Külföld

Komplex alkuk a csatlakozási tárgyalásokon – Csomagolási technikák

admin
admin

2001. 06. 05. 15:31

A svéd elnökség fél éve alatt sikerült áttörést elérni az unió és Magyarország között zajló csatlakozási tárgyalásokon.

Josep Piquet spanyol külügyminisztert hallgatva azt hihetné az ember, hogy országánál kevesen áhítják jobban az Európai Unió (EU) bővítését. A spanyol diplomácia vezetője nemrég – a szerelmi vallomás szokatlan módját választva – zsúfolt brüsszeli napirendje ellenére is szakított rá időt, hogy elbeszélgessen a tagjelölt országok tudósítóival, s elmondja nekik, Madrid mennyire híve a bővítésnek.

Korlátozás alá eső szolgáltatási szektorok AUSZTRIA



• Építőipar és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások

• Takarítás és tisztítás, az ipari tisztítást is beleértve

• Szociális foglalkozások – férőhelyeket és betegágyakat nem biztosító szociális foglalkozások és tevékenységek, valamint házi beteg- és idősellátás

• Őrző-védő tevékenységek

NÉMETORSZÁG

• Építőipar és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások

• Takarítás és tisztítás, az ipari tisztítást is beleértve

• Lakásberendezők és belső építészek, valamint dekoratőrök

A külügyminiszteri tárgyalóteremből kiszűrődő csatazaj azonban egyáltalán nem azt a benyomást keltette, mintha az EU önfeledt leánykérésre készülne. A tizenötök éppen a személyek szabad mozgásáról szóló közös tárgyalási álláspontról folytattak késhegyre menő vitát, és egy ország kivételével elvi megállapodásra is jutottak annak tartalmáról. Spanyolország volt az egyetlen kivétel, amely – az ülésen elnöklő svéd külügyminiszter nem kis bosszúságára – szavakban ugyan a jövendőbeli tagok munkavállalói számára igyekezett kedvezőbb feltételeket kialkudni, valójában azonban egy, a spanyol érdekek figyelembevételét szavatoló nyilatkozatot akart kicsikarni partnereitől. “De legalább végre rajtunk veszekednek” – kommentálta némi szarkazmussal a drámát az egyik tagjelölt ország diplomatája.

Bölcs szavak. Az EU a hosszúra nyúlt tapogatózó szakasz után ugyanis végre elszánta magát arra, hogy szembenézzen a tárgyalások igazán kényes és húsbavágó kérdéseivel. A tizenötöknek a tavaly Nizzában elfogadott tárgyalási menetrend értelmében több, előzetesen a legnehezebbek közé sorolt témakörben kell közös álláspontot kialakítaniuk, ami gyakran sokkal kínkeservesebb és bonyolultabb, mint a jövendőbeli tagokkal való megegyezés. Az első nagy krízis akkor következett be, amikor a tagok hozzáláttak a személyek szabad áramlásáról szóló közös pozíció megvitatásához. A feszültség oka, hogy az unió – két tagállama, Németország és Ausztria határozott követelésére – első ízben kíván élni a lehetőséggel, hogy ideiglenesen felfüggessze a közösségi vívmányok alkalmazását az új tagok csatlakozását követően, s akár évekig távol tartsa saját piacaitól azok munkavállalóit. Az EU-ban íratlan szabály, hogy a tagországok tiszteletben tartják egymás “vitális” érdekeit, különösen, ha azok nem ütköznek a sajátjaikkal. Madrid is kész volt meghajolni a német és osztrák érvek súlya előtt, de a tagok közötti szolidaritásra hivatkozva benyújtotta a számlát: írásos garanciát kért arra, hogy ha majd eljön az ideje, a regionális politikával kapcsolatos spanyol aggodalmak is nyitott fülekre találnak.

