Élő Belföld

A Vidéki prókátor és L. Ritók Nóra is állami kitüntetést kapott, Magyar Péter mondott beszédet a Kossuth téren – élőben a nap legfontosabb eseményei

Hegedüs Róbert / MTI
Állami kitüntetések átadása az államalapítás és Szent István király ünnepén az Országház kupolacsarnokában.
Hegedüs Róbert / MTI
Állami kitüntetések átadása az államalapítás és Szent István király ünnepén az Országház kupolacsarnokában.
Kövesse az augusztus 20-i történéseket a 24.hu élő hírfolyamában!

Mohos Gábor: István király az örökkévalóság felé nyitott távlatban látta népe helyét

István király az örökkévalóság felé nyitott távlatban látta népe helyét – mondta Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök csütörtök este Budapesten, a Szent István-napon tartott ünnepi szentmisén, hangsúlyozva, hogy a magyar nép ezer év alatt sem veszítette el a hitét.

Mohos Gábor, a Szent István-bazilika plébánosa a bazilika előtti téren arról beszélt: az „Istenben hívő” ember élete nem lehet céltalan, mert hiszi, hogy Isten nem átmeneti időre alkotta, hanem halhatatlan lelket kapott. István király ebben a nagy, az örökkévalóság felé nyitott távlatban látta saját maga és népe helyét, szerepét.

A pápától kért korona azt is kifejezte, hogy nem evilági biztonságra építi népe sorsát, hanem szilárd alapra, „kősziklára”, Jézus Krisztusra és az ő tanítására – mondta.

Mohos Gábor kitért arra: ezer évvel ezelőtt a magyar nép történelme legnagyobb átalakulását élte meg. Tartósan letelepült a Kárpát-medencében, felvette a keresztény hitet és állammá szerveződött. A magyar nemzet azóta rengeteg kihívást megélt, de „ma is itt élünk a Kárpát-medencében, őrizzük értékeinket, hitünket” – fogalmazott.

Szigetváry Zsolt / MTI Baka András köztársasági elnök (b), mellette felesége, Kövesdi Katalin (b2), Magyar Péter miniszterelnök (j) és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke (első sor, b3) az államalapítás és Szent István király ünnepén tartott ünnepi szentmisén a Szent István-bazilika előtt 2026. augusztus 20-án. Mögöttük Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter (második sor, b) és Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter. (második sor, j).

Vitray Tamás: A televíziózás már nem olyan családias, mint régen

Vitray Tamás volt az M1 ünnepi műsorának vendége és a legendás televíziós megjegyezte, hogy körülbelül húsz éve nem járt az intézménynél, hozzátéve: korábban valószínűleg be sem engedték volna. Bár örült a meghívásnak, azt mondta, a hatalmas épület kissé nyomasztja, mert pályafutása során jóval kisebb, családiasabb környezethez szokott.

Felidézte, hogy 1958-ban, a rádiótól érkezve készítette első televíziós műsorát. Elmondása szerint a korabeli televíziózás technikai feltételei rendkívül szerények voltak: a televízió épülete alig volt alkalmas műsorkészítésre, és mindössze egy angol közvetítőkocsi állt rendelkezésre. Ha az éppen a Népstadionban közvetített egy mérkőzést, nem is maradt kamera az épületben. A műsorok ideiglenesen felszerelt lámpák alatt, három kamerával készültek, minden élőben ment, rögzítési lehetőség nélkül.

Egy korabeli televíziós rutinra is emlékeztetett: amikor futballközvetítés kezdődött, az ügyeletes bemondónőnek ki kellett mennie a stadionba csak azért, hogy bejelentse a műsort.

Arra a kérdésre, hogyan emlékszik vissza önmagára pályakezdőként, úgy válaszolt: a televíziózás „egy perc alatt a mániája lett”. Első stúdiószereplése egy vasárnap esti műsorban volt, amelyet a korszak gyakorlatának megfelelően teljes egészében élőben sugároztak.

A mai médiakörnyezettel kapcsolatban elmondta, hogy ugyan saját YouTube-csatornája is van, és készít videós tartalmakat, de zavarja a mai fogyasztási szokások egyik jellemzője, amikor a hosszabb beszélgetéseket rövid részletekre bontják. Ahogy fogalmazott, „megőrjíti, hogy felszalámizzák”.

