Külföld

Cégfelvásárlási szabályok az EU-ban – Hirtelen halál

admin
admin

2001. 07. 10. 16:25

Német nyomásra az Európai Parlament megvétózta a cégfelvásárlásokat egyszerűsíteni hivatott közösségi irányelvet.

Egyetlen szavazaton bukott el a múlt héten az Európai Parlamentben az az új közösségi irányelv, amely minimális egységes szabályokat fektetett volna le az Európai Unióban (EU) az országhatárokon átnyúló cégvásárlások lebonyolítására. A strasbourgi intézmény plenáris üléstermében egyaránt 273 képviselő nyomta meg a “nem” és az “igen” gombot, ami a képviselőtestület szavazási rendje szerint egyet jelentett az európai befektetők által régóta várt törvény halálos ítéletével.

SÚLYOS POFONOK. “Tizenkét év munkája veszett kárba” – jelentette ki rezignáltan Frits Bolkestein, az Európai Bizottság belső piac működéséért felelős tagja, akit két napon belül már a második súlyos pofon ért. A luxemburgi székhelyű Európai Bíróság főügyésze előző nap a közösségi joggal összeegyeztethetőnek vélte, hogy egyes tagországok az állami tulajdonban lévő cégekben őrzött “aranyrészvénnyel” vétózhatják meg az általuk ellenzett tulajdonosváltásokat.

Brüsszel – a tavaly márciusban éppen a tizenötök által meghirdetett ambiciózus lisszaboni program végrehajtásán fáradozva – igyekszik minél több akadályt félresöpörni a tőke szabad áramlásának útjából. A tagállamok a portugál fővárosban megfogadták, hogy 2010-re a világ legdinamikusabb és legversenyképesebb gazdasági övezetét hozzák létre. Az brüsszeli bizottság szerint az Európai Parlament vétója most éppen ennek a tervnek a megvalósítását veszélyezteti (lásd külön). A megtorpedózott jogszabálytervezet egységes alapelvei megkönnyíthették volna a befektetők határon túli vállalatvásárlásait, s egyúttal a jelenleginél nagyobb védelmet nyújthattak volna a kisrészvényeseknek. Az irányelv arra kötelezte volna a valamely cég fölötti ellenőrzést megszerezni kívánó személyt vagy vállalatcsoportot, hogy méltányos áron kivétel nélkül valamennyi részvényesnek ajánlatot tegyen. Az unió tizenöt tagországa által egy évvel ezelőtt elfogadott kompromisszumos szöveg megtiltotta a vételi ajánlat által érintett vállalat vezetésének, hogy a részvényesek közgyűlésének felhatalmazása nélkül tegyen megelőző intézkedéseket az ügylet megakadályozására. Sok országban a cégmenedzsmentet semmi nem tartja vissza attól, hogy a részvényesek tudta nélkül úgynevezett méregpirula bevetésével hiúsítsák meg a tulajdonosváltást. Mindemellett a jogszabály elismerte volna a munkavállalók, illetve azok képviselőinek jogát arra, hogy a cégvezetéssel egy időben értesüljenek a vételi ajánlatról és annak velük kapcsolatos következményeiről.

Versenyképességi deficit ARANYRÉSZVÉNYEK.

A brüsszeli bizottság fel kívánta számolni az állami aranyrészvényeket, de az Európai Bíróság szerint ez összeegyeztethető a közösségi joggal.

CÉGFELVÁSÁRLÁSI SZABÁLYOK. A bizottság meg kívánta könnyíteni a befektetők határon túli vállalatvásárlásait, ami egyúttal a jelenleginél nagyobb védelmet nyújthatott volna a kisrészvényeseknek. Az Európai Parlament azonban megtorpedózta a javaslatot.

PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK INTEGRÁLT PIACA. A bizottság ezt 2005-re kívánja elérni, ám a cégfelvásárlási direktíva fiaskója után e cél elérése kétségessé vált.

NÉMET FÉLELMEK. Sokáig úgy tűnt, a tagországok számára a végrehajtásban meglehetősen nagy mozgásteret hagyó jogszabály elfogadása nem ütközik különösebb ellenállásba. Az első figyelmeztető “lövés” tavaly decemberben dördült el, amikor az Európai Parlament első olvasatban feltételeket támasztott az irányelv elfogadása elé. Időközben a befolyásos német gyáriparos lobbi nyomásának engedve a berlini kormány megváltoztatta álláspontját és visszatáncolt a megállapodástól. Német üzleti körökben attól tartottak, hogy a nagy belföldi cégek az irányelv életbe lépése után teljesen ki lettek volna szolgáltatva a külföldről érkező “ragadozóknak”. A német gyáriparosokat a jelek szerint igencsak elgondolkodtatta a Mannesmann esete a Vodafone-nal, amikor a brit távközlési cég több kísérletet követően végül ellenséges felvásárlás révén olvadt össze német piaci vetélytársával.

Az Európai Parlament által követelt módosítások nem véletlenül részben azt célozták, hogy a vállalati menedzsment védekező lépésekkel (és a részvényesek külön felhatalmazása nélkül) háríthassa el a kellemetlen ajánlattevőt. Az EU Tanácsa, az Európai Bizottság és az Európai Parlament küldöttségének részvételével június elején tartott “békéltető tárgyalásokon” végül olyan kompromiszszumban állapodtak meg, amely nem vizezte fel az eredeti törvényjavaslatot. A képviselőtestületben legtöbb mandátummal rendelkező német képviselők holland, belga, osztrák és görög kollégáik segítségével mégis leszavazták a jogszabályt, de sikerüknek alighanem az EU sokat szapult versenyképessége látja majd kárát.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.