Külföld

Adóprésben a cigaretta – Dupla teher

admin
admin

2001. 07. 03. 18:51

Az adózásról folytatott uniós tárgyalások nyomán a cigaretták hazai árának két-három éven belül meg kellene duplázódnia.

Kiss Gábor már régóta tervezi, s most meg iis fogadta, hogy legkésőbb Magyarország uniós csatlakozása idején leszokik a dohányzásról. Elhatározásában nem kell fennkölt okokat keresni, a magyarázat egyszerű: az anyagiak… Ha ugyanis 2004-ben tényleg tagállammá válhatunk, az annyit jelent, hogy a cigi mostani ára csaknem a duplájára emelkedik.

A már elfogadott kétéves adótörvény szerint jövőre 13 százalékkal nő a cigaretta tételes jövedéki adója, és ha 2003-tól az inflációt meghaladó drágulás is lesz, 2004-től – az uniós szabályok átvételével – akkor is legalább 70-80 százalékos fogyasztói áremelésre kell számítani. Feltéve persze, hogy a csatlakozás 2004-től megtörténik, s addig nem változik az Európai Unió (EU) vagy a magyar kormány álláspontja.

A cigaretta adótartalmával kapcsolatban többféle, a tagállamok számára kötelező uniós előírás létezik. A magyar szabályozás ezek közül lényegében csak egyetlen, ám igen fontos feltételnek nem felel meg. A legkeresettebb árfekvésű cigaretta jövedéki adója ugyanis – ellentétben az uniós tágállamokkal – nálunk nem éri el kiskereskedelmi ár 57 százalékát. Dacára annak, hogy az utóbbi években az adóemelés jóval meghaladta az infláció mértékét, ez a mutató nálunk még mindig alig több 40 százaléknál.

Szakértők szerint a következő években is legfeljebb a hivatalos infláció kétszeresével megegyező adóemelést viselne el a piac és a dohányipari vertikum. Így viszont 2004-re nem éri el az ország az unióban előírt minimális adószintet. Még akkor sem, ha esetleg 2003-ban vagy 2004-ben sor kerülne a 25 százalékos áfakulcs 2-3 százalékpontos csökkentésére, amivel viszont a cigaretták jövedéki adóját emelnék. A többi csatlakozni kívánó országban sem jobb a helyzet, azok viszont – szemben Magyarországgal és Szlovéniával – derogációt kértek a cigaretta adószintjére vonatkozóan.

Uniós elvárásokA cigarettákra kételemű jövedéki adót kell alkalmazni: egy értékarányos (“ad valorem”) adóelemet, amely a kiskereskedelmi eladási ár százalékában van meghatározva, illetve egy a termék mennyiségi egységére (1000 darabra) meghatározott tételes adót (specifikus adó). Ez utóbbival kapcsolatban további előírás, hogy nem lehet alacsonyabb a teljes adóteher (a teljes jövedéki adó plusz az áfa) 5 százalékánál, és nem lehet több annak 55 százalékánál. Követelmény az is, hogy a jövedéki adónak az adott ország legkeresettebb árfekvésű cigarettájánál el kell érnie a kiskereskedelmi ár 57 százalékát.

A hazai dohánygyárak egyébként már két-három éve is erősen küzdöttek azért, hogy a magyar kormány szintén kérjen derogációt ebben a témában. 1999 tavaszán, a csatlakozási átvilágítási tárgyalásokon, a tárgyaló delegáció be is jelentette ezt az igényt. Később viszont a kormányzat módosította álláspontját, bár a pénzügyi tárca mindvégéig a fokozatos adóemelés mellett kardoskodott. Patai András, a Magyar Dohányipari Szövetség ügyvezető elnöke mindezek dacára úgy gondolja, hogy a magyar kormány helyes tárgyalási stratégiát követett, mert egyelőre nincs esély arra, hogy a többi csatlakozó állam megkapja a felmentést. A tárgyalások jelenlegi fázisában biztos jelei érzékelhetők az EU eltökéltségének, holott még a tagállamok közül sem mindenütt éri el a jövedéki adó az uniós minimumot. Svédország kétszer kért és kapott haladékot, s máig nem teljesíti ezt az előírást.

