Csikorgó gumikkal fordult be a sarkon a zöld pénzszállító autó. A motor felbőgött, majd néhány méterrel távolabb leállt. A készenléti szervezetek – így például a rendőrség és a honvédség – kiszolgálására szánt zárt rádiókommunikációs rendszer, a Tetra a Magyar Posta Rt. néhány héttel ezelőtt rendezett bemutatóján jól szerepelt. A csupán egyetlen demonstráció erejéig kiépített, de Budapest vonzáskörzetében jelenleg is működő ideiglenes rádióhálózat segítségével a rendőrség járőrei néhány perc alatt megtalálták a kivételesen a játék kedvéért ellopott páncélautót, amelynek távirányítással még a motorját is leállították.
A schengeni egyezmény elvárásainak is megfelelő Tetra rádiókommunikációs hálózat kiépítéséről a kormány a múlt héten határozott. A döntés azonban annak ellenére bizonytalannak látszott, hogy 1997 óta a Tetra típusú rendszerek potenciális szállítói egymás után tartották bemutatóikat. Sőt, az olyan katasztrófahelyzetekben, mint amilyenek a tiszai árvizek voltak, a védelmi munkákat mindig “kölcsönkapott” készenléti rendszerek segítették.
Számos szakértő eleve valószínűtlennek tartotta, hogy a kormány az immár négy éve tartó huzavona után vállalja egy készenléti rendszer kiépítésének menedzselését és finanszírozását, hiszen egy ilyen hálózat a legvisszafogottabb becslések szerint is több tízmilliárd forintba kerül.
Az egymást érő bemutatók és éles “bevetések” ellenére a külső szemlélő számára az sem volt egyértelmű, hogy a kormány – ha dönt is – végül milyen rendszert választ. A kalapban elméletileg éppen úgy benne volt, hogy a francia Matra Nortel Communications és a Siemens által favorizált Tetrapolra esik a választás, mint az, hogy az amerikai Motorola és a finn Nokia Tetra-rendszere kerül ki győztesen a megmérettetésből. Ezt a bizonytalanságot erősítette, hogy a belügyi tárca a közelmúltban ismét a Tetrapol megvalósíthatóságának vizsgálatát javasolta a kormány számára. A Siemensnél ezzel párhuzamosan azzal érveltek, hogy szerintük a konkurens szállítók még sehol nem építettek ki országos hálózatot. Saját, öregecske rendszerük szerényebb képességeit pedig megbízhatóságának és kiforrottságának ecsetelésével igyekeztek ellensúlyozni.
Előnyök és hátrányok 
Az önálló, kizárólag a készenléti, illetve kormányzati szervezetek távközlési céljait szolgáló rádiókommunikációs rendszerek kiépítésének indokoltságát a szakértők nem vitatják. A meglévő vezetékes és rádiós hálózatok ugyanis polgári célokra épültek. A tapasztalatok szerint szükséghelyzetekben kapacitásaik nem elegendőek, védettségük mértéke nem felel meg a nemzetbiztonsági elvárásoknak. Emellett a civil hálózatok szolgáltatásai is elmaradnak a fejlett, zárt hálózatok lehetőségeitől.
Sokáig kérdéses volt, hogy a kormány végül a francia Tetrapolt, vagy az Európai Telekommunikációs Szabványügyi Intézet (ETSI) által elfogadott Tetra-szabványnak megfelelő rendszert választja. A Tetrapol mellett szóló legfontosabb érv, hogy a francia Matra Nortel Communications és a Siemens együttműködésében fejlesztett rendszer több országos hálózatban is bizonyított. Tetrapol-rendszert jelenleg 28 országban – például Svájcban, Spanyolországban, Szlovákiában, Csehországban – használnak, többségében helyi hálózatokban. Szépséghibája, hogy szolgáltatásai egyre kevésbé felelnek meg a korszerű igényeknek. Ennél nagyobb probléma azonban, hogy a Tetrapol nem szabvány, hanem licenc. Azaz, a Tetrapol-hálózatokat megvásárlók kénytelenek egyetlen gyártóra támaszkodni rendszerük fenntartása, fejlesztése során.
A Tetra-szabvány ezzel szemben nyílt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szabványhoz bármely gyártó csatlakozhat. A Tetra-hálózatokat üzemeltetők jelenleg több mint egy tucat szállító termékei között válogathatnak.
A Tetra mellett szól az is, hogy a zárt célú trönkölt, digitális rádiókommunikációs rendszer szabványát az Európai Unió Schengenben megfogalmazott felhasználói igényei alapján alakították ki. A rendszer lehetővé teszi a Tetra hálózatokat üzemeltető készenléti szervezetek akcióinak összehangolását, rendszereinek szükséghelyzetekben történő összekapcsolását.