Vitray a műkorcsolya-közvetítések népszerűségéről is beszélt. Felidézte, hogy annak idején úgy kezdte közvetíteni a sportágat, hogy korábban egyáltalán nem értett hozzá. Szerinte a műkorcsolya azért tudott különösen népszerűvé válni a televízióban, mert nemcsak látványos sportág volt, hanem egy olyan világot mutatott meg a nézőknek, amelyet más módon akkoriban aligha ismerhettek volna meg.

Varga Jennifer / 24.hu Vitray Tamás

Kétezer drón és fényfestés meséli el a magyar történelmet a Duna felett

Az államalapítás ünnepének csütörtök esti csúcspontja egy 32 perces, egyetlen dramaturgiai ívre épülő audiovizuális produkció lesz a Duna felett, amelyben nem a tűzijáték, hanem a fényfestés és kétezer drón viszi a főszerepet – közölték a szervezők az MTI-vel.

A 21 órakor kezdődő, Fejezetek a magyar nemzet 1000 éves történetéből című audiovizuális show nem egymást követő technikai effektek sora lesz, hanem egyetlen dramaturgiai ívre épülő előadás. A történet a Kárpát-medence természeti világából, A folyók országából indul. Ezt követi A megérkezés, majd A döntés: az a történelmi fordulat, amely létrehozta és Európához kapcsolta a magyar államot. Innen Az ezeréves áramlás és A szabadság hangja visz el az utolsó fejezethez, A fényhez.

Az előadás magyar festészeti, építészeti és ornamentikai motívumokra támaszkodik. A nézők többek között a Feszty-körkép, a koronázási palást, valamint középkori pecsétek és medalionok képeivel találkozhatnak, feltűnnek Benczúr Gyula és Székely Bertalan festményei által inspirált jelenetek is, köztük az Egri nők.

A vetítés a Parlamentre, a Lánchídra és a pesti rakpart több épületére kiterjed, a Duna felett pedig az eddigieknél jóval több, mintegy kétezer drón rajzol ki absztrakciókat, és idéz fel történelmi pillanatokat. Az előadás alatt Zságer Balázs, Dj Bootsie és iamyank szerzeménye szól.

A szervezők kiemelték: a fényfestések miatt a látványt Budáról érdemes nézni, a Lánchíd és a Margit híd között.

Azoknak, akik nem jutottak el a helyszínre, nem szeretik a nagy tömeget, vagy épp tűzijátékmentes show-t akarnak, az este folyamán – a tűzijáték és drónok kivételével – kétszer is megismétlik a fényshow-t. Az első ismétlés 22 óra és 22 óra 30 perc között lesz (tűzijáték, a drónshow és Himnusz nélkül), ezt követően, egészen éjjel 1 óráig a fényfestés folyamatosan a Parlamenten és a Lánchídon lesz látható.

Akik televízión keresztül követik az esti show-t, egy különleges pluszélményt kapnak: a közvetítésben a fények összekapcsolódnak az irodalommal. Nyáry Krisztián tolmácsolásában lesz hallható az alkotáshoz írt prológusa, valamint az egyes jelenetekhez általa válogatott irodalmi idézetek.

A közlemény kitért arra, hogy a produkció mögött széles szakmai összefogás áll. Az ünnepi audiovizuális show több mint harminc fős stáb munkája, húsz fényfestő dolgozik a megvalósításon, köztük a Maxin10sity, a Limelight, a Global Illumination, a Promptmonsters és Battha Gáspár. A teljes produkció megvalósítását a Centrum Production vezetője, Besnyő Dániel irányítja, a művészeti csapat vezetője Kálmán Mátyás.

Több bejelentés is érkezett a rendőrségre a szerda esti elektroparti miatt

Az elektro rakpart két napon át tartó zenei programsorozata friss hangot hoz az augusztus 20-i ünnepségbe, megmutatva, hogy a hagyományainkhoz a fiatalabb generációk világán keresztül is lehet kapcsolódni – ezzel a szöveggel harangozták be az ünnepi rendezvénysorozat Műegyetem rakparti részét. Itt már szerdán elkezdődtek a koncertek, amelyek késő éjszakáig tartottak. Ahogy arról a 444 cikke is beszámolt, nem mindenki örült a város nagy részén hallható és érezhető dübörgő basszusoknak. Lapunkhoz is érkeztek olvasói tapasztalatok: volt, aki a VI. kerületben, míg más a Városligetnél hallotta tisztán a koncerteket.

