Diplomáciai események
Ülésezett az ENSZ Biztonsági Tanácsa
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) szerdán kezdődött nyílt vitájában a felszólalók egyöntetűen elítélték az Irak ellen indított amerikai-brit háborút. A nyílt vita első napján 45 felszólaló ostorozta öt órán át az Egyesült Államok Irak ellen indított háborúját.
„A háború az eddigi szükséghelyzetnél is jóval súlyosabb gyötrelmeket okoz az iraki népnek” – állapította meg Kofi Annan főtitkár. Az ENSZ szerint a kőolajat élelmiszerért programon kétmilliárd dollárral túlmenő pótsegélyre van szükség. A világszervezet az eddigi legnagyobb humanitárius segélyakciójára készül.
Blair és Bush haditanácsot tartott
Tony Blair brit miniszterelnök szerda este Camp Davidbe érkezett, hogy George Bush amerikai elnökkel az iraki háborúról és a transzatlanti kapcsolatokról tanácskozzon.
A két hadviselő kormányfő politikája élesen eltér Irak újjáépítése és a közel-keleti békefolyamat terén. Blair azt szeretné, ha Irak politikai jövőjéről az ENSZ bevonásával döntenének, Washington azonban a bagdadi rezsim megdöntése után nem kívánja átengedni a világszervezetnek az ellenőrzést Irak fölött. Az amerikaiak neheztelnek a világszervezetre a második iraki BT-határozat miatt.
“Nem azért vettük koalíciós partnereinkkel a vállunkra ezt a terhet, hogy ne tudjunk jelentős, meghatározó ellenőrzést gyakorolni Irak jövőjének alakulása felett.” – szögezte le Colin Powell amerikai külögyminiszter néhány órával korábban a törvényhozás előtt. Powell hozzátette azonban, hogy az ENSZ-nek szerepet kell adni a háború utáni Irakban, ha ez megkönnyíti más országok számára, hogy hozzájáruljanak az újjáépítés költségeihez.
Harctéri események
Elmúlt a homokvihar, 30 robbantás Bagdadban
A szövetséges légierők négy hullámban támadták Bagdadot szerda éjszaka. Néhány órás “pihenő” után több mint 30 robbanás rázta meg a várost. Az előző napok heves homokvihara után szerda éjjel kitisztult az égbolt Bagdad felett.
Az amerikaiak az északi front megnyitását készítik elő
Mintegy ezer amerikai légideszantos ereszkedett le ejtőernyővel Irak északi, kurd ellenőrzés alatt álló területére szerda éjjel. Ez az első jelentős létszámú amerikai alakulat e térségben. Az ejtőernyősök elfoglaltak egy repülőteret, hogy előkészítsék a terepet harckocsik és Bradley típusú páncélozott szállító járművek biztonságos odaszállítására. A felszerelések hamarosan megérkeznek, de azt egyelőre nem közölték, hogy pontosan mikor és milyen módon juttatják azokat célba.
Háborús statisztikák
A szövetséges erők az iraki háború első hat napja alatt összesen 1300 Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépet és több mint 4300 precíziós bombát lőttek ki iraki célpontokra – közölte szerdán az amerikai vezérkari főnökök aligazgatója. Stanley McChrystal vezérőrnagy elmondta, hogy a szövetséges szárazföldi erők hat nap alatt, nehéz időjárási körülmények között, több mint 354 kilométeres mélységben hatoltak Irak területén, és Bagdad és Kút irányában törnek előre.
Jelenleg több mint 250 ezer amerikai katona vesz részt a hadműveletekben. A szövetséges erőnek további mintegy 40 ezer fős, elsősorban brit, illetve ausztrál katonákból álló kontingens is tagja. Az Egyesült Államokban több ezer katona áll készenlétben, hogy útnak induljon a Perzsa-öbölbe. A 4. gépesített lövész hadosztály 12 ezer katonája csütörtökön indul útnak a texasi Fort Hood-i támaszpontról.
A szövetséges légierő egyébként az utóbbi napokban fokozta az észak-iraki célpontok bombázását. Csapásokat mértek az Anszar al-Iszlám nevű szélsőséges kurd csoport állásaira Biyare és Sargat településeken. (E csoportot azzal gyanúsítja az amerikai kormány, hogy kapcsolatokat tart fenn az al-Kaida terrorszervezettel.)
Mégsem igaz, hogy irakiak törtek ki Bagdadból?
A washingtoni védelmi minisztérium cáfolta a CNN azon értesülését, miszerint ezer katonai járműből álló iraki harci kötelék közeledik Bagdad irányából a Nádzsáf térségben tartózkodó amerikai egységek felé. A Bagdadtól mintegy 150 kilométerre délre fekvő Nádzsáfnél a 3. gépesített lövész hadosztályhoz tartozó 7. páncélos ezred alakulatai súlyos összecsapásokat vívtak iraki irreguláris erőkkel. Amerikai közlések szerint ezer irakit öltek meg a térségben az elmúlt három nap összecsapásaiban.
Sebesült amerikai katonák Spanyolországban
Az iraki háború kezdete óta első ízben, szerdán késő este sebesült amerikai katonák érkeztek a dél-spanyolországi Rotában lévő támaszpontra. Négy mentőautó és egy katonai busz várt rájuk a kifutópályán. A haditengerészeti és légitámaszpontot az Egyesült Államok és Spanyolország közösen használja, kétoldalú szerződés alapján. Az iraki háború miatt a bázison külön 120 ágyas, két műtős sebesültellátó központot létesítettek, továbbá egy 500 ágyas kórház is épül.
Barcelonában szerda este ismét tízezrek tüntettek az Irak elleni amerikai-brit invázió és annak a spanyol kormány általi támogatása ellen. A katalán főváros központjában 26 ezren gyűltek össze a polgármesteri hivatal és 40 ezren a szervezők szerint. A rendőrkapitányságra tojás- és kőzápor hullott – jelentette az AFP.
Az amerikai vezetés egyébként felháborodott az „irakiak álnokságain”: irreguláris iraki erők ugyanis megadást színlelve tőrbe csaltak amerikai katonákat, illetve civil ruhában követtek el háborús cselekedeteket. Victoria Clarke, a Pentagon szóvivője szerint „mindegyik haláleset Szaddám Huszein politikájának egyenes következménye”.
Az al-Dzsazíra brit halottakat és sérülteket mutatott
A brit védelmi minisztérium elismerte csütörtökön, hogy valószínűleg két brit katona holtteste volt látható azon a videófelvételen, amelyet az al-Dzsazíra hírtelevízió szerdán sugárzott. Al Lockwood ezredes, a Perzsa-öböl térségében tartózkodó brit erők szóvivője közleményben jelezte, hogy valószínűleg az Irak déli részén vasárnap eltűnt két brit katonáról van szó.
Az arab nyelven sugárzó, katari székhelyű hírtelevízió annyit közölt, hogy a Bászra közelében, Zubeir mellett lezajlott harcok során készült a felvétel az utóbbi 48 óra során. A felvételen két egymás mellett fekvő, egyenruhás, véres testet, valamint két hadifoglyot lehetett látni. Az al-Dzsazíra azt is közölte, hogy a halottak és a hadifoglyok britek voltak.
