Melyek a kormány informatikai stratégiájának legfontosabb pontjai?
– Két fő szempontot tartottunk szem előtt. A legfontosabb az internet-hozzáférés megteremtése, amely részben a fizikai lehetőségek megvalósítását tartalmazza, részint pedig azt, hogy az állampolgárok meg tudják fizetni a számukra elvben elérhető hálózati csatlakozást. A másik fontos vezérelv az “információs írástudás” elterjesztése, amely nélkül nem lehet információs társadalomról beszélni. Ehhez kapcsolódik a harmadik szempont, a tartalom fejlesztése. Így a stratégiában nagyon fontos szerepet kap a közösségi információs kultúra terjesztése, az oktatás, illetve az információs társadalom mibenlétének megismertetése. Hiába lehetséges elvileg két és fél millió ember számára, hogy számítógépet vagy internetet használjon, ma még számos alapfeltétel hiányzik az új információs és kommunikációs eszközök széles körű igénybevételéhez.
– A most bejelentett stratégia az 1.0-ás verzió. Mit takar ez a kifejezés?
– A stratégia három-öt éves időtartamra készült, azonban az idei és a jövő évre vonatkozóan egyben akciótervet is tartalmaz. A végrehajtások eredményeinek, a távközlési és infokommunikációs szektor alakulásának függvényében a stratégiát minden évben átnézzük, s a fejlődés adott fokához igazítjuk. A meghirdetéssel egy időben négy pályázatot is kiírunk, amelyek éppen a fent említett célok megvalósítását szolgálják. (A pályázatokról lásd keretes írásunkat).
– Mekkora összeget szán a kormányzat a megvalósításra?
– Az idén 15-17 milliárd forintot, a következő évben pedig közel 30 milliárd jut erre a Széchenyi-tervben.
– A jelenlegi nyomott technológiai piacon tartható-e a tervbe vett fejlődési ütem?
Pályázatok a Nemzeti Információs Stratégia jegyében CIVILPÁLYÁZAT.
Civil szervezetek három csoportban (1 gépes, illetve 2-25 gépes konstrukció, valamint teleházak) pályázhatnak számítógépekre, hálózati eszközökre, szoftverre. A projekt keretében a tervek szerint a jelenlegi 200 teleház száma egy év alatt a duplájára nő.
MAGYAR NYELVŰ INFORMATIKAI TECHNOLÓGIÁK. Szó- és nyelvhelyességellenőrzés, beszédfelismerés, írott szöveg olvasása, és hasonló technológiák fejlesztése és alkalmazása.
KUTATÁSI PÁLYÁZAT. Különböző, nem az államigazgatásban, hanem a civil és az üzleti szférában hasznosítható informatikai fejlesztések.
INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM NÉPSZERŰSÍTÉSE. Az információs társadalom és az infokommunikációs kultúra ismertetésére, elterjesztésére irányuló programok.
– A piac teljesítménye kétségtelenül lassult az utóbbi időben, s ezzel számolnunk kell. Most írtuk ki a pályázatot a 3,5 gigahertzes frekvenciára, amelyre az érdeklődés sokkal kisebb, mint az korábban várható volt. Ez a tender lesz az orvosi ló: a tapasztalatok nagyban befolyásolni fogják a további lépések irányát és nagyságát.
– Ezzel azt akarja mondani, hogy a harmadikgenerációs UMTS-tender kiírásának dátuma is bizonytalanná vált?
– Az UMTS-tender kiírását eredetileg őszre terveztük, de lehet, hogy a piaci környezet változása ezt meghiúsítja. Az őszi időpontot nem kezeljük dogmaként, mert sokkal fontosabb szempont az, hogy valóban működőképes beruházásokat valósítsunk meg, mintsem hogy költségvetési vagy politikai érdekeknek vessük alá ezt, az információs kultúra szempontjából hosszú távon kiemelkedően fontos tendert.
– Néhány héten belül megszületik az elektronikus aláírásról szóló törvény. A végrehajtási utasítások azonban még váratnak magukra. Mit gondol, az e-szignó mikorra válhat a hétköznapok gyakorlatává?
– A Hírközlési Főfelügyeletnél már dolgoznak a végrehajtási utasításokon, ezek hamar elkészülnek majd. Ma már Magyarországon sem ritka az a gyakorlat, hogy multinacionális cégek csak elektronikus úton hajlandóak kommunikálni a beszállítóikkal, s ez gyors változást fog kikényszeríteni a hétköznapi ügyvitelben, mihelyst a törvényi keretek adottak lesznek. A törvénynek köszönhetően az e-kereskedelem fellendül. A mi számításaink szerint egy év alatt megduplázódik a B2B és a B2C eladások volumene.