Megkerestük a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, érkezett-e bejelentés a feltűnően hangos rendezvény miatt, és ha igen, mennyi, illetve történt-e rendőri intézkedés. Bár azt nem árulták el, pontosan hány bejelentés érkezett a technoparti miatt, a BRFK sajtóosztálya azt írta válaszában, hogy

több bejelentés is érkezett a hangos zene miatt. 

„A rendőrök felvették a kapcsolatot a szervezővel, egyéb intézkedés nem történt” – tették hozzá.

Ma délután 5-től kezdődnek a koncertek a Műegyetem rakparton, ahol a program szerint éjjel fél kettőig szól majd az elektro. A sztárvendég a berlini elektronikus zenei színtér egyik meghatározó duója, a Modeselektor lesz 21:30-tól.

Magyar Péter: 160, a gyermekvédelemben nevelkedő gyermek nézheti a tűzijátékot a Karmelitából

A miniszterelnök csütörtök délben jelentette be Facebook-oldalán, hogy a Karmelitából este 160, a gyermekvédelemben nevelkedő gyermek nézheti a kísérőikkel és nevelőikkel a tűzijátékot, a drónshow-t és fényjátékot.

Nem ez Magyar első ilyen gesztusa: május végén, gyereknap alkalmából gyermekvédelemből, hátrányos helyzetű és kárpátaljai családokból érkeztek gyerekek a Karmelitába és a Szociális és Családügyi Minisztériumba.

Itt az állami kitüntetettek listája

Állami elismeréseket és kitüntetéseket adott át Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából csütörtökön az Országházban. A magyar kultúra, tudomány, oktatás, gyógyítás és közösségépítés kiemelkedő alakjai vehették át az odaítélt állami kitüntetéseket.

Íme a kitüntetettek teljes listája. (via Portfolio)

A kitüntetettek teljes listája:

A Magyar Érdemrend nagykeresztje, polgári tagozat:

  • Cserhalmi György, a nemzet színésze, Kossuth- és Balázs Béla-díjas színművész

Purger Tamás / MTI

A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje a csillaggal, polgári tagozat:

  • Pongor Ildikó Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas táncművész, balettmester
  • Rainer M. János Széchenyi-díjas történész, az MTA rendes tagja

A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje, polgári tagozat:

  • Balázs Mihály DLA Kossuth-, Pro Architectura és Ybl Miklós-díjas építész
  • Berczeli Tibor állami díjas villamosmérnök, a BME professor emeritusa
  • Fülöp Botond ügyvéd (a kegyelmi botrányt kirobbantó Vidéki prókátor)
  • Halmai Gábor alkotmányjogász, az ELTE professor emeritusa
  • Kiss György jogtudós, az MTA rendes tagja
  • Kovách Imre szociológus, az MTA levelező tagja
  • Sajó András jogtudós, az Emberi Jogok Európai Bíróságának volt elnökhelyettese és bírája
  • Szegedi Andrea bőrgyógyász, az MTA levelező tagja, a Debreceni Egyetem klinikaigazgatója
  • Kiss György és Sajó András későbbi időpontban veszi át személyesen a kitüntetést

A Magyar Érdemrend tisztikeresztje, polgári tagozat

  • Katona Gyula matematikus, a BME egyetemi tanára
  • Kovács Zoltán, a Szentandrási István Egyetemi Roma Szakkollégium igazgatója
  • Kövecses Zoltán nyelvész, az ELTE professor emeritusa
  • L. Ritók Nóra pedagógus, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója és szakmai vezetője (kitüntetését Lencse Máté vette át)
  • Németh György ókortörténész, klasszika-filológus, az ELTE egyetemi tanára
  • Ulbert István idegtudós, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont intézetigazgatója

A Magyar Érdemrend lovagkeresztje, polgári tagozat:

