Nagyvilág

Eb-rendezés – árnyékra vetődnek?

A múlt hónapban avatták fel hivatalosan is a portugáliai Európa-bajnokság tíz új stadionját. A nehézkes előkészületek ellenére az Eb üzletileg akár sikeres is lehet, bár a házigazdák egyelőre pesszimisták – írja a Figyelő.

Egy gazdasági napilap, a Diário Economico felmérése szerint minden második portugálnak kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy mennyivel tud hozzájárulni az Eb az országimázshoz. Ugyanakkor egy tanácsadó cég előzetes tanulmánya szerint az országnak ez a reklámozása legalább 290 millió eurót ér. A közvélemény azonban még nem ég focilázban – legalábbis nem felhőtlenül. A vezető portugál napilap, a Publico közvélemény-kutatása szerint a lakosság fele úgy véli, az Eb megrendezése nem jó befektetés, 60 százalékuk pedig tart attól, hogy az esemény célpont lehet a terroristák számára.

A biztonsághoz kötődő kiadásokat teljes egészében finanszírozza az állam, amely egyébként az előkészületek és a rendezés feladatainak ellátásában különböző mértékben volt és van jelen. A kormányzat több mint 20 millió eurót költött új rendőrségi felszerelésekre, egyebek mellett vízágyúkat és rohamfelszerelést szereztek be. A tragikus madridi események hatására 2 millió euróval emelték a biztonsági kiadásokat.






Ami hozzá jön

A közvetlen bevételek mellett vannak becslések az általános gazdasági következményekről is, mivel a DTZ tanácsadó cég – az UEFA felkérésére – átfogó gazdasági hatástanulmányt végzett. Eszerint a turizmus számára 3 és 6 százalék körüli fellendülést hozhat a sportesemény, ami 179 millió és 357 millió közötti extra bevételt ígér (Portugáliában jelentős, 9 százalék körüli a turizmus részesedése a GDP-ből). Az előrejelzések szerint 262 millió eurót költenek majd a turisták az országban a mérkőzések idején. A turizmusban érdekeltek az előkészületi szakaszban inkább szkeptikusak voltak: az egyik leginkább látogatott portugál régió turisztikai szövetségének vezetője azt nyilatkozta, hogy a látogatók száma egyelőre jóval alacsonyabb a vártnál. A kritikából jutott a kormánynak is, amely a hoteltulajdonosok szerint elriasztotta az érdeklődőket a turisták tömegeinek emlegetésével.


Állami és magántőke



Az Eb-rendezéssel kapcsolatos építkezéseket – az átláthatóság érdekében – egy cég, a nem egészen 2 millió euró alaptőkéjű Portugal 2004 korlátolt felelősségű társaság fogja össze, amelyben az állam 98,68 százalékban tulajdonos, a fennmaradó részt pedig az ország labdarúgó szövetsége jegyzi. A vállalatot egy 2001-es kormányhatározat hívta életre, működését pedig december 31-ével befejezi.

A tíz stadion és a parkolóhelyek kialakításának előzetes szerződött költsége 426 millió euró volt, a tényleges számla azonban végül közel 651 millió euróra (mintegy 160 milliárd forint) rúgott. Ebből csaknem 30 milliót uniós alapok biztosítottak, a portugál központi költségvetést pedig hozzávetőlegesen 75 milliós kiadás terhelte. A pénz oroszlánrészét az önkormányzatok és a klubok állták: előbbiek 241 millió euróval, a sportegyesületek pedig 304 millió euróval szálltak be. A finanszírozásban részt vevő klubok és városok ugyanakkor kamattámogatást kaptak a felvett hiteleikhez.

Az esemény lebonyolításával egy másik korlátolt felelősségű társaság, az Euro 2004 S.A. foglalkozik: ebben 54 százalék erejéig a sportág európai szövetsége, az UEFA a tulajdonos, 41 százalék a nemzeti szövetségé, míg a portugál állam 5 százaléknyi részesedéssel bír. Az Euro 2004 sajtóosztálya a jegyeladások és a szponzorációk bevételéről csak a torna lebonyolítása után nyilatkozik, ám az UEFA szerint a focigála teljes bevétele 1,25 milliárd svájci frank (azaz 817 millió euró) lesz. Ennek javát a televíziós jogok értékesítése teszi ki.


