Külföld

Átrendeződő élelmiszer-kereskedelem – Bolt hátán bolt

admin
admin

2001. 08. 07. 18:06

Cáfolja a hálózata leépítésről, illetve a kivonulásáról elterjedt híreket a Spar. A gyorsan változó kiskereskedelmi piacon azért történhetnek meglepetések.

Rosszindulatú pletyka, hogy a Spar leépít, vagy kivonul Magyarországról – állítja Csiba Gábor, a Spar Magyarország Kft. szupermarket-hálózatokért felelős vezetője. Ezzel hárítja el azt az általa is ismert híresztelést, miszerint a hatszázalékos piaci részesedésű, tavaly 90,8 milliárd forintos bevételt elérő német érdekeltségű élelmiszer-kereskedelmi csoport augusztusban megkezdi a leépítést és kiárusítja kisebb boltokból álló szupermarket-hálózatát. “Éppen ellenkezőleg, fejleszteni akarunk” – teszi még hozzá. E szerint a Spar a következő évek mindegyikében 10-15 új szupermarketet nyit majd. Az év hátralévő részében Bicskén, Békéscsabán szupermarket, emellett az Örs vezér terén és Dunaújvárosban hipermarket áruházat épít. Nem kell minket eltemetni – utasítja vissza Nemes Tibor a Spar ügyvezető igazgatója is. 2003-ban Magyarországon tartja 31 ország Spar leányvállalata a kongresszusát, addig mindenképpen maradunk, erősíti meg kollégája állítását. Lapunk információi szerint ugyanakkor Tatabányán, Szegeden is üzleteket zárt be a Spar Magyarország.

VÁLTOZÁS SZELE. A konkurensek nagyon is logikus lépésnek tartanák a német érdekeltségű lánc magyarországi visszavonulását. Vele vagy nélküle, mindenképpen komoly változások várhatóak az élelmiszerek és napi cikkek túlontúl zsúfolt, sokszereplős kiskereskedelmében. “Érezhető az előszele annak, hogy a Spar valamire készül” – mondja Kiss László, a Kis-alföldi Füszért Rt. és a Honiker elnök-igazgatója. A Honiker az élelmiszer- és napicikk-piacon – a CBA és a Coop Hungary után 185 milliárd forintos beszerzési értéke alapján meghatározó magyar érdekeltségű beszerzési társulások közé tartozik (Figyelő, 2001/13. szám). Kiss László emlékeztet rá, hogy miután a Spar Magyarország a tulajdonosok döntése után – a riválisok szerint sem kellő eredménnyel – kezdte el kiépíteni saját franchise hálózatát, Nemes Tibor, a társaság első számú embere egy országos fórumon cége számára nem tartotta időszerűnek és járhatónak a franchise-rendszert. Úgy értelmezhetően mintha a szupermarket szegmensben nem lenne érdekelt

Viszokay Árpádot, a CBA ügyvezető igazgatóját sem lepte meg a kereskedelmi “zuhanyhíradóval” terjedő pletyka, hogy valami várható a Spar háza táján. A néhány évvel ezelőtt eladott Szuper Közért, a “hard diszkont” forma magyarországi eredménytelensége miatt a Plusz átformálása, a Jééé diszkontok átalakítása arra utal, hogy a magyar fogyasztókra nem lehet büntetlenül ráerőltetni a nemzetközi láncok máshol bevált uniformizált receptjeit. Viszokay szerint a Sparnak sem a szupermarket-hálózatában, sem az Interspar hipermarketekkel nem sikerült kellően tudatosítania vitathatatlan értékeit. Nem tudott összetéveszthetetlenül egyéni és markáns képet kialakítani magáról a vevők széles tömegeiben. “Szemben például a Tescóval, az Auchannal, a Corával, amelyek komoly munkával lépésről lépésre építették fel az arculatukat, el tudták helyezni magukat a vevő agyában” – állítja Viszokay Árpád.

Hódító nagyokA GfK Piackutató Intézet Dorel divíziójának tanulmánya szerint az élelmiszer-kereskedelem koncentrációja egyelőre nem jár együtt az önálló boltok tömeges ellehetetlenülésével, de a forgalom egyre nagyobb hányada jut a 400 négyzetméternél nagyobb boltokra, miközben a kisebbek piaci részesedése csökken.

ARÁNYELTOLÓDÁS.

Az élelmiszerboltok tavalyi, 22,5 ezerre tehető száma csak kismértékben csökken: várhatóan mintegy 22 ezerre apad az év végére. A forgalom eközben átrendeződik. Amíg 1996-ban és 1997-ben az összes boltnak még csak 2,2 százalékát adó 400 négyzetméteres eladótérnél nagyobb üzletek bonyolították le a napi fogyasztási cikkek kereskedelmének 43 százalékát, addig az idén a boltok mintegy 4 százalékát teszik ki a nagyok, forgalmi részesedésük pedig megközelíti a 60 százalékot.

NÖVEKVŐ ELADÓTÉR. A két évvel ezelőtti 2,15 millió négyzetméter után tavaly 2,20, az idén pedig 2,33 millió négyzetméteren lehet élelmiszert, háztartási vegyi árut és kozmetikumot vásárolni. A fejlődés csak a 400 négyzetméteresnél nagyobb szegmensnek köszönhető: az efféle üzletek száma közel 770-ről 850 fölé emelkedhet. Így összes eladóterük a két évvel ezelőtti 800 ezer négyzetméter után az idén elérheti a 950 ezret is. A 400 méteresnél kisebb boltok száma 21,7 ezer körüli, ez az idén néhány százzal kevesebb lesz.

