Irak – magyarok nélkül?

Miközben a kormánypártok az amerikai elnökválasztásra hivatkozva halogatják az iraki magyar szerepvállalással kapcsolatos álláspontjuk kialakítását, illetve annak nyilvánosságra hozatalát, az MDF után a Fidesz-MPSz is felvetetette, hogy decemberben végleg térjenek haza a magyar katonák. Simicskó István, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a hétvégén úgy fogalmazott, hogy frakciója „valószínűleg nem támogatja az iraki magyar kontingens mandátumának meghosszabbítását”.

A 300 magyar katona december végéig teljesít szolgálatot Irakban. Ahhoz hogy katonáink tovább maradjanak, az országgyűlés kétharmados támogatására lenne szükség. Ez a Fidesz egyetértése nélkül megvalósíthatatlan.

Levél a távolból Az egyik kereskedelmi csatorna nemrég arról számolt be, hogy az iraki kormány levélben kérte Magyarországot: továbbra is maradjanak az Irakban szolgálatot teljesítő katonái. Egy, a kormányhoz közel álló, a levél tartalmát ismerő tisztviselő azt közölte az MTI-vel, hogy az iraki fél azt kéri: a magyar katonák mandátumuk kitöltése után még mintegy egy évig maradjanak Irakban, és ezzel segítsék a választások zavartalan lebonyolítását, valamint a megalakuló új kormány tevékenységét.

Mi lesz Irakkal?

A kivonulás kapcsán felvetődő egyik legfontosabb kérdés, hogy vajon e lépés okoz-e bármiféle diplomáciai vagy gazdasági hátrányt Magyarországnak, elsősorban a transzatlanti kapcsolatok tükrében. Rostoványi Zsolt, a Corvinus Egyetem nemzetközi kapcsolatok tanszékének vezetője szerint aligha. A diplomáciában jártas szakember szerint elég csak a spanyol példára emlékezni, amikor a baloldali kormány hatalomra jutását követően az ibériai katonákat azonnal hazarendelték. Attól függetlenül, hogy az angol és a spanyol kormányfő között utoljára éppen balatonőszödi találkozójukon lángolt fel a vita, a meghátráló szövetségest semmilyen konkrét retorzió sem sújtotta.

A magyar katonák esetleges hazahívása a mandátumuk lejárta után ráadásul sokkal inkább védhető. Arról nem is beszélve, hogy a demokratikus országokban azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, ha a hazai közvélemény ellenzi az iraki szerepvállalást.

„Bár alapvető irányváltás nem várható Fehér Házban, azért az eltérő hangsúlyok miatt, az sem mindegy, hogy ki nyeri meg a november másodikai amerikai elnökválasztást. Az esetleges kivonulás szempontjából sokat számít majd, sikerül-e januárban megtartani a választásokat Irakban, és javul-e addig a most meglehetősen kaotikusnak látszó helyzet – sorolja nem csupán magyar döntést, hanem várhatóan annak nemzetközi megítélését is befolyásoló körülményeket a FigyelőNet kérdésére Rostoványi Zsolt. Szerinte éppen emiatt még azt sem lehet igazán tudni, miként érintené a kivonulás az esetleges magyar részesedést az iraki helyreállítás során felszabaduló gazdasági potenciálból.

Magyarok a nagyvilágban A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint jelenleg 1105 katona teljesít külföldön szolgálatot. A legnagyobb hazai képviselet Irakban (288) és Koszovóban (252) dolgozik, több mint száz magyar katona állomásozik Afganisztánban és Cipruson, de katonai megfigyelőként jelen vagyunk Tádzsikisztánban és Bosznia-Hercegovinában is, egyéb beosztásban pedig a Sínai-félszigeten és többek között Szarajevóban is. Mindez három szervezet, az ENSZ, az EBESZ és a NATO misszió keretein belül zajlik.

Új irányok

Ha nem maradunk Irakban, akkor a kormánynak gondolkodnia kell azon, részt vesz-e más nemzetközi missziókban – mondta Juhász Ferenc a hétvégén, utalva arra, hogy Medgyessy Péter, majd Gyurcsány Ferenc kormányának is fontos ígérete volt, hogy a nemzetközi missziókban kint tartott katonák létszáma lényegesen nem változik. A Magyar Honvédség ezeregyszáz katonája jelenleg húsz országban teljesít békefenntartó szolgálatot különböző nemzetközi szervezetek felkérésére. Ezek közül a legveszélyesebb Irak, ahol egyre több támadás éri az idegen erőket, és a veszteségek napról napra nőnek.

Juhász Ferenc kijelentette, hogy nincs összefüggés a védelmi költségvetés csökkenése és az iraki magyar részvétel esetleges befejezése között. Ez azért került szóba, mert Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nemrég bejelentette, hogy Magyarország a kialakult költségvetési helyzetben nem tudja tartani korábbi vállalásait, és a csökkenteni kénytelen a védelemre szánt összeget. A honvédelmi miniszter részletesen szólt arról, hogyan értékeli a NATO főtitkár pénteken Brüsszelben elhangzott bírálatát. Jaap de Hoop Scheffer kifogásolta a magyar védelmi kiadások visszafogásáról született kormányzati elképzelést, de Juhász Ferenc szerint “nem személyes rovót kaptunk, hanem a jövő évi költségvetési tervezetben a védelmi költségeket kifogásolták.”

A honvédelmi miniszter megítélése szerint “nagyon furcsa a helyzet”. A miniszterelnök előbb az Európai Unió leendő bizottsági elnökénél és más tisztségviselőinél járt. “Ők azt vetették fel, hogy Magyarországnak mindenféleképpen tartania kell azt a programot, amely az euró bevezetését 2010 környékére prognosztizálja. Ebből adódóan szükséges a költségvetési hiány csökkentése, bizonyos költségek visszafaragása. Átmentünk néhány épülettel arrébb. a NATO-központba, ahol a NATO-főtitkár azt mondta, hogy a védelmi költségvetésnek többnek kell lennie” – érzékeltette Juhász Ferenc, hogy mire is gondolt.