  • Bass László szociológus, az ELTE adjunktusa
  • Beregszászi-Nagyné dr. Papp Rózsa Mária gyermeksebész, plasztikai és égéssebész főorvos
  • Czimber Kornél, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának dékánhelyettese
  • Csiszár Jolán növénybiológus, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense
  • Dóka Ottó, a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára, korábbi rektorhelyettese
  • Hay Diana Judit, az MTA Könyvtár és Információs Központ főlevéltárosa, az Akadémiai Levéltár volt igazgatója
  • Pápai Lívia Ferenczy Noémi-díjas textilművész
  • Péter Imre szakgyógyszerész, a Richter Gedeon Nyrt. nyugalmazott minőségirányítási igazgatója
  • Zsurzs Kati színművész

A Magyar Érdemrend lovagkeresztje, katonai tagozat:

  • Németh Zoltán dandártábornok, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Műveleti Parancsnokság törzsfőnöke

Magyar Arany Érdemkereszt, polgári tagozat:

  • Csépányi Balázs Lóránt agrármérnök, a Fővárosi Állat- és Növénykert nyugalmazott igazgatója
  • Hoczek László József, a Kisalföldi Agrárszakképzési Centrum főigazgatója
  • Kardos Gábor, a Szegedi Nemzeti Színház karmestere
  • Komáromi István pedagógus, kutatótanár
  • Lingauer János nyugalmazott természetvédelmi igazgató
  • Molnár Zoltán Imre trombitaművész
  • Rossa László zeneszerző, zenei vezető
  • Szemán Béla színművész, rendező

Magyar Ezüst Érdemkereszt, polgári tagozat:

  • Szabó Lajos kertészmérnök, növényorvos
  • Winklerné Petrikisch Borbála jelmeztervező és viseletkészítő

Nem az állami kitüntetések átadásával foglalkozik az M1

Miközben a Parlamentben az állami kitüntetések átadása zajlik, az M1 élő műsorfolyamában ezt nem közvetítik. Az adásban Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója és Kende Anna szociálpszichológus beszél, miközben a képenyő jobb oldalán látható a díjátadó.

Az állami kitüntetettek listáját az elmúlt évek gyakorlatával szemben nem közölték előre.

A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje a csillaggal kitüntetést kapta Pongor Ildikó táncművész, Rainer M. János történész, de kitüntetést kapott a kegyelmi ügyet kirobbantó Vidéki prókátor, azaz Fülöp Botond is, a jogállamiságért végzett munkájáért. Állami kitüntetésben részesült Kovách Imre szociológus és L. Ritók Nóra is.

Átvette a Magyar Érdemrend nagykeresztjét Cserhalmi György.

Kapcsolódó
Kovách Imre
„Mentálisan nagyobb béklyót dobott le magáról a magyar társadalom, mint a rendszerváltáskor” – Kovách Imre a NER vidékvesztéséről és Orbán elkopásáról
Miben rozsdásodott el a Fidesz, mi történt a magyar vidékkel, kik, mely csoportok csatlakoztak le a NER-ről, visszatérhet-e még Orbán Viktor a hatalomba, milyen kihívások, csapdahelyzetek előtt áll most Magyar Péter és pártja? Kovách Imre szociológussal beszélgettünk.

Orbán: Voltunk, vagyunk, leszünk

Voltunk, vagyunk, leszünk – írta Orbán Viktor augusztus 20-án Facebook-oldalán. A volt kormányfő az alábbi videót tette közzé az ünnep alkalmából, és azt írta:

Boldog születésnapot, Magyarország!

Orbán a Kiss Kata zenekar Megmaradni magyarnak című daláról készült videóklipet osztotta meg, amelyhez a kommentszekcióban azt írta: „gyönyörű dal lett, köszönjük!”.

Itt találhatóak az OMSZ mentési pontjai

Az Országos Mentőszolgálat idén is komplex mentési terv alapján hajtja végre az augusztus 20-i tömegrendezvények egészségügyi biztosítását – közölte a szervezet csütörtökön az MTI-vel.