Patai András bízik benne, hogy a drasztikus adóemelés, s nyomában az extra árnövelés elmarad. Sőt, szerinte a teljes magyar dohányipar hisz a szabályozás kedvező átalakításában, és ennek megfelelően nem is készül arra, hogy 2004-től teljesíteniük kell a cigarettára előírt minimumadó-szintet.

Aggódó osztrákokAusztriát az nyugtalanította a csatlakozási tárgyalásokon, hogy a bővítést követően az újonnan csatlakozó országokban – a jövedéki adó alacsonyabb szintje miatt – olcsóbb lesz a cigaretta, mint a régi tagoknál. Ez a rés egyfelől az osztrákokat csábíthatja “cigiturizmusra”, másfelől viszont az újonnan belépő országok Ausztriába érkező polgárait ösztönözné kereskedelemre. Az adóbevételeit féltő bécsi kormány ezért azt szerette volna elérni, hogy az általában engedélyezett 4 karton helyett az új tagállamok polgárai csak ennél kisebb tétellel a bőröndjükben léphessenek Ausztria földjére. A magyaroknak végül kétoldalú tárgyalásokon sikerült meggyőzniük a szavakban mindig lelkes bővítéspárti sógorokat, hogy ne büntessék ártatlanul a keleti szomszédot.

A szakmai szövetség még az átvilágítási tárgyalások előtt megbízta az egyik nagy nemzetközi tanácsadó céget egy tanulmány elkészítésével. Ez arra a megállapításra jutott, hogy számos negatív hatása lehet a cigaretta adója erőteljes emelésének: növekszik a feketekereskedelem aránya, a visszaeső legális forgalom miatt mérséklődik az állam adóbevétele, a dohánygyárak visszafogják beruházásaikat, csökkentik foglalkoztatottaik számát – s mindez az egyébként nem kisszámú dohánytermelőkre is rendkívül kedvezőtlenül hat. (A teljes dohányipari vertikumban jelenleg mintegy 32 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak, s tavaly a költségvetésnek 150 milliárd forint áfa- és jövedékiadó-bevétele volt ebből a forrásból.) Ráadásul az infláció jelenleg gazdaságpolitikai prioritásként kezelt leszorítását is veszélyeztetné a súlyos áremelés. Vagyis mindez sokkszerűen hatna a gazdaságra, így Patai András szerint csak a fokozott adóemelésnek van közgazdasági realitása. S bár ma még nem látszik a lehetősége az időleges felmentésnek, a csatlakozás időpontjára megváltozhat ez a helyzet, s a belépő országok többségének szüksége is lesz átmeneti időszakra. Amúgy az uniós országok is erőteljesen védik saját dohányiparukat, legyen szó állami monopóliumról vagy versenypiacról.

A Pénzügyminisztériumban már készülnek az előterjesztések arról, hogy a csatlakozási tárgyalások függvényében miként kellene 2003-tól EU-konformmá alakítani az adórendszert. Bár szakmailag e tárcánál sem helyeslik a cigaretta esetében a drasztikus adóemelést, a tárgyalások jelenlegi szakaszában az nem lehet vitás, hogy 2004-re Magyarországon is teljesíteni kell a cigarettára előírt minimumadó-szintet. Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy az adózási fejezetet csak ideiglenesen zárták le Luxemburgban, így a végleges verdiktig még módosulhat az uniós álláspont – jóllehet, e reményt egyelőre semmi sem támasztja alá.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2013. február 14.
Egy recepciós munkatárs a Microsoft Magyarország Kft. székházában, a főváros II. kerületében, a Graphisoft parkban 2013. február 14-én. A magyar kormány és a Microsoft Magyarország Kft. tavaly decemberben kötött stratégiai együttműködési megállapodást.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.