A svéd elnökség mérlege* LEZÁRT FEJEZETEK



• Áruk szabad mozgása

• Szolgáltatások szabadsága

• Vállalati jog

• Környezetvédelem

• Vámunió

MÉG NYITOTT FEJEZETEK

• Tőke szabad áramlása

• Személyek szabad mozgása

• Audiovizuális politika

* A nizzai útiterv szerint e nyolc fejezetet kellene lezárni június végéig. Június elsejéig a tárgyalások 31 fejezete közül 19-et sikerült lezárni.

ÚJ FELTÉTELEK? A bővítés után a spanyol érvelés szerint alacsonyabb szintre süllyed a közösség átlagos GDP-je, s az egyébként továbbra is felzárkózási gondokkal küszködő spanyol régiók statisztikai szempontból így kedvezőbb helyzetbe kerülnének, s változatlan szabályok esetén elveszítenék a nagyvonalú támogatásokra való jogosultságukat. Spanyolország a közösségi költségvetés harmadát kitevő strukturális (és kohéziós) alapok legnagyobb haszonélvezője. José-Maria Aznar kormányfő attól tart, hogy az új tagok csatlakozásával a jelenleg kedvezményezett 11 spanyol tartomány többségének 2006 után búcsút kell vennie a támogatásoktól. Bár a 2007 és 2013 közötti költségvetésről – és így a regionális alapok jövőjéről – szóló vita csak 2004-ben esedékes, Madrid már a csatlakozási tárgyalások keretében megoldást szeretne találni e problémára. Csakhogy ezzel gyakorlatilag újabb feltételeket támasztana a felvételi tárgyalások befejezéséhez. Erre az ellentmondásra egy nyilatkozatában maga Eneko Landaburu, az Európai Bizottság spanyol színeket képviselő, de baszk nemzetiségű főigazgatója mutatott rá. A költségvetési vita előrehozatala ugyanis elkerülhetetlenül késleltetné a csatlakozási előkészületek lezárását.

A regionális politikát a szabad munkavállalás fejezetével egészen a múlt hét közepéig összekapcsoló spanyol politika ellentétes a tárgyalásoknak azzal az alapelvével is, amely fejezetről fejezetre való haladást ír elő. “Ha tematikailag össze nem tartozó fejezetek között mesterséges kapcsolatot teremtünk, a végén kibogozhatatlan csomagokat hozunk létre, aminek csak a tárgyalási folyamat látja kárát” – szögezte le egy magas rangú német külügyi tisztségviselő. A Nizzában elfogadott tárgyalási menetrend – ismertebb nevén útiterv – egyik, a tagjelöltek számára áldásos következménye éppen az lehet, hogy kizárja a spanyolokéhoz hasonló árukapcsolásokat.

ÖSSZEFONÓDÁSOK. A menetrendben egymáshoz közelebb álló témakörök között viszont a feltételek megléte esetén szinte kínálja magát az együttes kezelés. A földkérdést is magában foglaló tőkefejezet és a szabad munkavállalás ügye láthatatlanul azért fonódott össze, mert, bár közvetlen összefüggés nincs köztük, a felek számára hasonló jelentőségű problémákról lévén szó, párba állíthatók egymással. Már az Európai Bizottság által a két kérdésben javasolt közös álláspont tervezete is ezt a megközelítést tükrözte, hasonló idejű átmeneti korlátozást engedélyezve a tagjelölt országokban a külföldiek földvásárlására, s “vice-versa” a közép-és kelet-európai munkavállalók esetében. A hivatalosan ugyan nem, de a fejekben nagyon is létező potenciális alkucsomag aztán a tizenötök asztalára kerülve kis híján gellert kapott, amikor egyes tagországok más, szívügyüknek tekintett problémákat is megpróbáltak behozni a vitába.