A markáns arculat pedig előny a vásárlóért vívott harcban, amely az élelmiszerek és napi cikkek hazai kiskereskedelemében éppen a kisboltok és a szupermarketek világában a legkeményebb. Ebben a szegmensben a legélesebb az árharc, miközben a hipermarketekhez hasonlítva az egy négyzetméterre jutó munka és a költség nagyobb. Kisebb tehát az elérhető nyereség, amely kevésbé vonzó a külföldi nagybefektetőknek. Ám, hogy lehet ebben a “műfajban” is nyereségesen kereskedni, azt Viszokay szerint a pesterzsébeti volt Jééé diszkont helyén nyílt CBA áruház mutatja, amely a Penny Market és az Interspar szomszédságában várakozáson felül teljesít.

GERILLAHARC. Ezt erősíti meg Kiss László is, aki szerint a magyar élelmiszer-kiskereskedelemben javában tart a szegmentálódás. A “nehéz fegyverzettel”, hatalmas hipermarketekkel piacot hódító multik mellett a helyi lehetőségeket ügyesebben kihasználó “gerillaharcosok”, a kis- és közepes hazai vállalkozások egyre komolyabb sikereket érnek el. A szövetségekbe tömörülő “kisboltosok” jelenleg 13-14 százalékos piaci részesedést mondhatnak magukénak.

“A tízmilliós Magyarországon nem tud tíz nagy, külföldi és hazai kereskedelmi lánc megélni” – állítja Viszokay, aki szerint a vásárlóerőhöz képest túl sok a piaci szereplő. Ráadásul az élelmiszeripari szövetség adatai szerint tavaly 3,6 százalékkal csökkent a lakosságnak értékesített élelmiszer mennyisége. A külföldi láncok közben “lakmuszpapírnak tekintik a magyar élelmiszerpiacot”. Kipróbálják, milyen hasznot lehet elérni, és ha nem jön be az üzlet, szerződéseik jóvoltából komoly tőkeveszteség nélkül tudnak továbbállni, és máshol szerencsét próbálni.

Ez magyarázza a jövés-menést, hiszen miközben a Meinl-lánc új tulajdonoshoz került, kivonult a Szuper Közért, jött és ment a Carefour, addig jó ideje piacra lépését fontolgatja a Wal-Mart, jelenleg pedig magyarországi megjelenését készíti elő a Liedl. Ez utóbbi cég egyelőre az elemzésnél tart, de már több főváros környéki településen volt teleknézőben. Elemzők szerint azonban a zöldmezős beruházások helyett érdemesebb lenne egy vagy két hazai láncot felvásárolnia. E téren pedig éppen olyan jelöltek jöhetnek szóba, mint a Spar.

Holland figyelemMost hallom először, hogy a Spar ki akarna vonulni Magyarországról – mondta a Figyelőnek Herrit Kok, a Spar amszterdami központjának vezérigazgató-helyettese. A cégvezető “nem hiszi”, hogy cége ilyen lépésre szánná rá magát, hiszen magyarországi vállalkozásuk “erős és egészséges”. Éppen ellenkezőleg: új befektetéseket terveznek a közeljövőben. Kok hozzátette: a vállalat működéséről – beleértve a beruházási döntéseket is – a Spar Magyarország, illetve annak tulajdonosai hivatottak dönteni. Ez persze nem jelenti azt, hogy az amszterdami központ ne “kísérné figyelemmel” az itteni cég autonóm döntéseit.

A koncentráció nem csak Viszokay Árpád, de Kiss László szerint is elkerülhetetlen a zsúfolt piacon. A távozó szereplők kis és közepes üzleteit pedig a piacon maradók vásárolják majd meg. A szupermarket szegmensben a CBA-ba, a Coop Hungarybe vagy a Honikerbe tömörült, már megerősödött tagok valószínűleg szívesen aspirálnak az eladó szupermarketekre, miközben a nagy láncok elsősorban a hipermarketek építésében érdekeltek.

OSZTRÁK PÉLDA. A további “sűrűsödést” vetíti előre az is, hogy például az osztrák élelmiszer-kiskereskedelem évtizedekkel korábban szintén koncentrálódott. Ausztriában 30 évvel ezelőtt 22 nagy és közepes kiskereskedelmi vállalat működött, ám tavaly már csak 5 volt a számuk. Peter Damisch osztrák piackutató tavasszal, budapesti előadásában hasonló trenddel számolt Magyarországon is. Szerinte hazánk uniós csatlakozása után – az olcsóbb munkaerő vonzásában – több élelmiszer-ipari cég is idetelepül, s a termékek importja is megnő. A kínálat tovább csökkenti majd a fogyasztói árakat. A multinacionális kereskedelmi és gyártó cégek egyre inkább több országra érvényes szállítási szerződéseket kötnek. Így a kereskedelmi márkák gyors európai terjeszkedésére lehet számítani. Ugyanakkor az osztrák piackutató szerint még nem dőlt el, hogy a magyar kereskedelem a több szolgáltatást, magasabb minőséget nyújtó angolszász irányba fejlődik, vagy inkább a kimondottan ár- és diszkontorientált német példát követi.

A hazai tulajdonban lévő, helyi igényekre összpontosító élelmiszerüzlet-láncok, sikereik alapján, az angolszász modellre voksolnak.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.