POSTÁZÁS. Mindenesetre a kormány végül nem sokat vacillált: a Tetrapol-rendszer megvásárlása lekerült a napirendről. Maradt tehát a Tetra. Az pedig az utóbbi hónapokban már nem volt kérdéses, hogy melyik aspiráns építtetheti majd meg az új készenléti kommunikációs rendszert. Sokáig úgy látszott, a Tetra-fejlesztések letéteményese az Antenna Hungária (AH) Rt. lesz. A társaság tavaly kidolgozott, új stratégiai tervében azonban a Tetra nem kapott helyet. A cég menedzsmentje szerint ugyanis a készenléti hálózat kiépítéséhez az AH Rt. saját forrásai nem elegendőek, eladósodottsága pedig nem teszi lehetővé a fejlesztésekhez szükséges hitelek felvételét.
A belügyi és a honvédelmi tárcával a Tetra kézbentartásáért szembeszálló Magyar Posta Rt. vezetőinek ilyen aggályai nem voltak. Kalmár István, a száz százalékban állami tulajdonú Posta elnök-vezérigazgatója úgy tartja: cége számára a hagyományos alaptevékenység nem biztosít kitörési lehetőséget. Az elektronikus közbeszerzés, vagy a Postabank megszerzése után a Tetra már nem is olyan nagy falat. A kormány múlt heti döntésének megfelelően a társaság az év végéig mintegy 19 milliárd forintos költséggel az ország harmadán, azaz a fővárosban és annak jókora vonzáskörzetében kiépíti a készenléti hálózat magját. A néhány hónapon belül szolgálatba álló rendszer már az induláskor 15 ezer felhasználói végkészüléket szolgál majd ki. A 2002 végéig, összesen 51,3 milliárd forintos költséggel megépülő országos hálózatnak pedig a visszafogott prognózisok szerint is 35-40 ezer felhasználója lesz.
FINANSZÍROZÁS. Kalmár István mindehhez nem kért pénzt a kormánytól. A készenléti rádiókommunikációs rendszert a posta szabadon felhasználható – 7 milliárd forint – saját forrása mellett hitelekből készül finanszírozni. A vállalat elnök-vezérigazgatója szerint hitelképességük jó, így a Tetra-beruházásokhoz szükséges hitelszerződések megkötése nem okozhat gondot. A hiteltárgyalások már meg is kezdődtek. Kalmár elképzelései szerint a lehetséges partnerek – a Motorola és a Nokia – által felajánlott szállítói hitelkonstrukciókat nem veszi majd igénybe.
A magyar bankok jóindulatának elnyeréséhez a szakértők szerint nem lesz szükség különösebb cselvetésekre. A számítások szerint a készenléti Tetra-beruházás a rendszer beindítását követő hatodik-nyolcadik évben már nyereséget termel a Posta számára. Még akkor is, ha a társaság a készenléti szektorban átlagosan csak 20 ezer forintos havi forgalmi bevétellel számol felhasználónként.
A mobiltelefon-szolgáltatókéhoz hasonló gyors megtérülést az sem veszélyezteti, hogy a készenléti hálózat üzemeltetése évente mintegy 12 milliárd forintot emészt fel a felhasználók oldaláról. Ebből az összegből fizeti majd a többi között a Posta a belügyi és a honvédelmi tárca, az AH Rt. és a Westel Rádiótelefon Kft. hálózatainak bérleti díját.
A Tetra-üzlet komolyságát jelzi, hogy a hálózat és a hozzájuk tartozó készülékek szállítására képes gyártók kemény versenyre készülnek. A leglátványosabb összecsapások a készenléti hálózatok piacán vezető amerikai Motorola és a főleg a civil Tetra hálózatok kiépítésében jeleskedő finn Nokia között várhatók (a két cég európai referenciáiról lásd a térképet). A szakértők szerint a készenléti hálózat kiépítésének joga a két, hazánkban évek óta pilot rendszereket fenntartó szállító valamelyiké lesz. A felhasználói végkészülékek szállításában azonban a Motorola és a Nokia mellett a többi között szerephez juthat a Marconi, a Simoco és a Siemens-közeli Rohde & Schwarz is.
VERSENY NÉLKÜL? Erőpróbára persze csak akkor kerülhet sor, ha a Posta megversenyezteti a lehetséges szállítókat. Kalmár István szerint azonban egyelőre az is kérdéses, lehet-e szó egyáltalán versenyről. A schengeni egyezmény által rögzített szabályok meglehetősen pontosan meghatározzák, milyennek is kell lennie a készenléti Tetra-hálózatnak. Így elképzelhető, hogy a hálózat építését a Posta nem versenyezteti meg. Meghívásos pályázatra csak a felhasználói végkészülékek beszerzésénél lehet számítani. Ezzel együtt, ha lesz verseny, Kalmár a közbeszerzésnél szigorúbb elbírálást ígér. Hozzáteszi: a készenléti rendszerek kiépítését a későbbiekben követő civil hálózatok kiépítésének jogáért szintén harcba szállnak majd.
