Amerikai katonák – nincs kegyelem

Az Egyesült Államok visszavonta azt határozati javaslatot, amellyel meghosszabbítani kívánta állampolgárainak büntetlenségét a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság előtt – jelentette be szerdán James Cunningham, az amerikai ENSZ-nagykövet helyettese. A döntést azt követően hozták meg, hogy egyértelművé vált: a Biztonsági Tanács (BT) 15 tagállamának többsége ellenzi a június 30-ával lejáró büntetlenség egy évvel történő meghosszabbítását, így az aligha kapta volna meg a minimálisan szükséges kilenc „igen” szavazatot.

Kétéves múlt A büntetlenségi határozat az elmúlt két évben biztosított különleges státust az amerikai katonáknak, arra való hivatkozással, hogy az esetleges rosszindulatú, politikailag motivált vádak elől megvédhessék őket. Az első körben 2002. július 12-én – erősen kritizált módon – megszavazott határozatot gyakorlatilag kikényszerítette az amerikai kormányzat, mondván: a büntetlenség megtagadása esetén kivonja ENSZ-alakulatait Boszniából. Az évente megújítandó, idén június 30-án lejáró mentesség újbóli meghosszabbítását kellő támogatás hiányában ezúttal – két hónappal az iraki fogolykínzások sokkoló fotóinak közlését követően – nem sikerült kiharcolni.

A börtönbotrányok árnyékában

A diplomata a zárt ajtók mögött tartott megbeszélést követően közölte: az Egyesült Államok úgy határozott, hogy az elhúzódó és megosztó polémia elkerülése érdekében eláll a tervezet további megvitatásától. Kofi Annan, ENSZ-főtitkár is arra figyelmeztette a testületet, hogy ne újítsák meg a büntetlenségre vonatkozó határozatot, részben a börtönbotrányok kirobbanása miatt. „Az általános felmentés gyakorlata helytelen. Kifogásolható bírói értékrendet tükröz, amit nem szabad, hogy a tanács támogasson” – tette hozzá. „Ha a BT mégis elfogadná a javaslatot, az hiteltelenné tenné az ENSZ azon törekvését, hogy a jogrendet kövesse, képviselje” – fogalmazott a főtitkár, aki egyúttal emlékeztetett az iraki börtönbotrányokra is.

Szavai hatásosnak bizonyultak. A BT ülése előtt Spanyolország és Kína közölte, hogy tartózkodni fog a szavazástól, ha az amerikai javaslatot előterjesztik, Lauro Baja Fülöp-szigeteki nagykövet, a testület soros elnöke pedig kijelentette: kétli, hogy az Egyesült Államoknak sikerül összegyűjteni a javaslat elfogadásához minimálisan szükséges kilenc igenlő szavazatot. 

Korábban az Egyesült Államok azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben a BT nem teljesíti a büntetlenségi igényeit, akkor megvétózza az ENSZ békefenntartó hadműveletit – írja a BBC. Jóllehet Cunningham ezúttal nem ismételte meg a figyelmeztetést, de elmondta: Amerikának ezentúl a hágai bíróság eljárásának eshetőségét és kockázatát is számításba kell vennie, mielőtt az ENSZ hadműveleteihez nyújtana segítséget.

Előzmények

Hága és Washington kapcsolatának megértéséhez érdekes adalék, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságot létrehozó 1998-as Római Egyezményt 94 ország igen, de az USA éppen nem ratifikálta, miután attól tartott, hogy katonái, hazájuktól távol látszatperekbe, politikai indíttatású ügyekbe keveredhetnek. Holott a nemzetközi bíróság csak kivételes esetekben ül össze és hoz ítéletet: például, ha népirtás vagy háborús bűnök elkövetésének vádja áll fenn, és csak akkor, ha az adott ország nemzeti bírósága nem vállalja fel az ügyet.

Egyébként az egyezményt 139-en írták eddig alá, közülük 94 országban iktatták törvénybe. Kína, India, Pakisztán, Indonézia és Törökország egyelőre alá sem írta a dokumentumot, míg Egyiptom, Irán, Izrael és Oroszország aláírta ugyan, de nem ratifikálta azt.

A 94 együttműködő között ugyanakkor 24 afrikai, 11 ázsiai, 15 kelet-európai, 18 latin-amerikai és 26 nyugat-európai vagy más ország szerepel. Az arab államok közül eddig egyedül Jordánia csatlakozott az egyezményhez.