cégek számát Szűcs kevesebb mint egy tucatra teszi Magyarországon. Ők az ügyvédekhez hasonlóan óradíjjal dolgoznak, ugyanakkor tapasztalat, hogy nem lehet egy mindenkor alkalmazható díjat meghatározni. Az óradíj egy rendezvény szervezésekor, személyenként 30-40 euróra rúg, ezzel szemben egy komplexebb, a cég keresett tanácsadójának alkalmazását igénylő feladatnál az ár akár a 200 eurót is elérheti óránként.


Ezzel szemben azok a főként személyes ismeretségre építő vállalkozások, ahol gyakran egy ember végez minden munkát nem ritkán alkalmaznak sikerdíjat. A sikerdíj mértéke pedig – mivel itt sokszor a szürkezónában mozgó tevékenyégről van szó – ismeretlen.







A régiók
Az Európai Uniós lobbizás egyik különös szelete a régiók érdekérvényesítése. Az unió szervezeti felépítésének egyik alapeleme a szubszidiaritás, azaz a döntéseket mindig a lehető legalacsonyabb szinten kívánják meghozni. De ennek ellenére a régiók jelentős előnyre tehetnek szert ha irodával rendelkeznek Brüsszelben. A jobb információáramlás miatt könnyebben juthatnak közösségi támogatáshoz. Az országukban nagy politikai önállóságot élvező, erős öntudattal, kulturális identitással és hagyományokkal rendelkező régiók Brüsszel mellett más fővárosokban is fenntartanak érdekképviseleti irodát.
Az európai régiók azonban közösen is fellépnek az érdekeikért, a Régiók Bizottsága (Committee of the Regions, CoR) a legnagyobb közigazgatási egységek döntéshozó szerve és a szószólójuk az uniós intézményeknél. Ezen kívül meg kell említeni az Európai Régiók Közgyűlését, valamint az Európai Önkormányzatok és Régiók Konferenciáját (CEMR).

Brüsszel: cégek, ágazatok, regionális képviseletek


Ezzel szemben az uniós lobbizásnak sokkal kifinomultabb, az évtizedek során kikristályosodott játékszabályai vannak. Az uniós döntéshozatal befolyásolásának két fő színtere létezik – a nemzeti, illetve a közösségi. Ugyanakkor a tagországból kiinduló érdekérvényesítés súlya fokozatosan csökken, de mivel a kormányközi együttműködés meghatározó az egyes tagországok érdekérvényesítő képessége továbbra is nagy. Ennek oka leginkább az, hogy a közösségi irányelvek végrehajtásában nagy a tagállamok mozgástere.


A brüsszeli lobbicsoportok mintegy kétharmada üzleti körök nevében jár el, a többi ágazati, társadalmi és regionális érdekeket képvisel. A multinacionális cégek, a gyáriparosok és a munkaadók érdekeit több nagy befolyással rendelkező, ágazatok feletti szövetség képviseli. A legjelentősebb a több mint 20 ország 32 országos szövetsége által alkotott szövetség az Európai Ipari és Munkaadói Konföderációk Szövetsége (UNICE); véleményét mindig kikérik a brüsszeli intézmények.


További nagy érdekérvényesítő erejű szervezet a meghívásos rendszerben működő Európai Gyáriparosok Kerekasztala (ERT). Itt a tagországok 45 cége lehet csak tag.


Az Európai Kereskedelmi és Ipari Kamarák Szövetsége (EUROCHAMBRES) 32 nemzeti szövetség több mint 1200 kereskedelmi kamarájának és mintegy 4 millió vállalatnak az érdekeit képviseli. Míg az Amerikai Kereskedelmi Kamara EU–Bizottsága (AMCHAM–EU) amerikai cégek leányvállalatainak képviseletét látja el.


A munkaadók mellett a munkavállalói érdekszervezetek is képviseltetik magukat Brüsszelben. Ezek közül az Európai Szakszervezetek Konföderációja (ETUC) a legjelentősebb. Ehhez a szervezethez csatlakozott a legtöbb magyar szakszervezet.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2015. június 19.
Szorosan egymásra záródva parkolnak a gépjárművek a főváros VII. kerületének egyik mellékutcájában. A furgon néhány centiméteres távolságot hagyva állt be az előtte és mögötte álló járművek közé.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.