Azt írták, a mentőegységek a fővárosi tűzijáték idején a Duna pesti és budai oldalának 56, gondosan kiválasztott pontjára települnek. A mentési pontok a www.mentok.hu/tuzijatek honlapon elérhető térképen és az ÉletMentő applikációban találhatók meg.

Kicsoda Kis Máté, a Híradó műsorvezetője?

A Közmédia Facebook-oldalán tettek közzé néhány tudnivalót Kis Mátéról. Mint írták: Kis a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott közgazdász-turizmus szakirányon. A televíziózást még egyetemista korában, 2020-ban kezdte a Szeged Televíziónál riporterként, később a csatorna híradójának műsorvezetője lett. Innen érkezett a megújuló közmédia Híradójába.

Közmédia / Facebook

Hozzátették: a sport is a műsorvezető életének fontos része: korábban versenyszerűen kenuzott, emellett labdarúgó-játékvezető is.

Magyar a tiszteknek: Vigyázzanak az egyenruhára!

Magyar azt kérte a tisztektől, hogy vigyázzanak arra az egyenruhára, amit mától tisztként viselnek. Gratulált a frissen avatott tiszteknek, majd beszédét azzal zárta:

Isten éltesse Magyarországot! Isten óvja Magyarországot!

Magyar: Van, akinek újjá kell építeni a hazát. Ez most a mi feladatunk

A rendfokozat nem helyettesíti a tudást, a parancs nem helyettesíti a gondolkodást, a technika nem helyettesíti az embert, az erő soha nem helyettesítheti a becsületet – hangsúlyozta beszédében a kormányfő, aki a tiszteknek azt üzente, ünnepeljék meg ezt a napot.

Lassan azt is meg fogják tanulni és látni, mit jelent együtt élni a szolgálattal. Mert amikor valaki katona lesz, akkor bizonyos értelemben a családja is vállal valamit.

Példaként hozta fel a telefont, ami „rossz időpontban csörren meg”.

A tisztekhez szólva azt mondta: „egy tisztességes állam nem lehet, hogy csak kérjen, adnia is kell. Nem mondhatjuk azt a katonáknak, hogy legyenek kész minden helyzetre, ha közben nincs ott mögöttük az állam.”

Adrián Zoltán / 24.hu

Egy honvédnek nem politikai oldalt kell szolgálnia. A hazát kell szolgálnia.

Erős intézményekhez erős jellemű emberek kellenek, húzta alá a kormányfő. A tiszteknek többek között azt kívánta, hogy legyenek erősek, de soha ne kelljen háborúzniuk. „Ezt jelenti a magyar honvéd: ott lenni, amikor a hazának szüksége van rá. (…) Ne kérjenek olyat a katonáiktól, amit ők maguk nem tennének meg.”

Ma, augusztus 20-án, Szent István napján, több mint ezeréves történetünket ünnepeljük. De egy ország története soha nincsen készen. Minden nemzedék hozzáír valamit. Van, akinek országot kell alapítania, van, akinek szabadságot kell kivívnia, van, akinek újjá kell építeni a hazát. Ez most a mi feladatunk.

Magyar: A haza védelme nem egyetlen feladat

A 21. században egy ország biztonságát nem csak a határainál lehet megtámadni: a miniszterelnök leszögezte, hogy többek között meg lehet támadni az informatikai rendszereit, a kommunikációját, a kritikus infrastruktúráját is.

Az elmúlt hetekben az egész ország láthatta, mit jelent mindez a gyakorlatban.

A miniszterelnök a paksi helyzetről beszélt, mivel vannak olyan honvédek, akik ott teljesítenek szolgálatot.

Ilyen a katona szolgálata, nem mindig látványos, sokszor poros, sokszor forró, sokszor hideg, sokszor fárasztó. De mindig szükség van rá.

A honvéd akkor is védi a hazát, amikor hidat épít, vizet szállít, amikor egy település ellátását biztosítja, szögezte le, mert a haza védelme nem egyetlen feladat, hanem azt jelenti, hogy ha baj van, akkor van kihez fordulni.

Magyar Péter: Görgei Artúr története sok mindent megtanít nekünk

A felkészültség éppen azért fontos, mert amikor eljön az igazi helyzet, már nincs idő megtanulni azt, amit előtte kellett volna. Ez az egyik legfontosabb dolog, amit tisztként magukkal vihetnek – hangsúlyozta Magyar Péter.