A bevételekből fizetik ki a csapatoknak járó pénzt, illetve az Eb – a becslések szerint 350 millió svájci frankra rúgó – szervezési költségeit. (Azok a csapatok, amelyek bejutottak a kontinensviadalra, csak ezért 7,5 millió svájci frankot kapnak, a torna győztese pedig 27,5 millió frankot vihet haza.) A maradékot az UEFA működésének finanszírozására használják fel, de ebből támogatják a nem „piacképes” tornákat is, például az ifjúsági és női bajnokságokat.






A stadionépítések finanszírozása

Klubok: 46,74 % 
Önkormányzatok: 37,10 %
Költségvetés: 11,68 %
EU-alapok: 4,48 %

 
Forrás: Sociedad Portugal 2004


Magyarország: sörszempontból



Érdekes, hogy az Eb más résztvevői mintha derűlátóbbak lennének a házigazdáknál. Az angolok például a Centre for Economic and Business Research tanulmánya szerint szépen profitálhatnak az elkövetkező napok eseményeiből: a vásárlásokat több mint egymilliárd fonttal növelheti az eseménysorozat. Az előrejelzések szerint például 116 millió fontot költenek a drukkerek meccsenként a sörözőkben, s növekszik a tévékészülék- és az újságvásárlás is.

A fellendülés ugyanakkor megnehezítheti a Bank of England feladatát, állítja több szakértő, mivel nem lesz könnyű felmérni a mostani – éppen a fogyasztói kiadásokat hűteni kívánó –kamatemelés valós hatását. Viszont a 2002-es világbajnoksággal szemben, amely inkább ártott a brit gazdaságnak, most kedvező, hogy az angol csapat a mérkőzéseinek túlnyomó részét – helyi idő szerint is – este játssza. Két éve ugyanis a meccsek munkaidőben zajlottak, így rengeteg munkaóra kiesett.

„Magyarországon, amely nem lesz ott az Eb-n, a mérsékeltebb érdeklődés miatt kevéssé lesz kimutatható gazdasági hatás” – véli Tóth Máté, az ICEG kutatója. Szerinte keresleti oldalon elsősorban a szeszes italokból fogy majd több, ám nem megjósolható, hogy ez inkább a hazai gyártóknak vagy az importált sörök termelőinek kedvez. „Pozitív hatással lesz a sörpiacra az Európa-bajnokság, de ennek mértékét egyelőre még megbecsülni sem lehet” – válaszolta lapunk kérdésére László Attila, a Magyar Sörgyártók Szövetségének elnöke is. Az egyes gyártók ugyanis egymástól független promóciós akciókkal (sörsátorral vagy éppen kispályás labdarúgó-bajnoksággal) készülnek az eseményre.






Négy év múlva

A következő, a 2008-as kontinensviadalt a mostanitól eltérő formában finanszírozzák majd. Ausztriában (amely Magyarországot egy másik, gazdagabb szomszédjával „cserélte le” az újabb, ezúttal már sikeres pályázatában) a költségvetés állja majd a „cechet”, míg Svájc teljes mértékben az üzleti szektor beruházásaira számít.


Ha másként történik



Más lett volna persze a helyzet, ha az Eb-t Magyarországnak sikerült volna megrendeznie. A beadott közös pályázat szerint hazánk és Ausztria 50-50 százalékos arányban osztozott volna a bevételeken. „Az viszont nem biztos, hogy kiadásaink is így oszlottak volna meg, mert bár kevesebb stadiont kellett volna építeni, az infrastrukturális beruházások nagy részét el kellett volna végezni” – emlékszik vissza az egykori tervekre Huszár István, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) nemzetközi osztályának vezetője.

Mindenesetre „a monarchia kudarca” nem rettentette vissza Magyarországot attól, hogy a 2008-as Európa-bajnokság megrendezésére is jelentkezzen, immár egyedül. Ekkor cég is alakult, amelynek tulajdonosa az MLSZ, egyik ügyvezetője pedig Huszár István volt. A cég költségvetése 280 millió forint volt – a legalacsonyabb a pályázó országok között. A rendezéstől végül a legutolsó pillanatban estünk el, s az UEFA már csak a győztes országgal folytatott tárgyalásokat.

A teljes cikket a Figyelő 24. számában olvashatja el.

Címkék: külföld

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Canadian blue helmets check their weapons, 17 April 1993 near Tuzla's airport, waiting to depart for the Moslem enclave of Srebrenica, where some 30000 refugees hope to be evacuated from. (Photo by PASCAL GUYOT / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.