Magyarország jól áll a hatályos uniós egészségügyi direktívák átvételével – ismeri el még Kökény Mihály, a parlament egészségügyi bizottságának szocialista elnöke is. Éppen most tárgyalja a parlament a jogharmonizációs célú egészségügyi módosító törvénycsomagot, s ennek kapcsán az ellenzéki képviselő csak azt teszi szóvá, hogy a dohányipar haladékot kapott a termékek kátránytartalmának csökkentésére. A Horn-kormány utolsó egészségügyi minisztere az ágazat egészének helyzetét illetően persze nem dicséri a polgári koalíciót.
Az egészségügy olyan terület, amely az Európai Unióban (EU) a nemzeti kompetencia körébe tartozik. A közösség jobbára fogyasztóvédelmi szempontokból fogalmaz meg szakmai, minőségi követelményeket. Az igazán lényeges körülmények -az egészségügyi ellátórendszer kialakítása és működtetése – nem tartozik Brüsszelre. Azt sem szabja meg, mennyi pénzt kell fordítani az egészségügyre, mekkora támogatásban részesüljön egy-egy gyógyszer, vagy mekkora fizetést kapjanak az orvosok. Előírja viszont, hogy milyen eljárási rendben történjen a gyógyszerek törzskönyvezése, vagy hogy milyen minőségi követelményeknek feleljenek meg a műszerek, berendezések.
Módosító javaslatokJOGHARMONIZÁCIÓS CÉLLAL
• Gyógyszertár betéti társasági formában csak akkor működtethető, ha a patikusoké a tulajdon több mint 50 százaléka
• Ne lehessen gyógyszerek előállításával és nagykereskedelmi forgalmazásával foglalkozó cég a gyógyszertárakat működtető bt. kültagja
• Az EU-ból érkező orvosoknak ne kelljen felsőfokú magyar nyelvvizsgát tenniük, szakmai nyelvvizsgán adjanak számot arról, hogy rendelkeznek a hivatás gyakorlásához elegendő nyelvismerettel
• A hazai jog elismeri az uniós orvosok, fogorvosok, patikusok, ápolók diplomáit, okleveleit, letelepedési jogát és a szolgáltatásnyújtási szabadságát
NEM JOGHARMONIZÁCIÓS CÉLLAL
• Térítésmentessé válnak a fogmegtartó kezelések (az ellenzék szerint kampánycélú intézkedés, a kormány szerint a feszített törvényhozási rend miatt halasztották el őszre a jogszabály beterjesztését)
• 80 ezer forintra emelkedik a 2001. január elseje előtt megállapított gyed felső összege
• Egyedi határozatban rendelkeznek az egyes gyógyszerek tb-támogatásáról, s ellene bírósági felülvizsgálatnak van helye (az ellenzék szerint a mindenkori miniszter kézivezérlési joga erősödik, semmi nem indokolja a normatív támogatási rendszer megszüntetését)
• Szigorodnak a táppénzszabályok
Hazánk folyamatosan veszi át a közösségi joganyagot, késik azonban az évek óta ígérgetett egészségügyi reform. Az ellenzék az évenként kiadott országjelentésre hivatkozik, amely rendre arra figyelmeztet, hogy a reform elmaradása veszélyezteti az államháztartás stabilitását. (Jellemzi a hazai egészségügy helyzetét, hogy míg az unióban a GDP 8-9 százalékát fordítják gyógyításra és megelőzésre, nálunk kevesebb mint 5 százalékát.) Kökény Mihály élesen fogalmaz, amikor kijelenti: “Az elmúlt három év legfőbb vétke, hogy az egészségügy nem tudta kihasználni a gazdaság növekedési pályára állását. A kormány csak kapkod, toldozgatja-foltozgatja az előző ciklusban született törvényeket. Adtak egy semmire sem jó praxisjogot a háziorvosoknak, de hogy ebben mi a reform, azt senki nem tudja.”
Korántsem ért egyet vele Bartha László fideszes politikus, a most beterjesztett – az ellenzék által “Saláta II” törvénynek nevezett – módosító csomag “gazdája”. Érvelése szerint forradalmi változások zajlottak az egészségügyben az elmúlt három évben. A tb-önkormányzatok átalakítását, a háziorvosok egzisztenciáját megalapozni hivatott praxisjogot, továbbá a kórházak gazdaságos működtetését célzó, ősszel beterjesztésre kerülő törvényt említi, amelyek véleménye szerint fontos állomásai a reformnak.
A praxisjogot eddig főleg amiatt bírálták, hogy a háziorvosok tőke híján nem tudták modernizálni lepusztult rendelőiket. Egy orvos-közgazdász úgy látja, kollégáival együtt többet tehetne a lakosságért, ha a rendelők “befuccsolása” esetén zöldséges üzletet nyitna. “A zöldségek és gyümölcsök fogyasztásának ugyanis több hatása van az egészség megőrzésére, mint az egészségügyi ellátórendszernek.”
Szakértői becslések szerint mintegy 400 milliárd forintra lenne szükség az ágazat teljes rendbetételéhez. Ehhez azonban a szaktárca közlése szerint legkorábban a 2003-as költségvetésben biztosítanak forrást. S hogy miből? Az már okozzon fejtörést a következő kormánynak.
