Stumpf István kancelláriaminiszter megszédülhetett attól, amit az Info 2001 kiállításon látott. A magyar távközlési cégek vezetôi legalábbis bíznak benne, hogy a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) elsô embere csak azért foglalt állást a harmadikgenerációs mobiltelefon-rendszerek gyors meghonosítása mellett, mert nem tudott szabadulni a legnagyobb mobiltelefonrendszer-szállító UMTS demonstrációjának hatása alól. Akárhogy is, az elsô kísérleti 3G-s telefonhívás néhány nappal ezelôtti lebonyolításakor a kancelláriaminiszter nem tartotta kizártnak azt sem, hogy az új telefonrendszerek kiépítését megelôzô pályázatokat a kormány már az ôsszel kiírja.
Vitatott kérdés tehát, hogy a miniszter új kormányzati elhatározást ismertetett, vagy csak saját vágyait öntötte szavakba. A gyökeresen új menetrend lehetôsége azonban a hazai távközlési szolgáltatók menedzseri köreiben nem aratott osztatlan sikert. Igaz, nemtetszésüknek csupán kevesen mernek hangot adni. A két legnagyobb hazai rádiótelefon-szolgáltatónál néhány hónapja még úgy vélték: a UMTS-licencek iránt a kormány 2002 elôtt nem számíthat komoly érdeklôdésre.
KORAI ÖRÖM. “Nem eszik olyan forrón a kását” – véli Straub Elek, a Matáv Rt. elnök-vezérigazgatója, aki, talán egyedüliként, egyenesen beszél. Úgy tartja: a kormány mielôtt lépéseket tenne a UMTS-engedélyek pályáztatásának megindítására, be fogja látni, hogy egyelôre korai a 3G rendszerek magyarországi kiépítése. Részben azért az, mert a szolgáltatások beindításának nincsenek meg a technológiai feltételei.
“A UMTS kiépítéséhez hiányoznak a piaci feltételek is” – ismerteti a másik nyomós érvet a Matáv elnök-vezérigazgatója. A 3G szolgáltatások iránt nem mutatható ki a beindításukhoz szükséges tekintélyes beruházásokat alátámasztó elôfizetôi érdeklôdés. Emellett az sem mellékes, hogy a Matáv-csoport szakértôi szerint a várható licencdíjak és az új hálózatok kiépítésének költsége még a legnagyobb távközlési cégek lehetôségeit is meghaladják.
Magyar tenderkiírás a mérlegen MELLETTE
• Költségvetési bevételek reménye
• Az információs társadalom ígérete
ELLENE
• Nemzetközi kudarcok
• Hiányzó technológia
• Távközlési cégek pénzügyi nehézségei
• Piaci feltételek hiánya
• Meglévô mobiltelefon-technológiák lehetôségeinek kihasználatlansága
Alapvetôen más lenne a helyzet, ha olyan döntés születne, hogy az új koncessziókat egy szerény díj ellenében meg lehet szerezni. “Az UMTS-licencek fogadtatása végül is kizárólag a kormány által megszabott konkrét feltételrendszertôl függ majd” – fogalmaz Straub Elek. Fontos szempont az is, hogy nem szabad a szolgáltatókat rövid idôn belül végrehajtandó drága beruházásokra kötelezni. Ha viszont a kormányzati elképzelésekben a külföldi UMTS-licencekért indított versenytárgyalásokon elért rendkívüli árbevételek magyar viszonyokra adaptált megismétlése szerepel, biztosan nem lesz tolongás a licitálásnál.
ÁLMODOZÓK. Független távközlési szakértôk a UMTS-engedélyek 2001-es magyarországi kiadásával kapcsolatos elképzeléseket álmodozásnak tartják. Véleményüket elsôsorban arra alapozzák, hogy a 3G-s koncessziók megszerzését az európai országok legnagyobb távközlési szolgáltatói keserű kudarcként élték meg. A távközlési szakértôk pesszimizmusát táplálja az is, hogy a hazai szolgáltatók még a meglévô technológiák adta lehetôségeket sem merítették ki. A második generációként (2G) számon tartott GSM- rendszerekbôl a “két és feledik generáció” néven emlegetett GPRS- hálózatok kiépítése még nem fejezôdött be. A következô állomást megtestesítô EDGE-hálózatokról (enhanced data rates for GSM evolution – a GPRS-nél akár ötször gyorsabb csomagkapcsolt szolgáltatás) pedig egyelôre legfeljebb elméleti fejtegetéseket hallani.
Az elemzôk úgy vélik: ha a kormány valóban az idén akarja kiírni a UMTS-licencek pályázatát, csupán akkor járhat sikerrel, ha olcsón adja az egyszeri engedélyeket, a folyamatos koncessziós díjakat pedig a szolgáltatók majdani árbevételéhez igazítja.