A spanyolok igyekezetén felbuzdulva a franciák belekeverték az egyébként csak jövő ilyenkor esedékes agrártárgyalásokat a tőke szabad mozgásáról szóló közös álláspont vitájába. Párizs szerint hangsúlyozottan szakmai – azaz a spanyolokétól eltérően nem politikai – érvek szólnak amellett, hogy a tőkefejezetet a földkérdés nélkül zárják le a tagjelöltekkel, s az utóbbit majdan a mezőgazdasági témakörrel együtt tárgyalják, hiszen a termőföld ára és az agrártámogatások között szoros összefüggés van. A szakemberek szerint is erőltetett összekapcsolással Párizs alighanem megtorpedózta volna az alkucsomagot, hiszen a földkérdés különválasztásával a tőkefejezet üres kagylóra hasonlított volna. Franciaország, mielőtt egy, az aggodalmait kellően figyelembe vevő nyilatkozatért cserébe végleg elállt volna a követelésétől, még megpróbálta elérni, hogy a földvásárlásnál az átmenet időtartamát csak az agrártárgyalásokon rögzítsék. Ezt szerencsére sikerült kivédeni, bár Párizsnak sem kellett üres kézzel távoznia.

A happy enddel végződött ügy a tárgyalási folyamatot felgyorsító nizzai útiterv első valódi szakítópróbája volt. A svéd EU-elnökségnek óriási erőfeszítések és az ehhez nélkülözhetetlen kompromisszumok árán sikerült betartatnia a tagállamokkal a rendkívül ambiciózus és feszes féléves tárgyalási menetrendet. Ennek kudarca a bővítéssel foglalkozó bizottsági tisztségviselők szerint is hiteltelenné tette volna az EU-t a szkepticizmusra egyébként is hajlamos tagjelöltek szemében és megkérdőjelezte volna a folyamat lendületének fenntarthatóságát. A közös uniós álláspontok kialakítása olyan kulcskérdésekben, mint a személyek szabad áramlása, a külföldiek föld- és második ingatlanvásárlása vagy a környezetvédelem, az erre felkészült tagjelöltek számára még az állam és kormányfők göteborgi csúcsértekezlete előtti tárgyalási fordulókon esélyt ad a lélektani szempontból is nehéz témakörök lezárására. A Magyarországgal zajló tárgyalásokon a sokáig mumusnak számító környezetvédelmi és a vámuniós fejezetet már a múlt pénteken lezárták, míg a tőke és a személyek szabad áramlásáról szóló dossziékat legkorábban a június 11-12-i luxemburgi külügyminiszteri forduló után tehetik félre. Igaz, ennek viszonylag kicsi az esélye, mivel a magyar kormány egyelőre mindkét témában csak feltételekkel fogadja el a 7 éves átmenetre vonatkozó uniós ajánlatot.

ILLÚZIÓK NÉLKÜL. A dráma első felvonása nem sok illúziót hagyhat a tagságra pályázó országokban afelől, hogy mire számíthatnak majd akkor, ha a francia agrártermelők vagy a spanyol régiók pénzügyi érdekei forognak kockán. Bár az unió 2006-ig félretette a pénzt a bővítésre, a költségvetés eredetileg csak hat ország csatlakozásával számolt és teljesen figyelmen kívül hagyta például a mezőgazdasági termelőknek járó közvetlen kifizetéseket.

A mostani vita ugyanakkor arra a szemérmességre is rámutatott, amellyel az unióban a nyilvánosság előtt a kiszélesítés ügyét kezelik. A tagállamok érezhetően még a gondolatától is irtóznak annak, hogy a bővítés, illetve akár csak a tárgyalási folyamat kerékkötőjének dicstelen bélyegét ragasszák rájuk. Hazai pályán persze nem feltétlenül az alapján ítélik majd meg a kormányok eredményességét, hogy mennyire rugalmasak és áldozatkészek az eszmecseréken. A következő hónapokban ennek valószínűleg egyre több kézzelfogható jelét adják majd az uniónak azok a tagjai is, akik eddig mélyen hallgattak.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

NEW YORK, NY - DECEMBER 09: People carry signs addressing the issue of sexual harassment at a #MeToo rally outside of Trump International Hotel on December 9, 2017 in New York City.   Stephanie Keith/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.