A történelemből mindent meg kell tanulnunk: a dicsőséget és a tanulságait is

– fogalmazott. A kormányfő ezt követően Görgei Artúrról is szólt, akinek története szerinte sok mindent megtanít nekünk. Megtanít minket arra is, hogy a katonai vezetés nem hangerő és egyenruha kérdése, folytatta, hanem tudás, felkészültség és felelősség.

Adrián Zoltán / 24.hu

A rendfokozatot ma megkapják, a tekintélyt azonban holnaptól kell megszerezniük.

Damjanich János és Klapka György történetét is felelevenítette a kormányfő, és így szólt: „a jó parancsnokot nem az mutatja meg, hogy hány ember áll mögötte, hanem az, hogy ő mennyire áll azok mögött, akiket rábíztak”.

Magyar Péter: Két egyszerű szó, de egy katonának talán nincs két fontosabb szó az életében

A hazáért: két egyszerű szó, de egy katonának talán nincs két fontosabb szó az életében – mondta Magyar Péter a Kossuth téri beszédében. A miniszterelnök szerint ebben benne van az is, hogy

ha egyszer eljön a pillanat, hogy Magyarországnak szüksége van önökre, akkor nem kérdezik meg, hogy nehéz-e, kényelmes-e, hogy más megtenné-e helyettük. Hanem teszik a dolgukat, mert ezt jelenti szolgálni.

A kormányfő arról is beszélt, hogy egy állam akkor valóban állam, ha meg tudja védeni a polgárait. „Aki ma kívülről nézi ezt a teret, fegyelmezett sorokat lát, egyenes tartást, egyszerre mozduló embereket, pontosságot. Azt azonban már kevesebben látják, ami idáig vezetett” – szögezte le.

Ruszin-Szendi Romulusz: Nem emlékszem, mikor tisztelte meg utoljára a tisztavatást a miniszterelnök

Az eskü előtt beszédet mondott Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter, aki elmondta:

a technikai fejlesztést, fejlődést nem lehet figyelmen kívül hagyni, de a nap végén az emberek a legfontosabbak.

Egyúttal jelezte: nem emlékszik, mikor tisztelte meg utoljára a tisztavatást a miniszterelnök. A tárcavezető jelezte, hogy állt ott, ahol most a fiatal tisztek állnak, de hangsúlyozta, nem lesz egyszerű feladatuk.

Adrián Zoltán / 24.hu

Befizeted januárban az üdülést valahol külföldön, de nem fogsz elmenni, mert jön a telefon, hogy menni kell Paksra megmenteni az ország nukleáris és energiabiztonságát.

Mindez nem mehet a család és hozzátartozók támogatása nélkül, szögezte le, akikről úgy vélekedett, hogy habár ők nincsenek egyenruhában, ugyanazt a szolgálatot látják el, mint ők.

Ha fiatal lennék, és tehetném, ugyanígy itt állnék a Kossuth téren

– mondta Ruszin-Szendi.

Tudomány-népszerűsítés Kapu Tiborékkal

Kapu Tibor kutató űrhajós is az M1 vendége volt csütörtök reggel, a HUNOR Magyar Űrhajós Program vezetője a műsorban többek között a tudomány-népszerűsítésről, a magyar nyelv szórendjéről, kritikus gondolkodásról is beszélt Abbas Anna Anoir neurobiológiai kutatóval.

Bősze Ádám kérdezte a vendégeit arról is, hogy mit jelent nekik az augusztus 20-i ünnep, erre Kapu Tibor jelezte, hogy a szülei már úton vannak Budapestre, úgyhogy részt vesznek az egész napos programokon.

Egymás után érkeznek a vendégek az M1 stúdiójába

A Híradót követően megjelent a stúdióban Balatoni József „Jocó bácsi” történelemtanár és Molnár Janka Sára elméleti fizikus, digitálistartalom-gyártó, majd őket követte Thoroczkay Gábor történész, az ELTE tanszékvezetője és Bagi Dániel, az ELTE egyetemi tanára, az MTA doktora, illetve Gáspár Ágnes protokollszakértő.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik