Izrael levadászta Irán hírszerzési miniszterét, mostantól a többi vezetőt is egyszerűbben likvidálhatják

A NATO-szövetségesek közösen keresnek megoldást a Hormuzi-szoros megnyitására – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár

„Abban mindannyian egyetértünk, hogy a kereskedelmi útvonalakat újra meg kell nyitni. Azt látom, hogy a szövetségesek közösen dolgoznak, és egyeztetnek arról, hogyan lehet ezt megvalósítani. Együtt keresnek megoldást” – nyilatkozta újságírói kérdésre a főtitkár norvégiai látogatása során.

Rutte nyilatkozata néhány órával azután hangzott el, hogy Donald Trump élesen bírálta a NATO-tagországokat, amiért nem hajlandók haditengerészeti erőket küldeni a Hormuzi-szoros térségébe.

(al-Dzsazíra)

Irán megnevezte a Szaúd-Arábiában, az Egyesült Arab Emírségekben és Katarban található olaj- és gázipari célpontjait.

Az iráni hatóságok öt olyan olaj- és gázipari létesítményt neveztek meg az Öböl-menti országokban, amelyekre állításuk szerint a következő órákban lecsaphatnak. A listán szerepel a szaúd-arábiai SAMREF finomító és a dzsubaili petrolkémiai komplexum, az Egyesült Arab Emírségekben található al-hoszni gázmező, valamint Katarban a Ras Laffan finomító, továbbá a mesaieedi petrolkémiai központ és holdingvállalat. A célpontokat listázó közlemény az iráni Tasnim hírügynökségen jelent meg.

Izrael és az Egyesült Államok a nap során gázipari létesítményeket támadott Iránban.

(al-Dzsazíra)

Irán nem tett kísérletet az urándúsítási program újjáépítésére azóta, hogy 2025 júniusában az amerikai–izraeli csapások megsemmisítették a nukleáris kapacitásait – mondta szerdán az amerikai hírszerzés vezetője, Tulsi Gabbard, aki ezzel jelentősen ellentmondott Donald Trumpnak. Az amerikai elnök a háború megindításakor arról beszélt, hogy Irán hetekre van attól, hogy atombombát építsen, ezért kellett most lecsapni rájuk.

„A Midnight Hammer hadművelet következtében Irán urándúsítási programja gyakorlatilag megsemmisült. Azóta semmilyen próbálkozás nem történt a kapacitások újjáépítésére” – mondta Tulsi Gabbard, az Egyesült Államok nemzeti hírszerzési igazgatója az amerikai Szenátusnak benyújtott írásos nyilatkozatban.

Tavaly júniusban egyébként Trump is arról beszélt, hogy Irán nukleáris képességeit lényegében felszámolták, de félévvel később radikálisan máshogy vélekedett a kérdésről.

(The Guardian)

„Határozottan elítéljük azokat a cselekményeket, amelyek célja károkozás a szuverén Irán, a független és önálló Irán, valamint más országok vezetői egészségének, mi több, a megölésük és a likvidálásuk” – jelentette ki Moszkvában a sajtó képviselői előtt Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtótitkára. Mondta ezt egyébként úgy, hogy egybehangzó sajtóhírek szerint az ukrajnai nyílt háború kirobbanásakor 2022 februárjában Moszkva külön egységeket küldött Kijev irányába, amelyek feladata Volodimir Zelenszkij ukrán elnök likvidálása lett volna.

Visszatérve az iráni helyzetre, Peszkov hamisnak nevezte a nyugati sajtóban a Teheránnak nyújtott orosz támogatásról megjelent hírek többségét, és felhívta a figyelmet az amerikai hivatalos nyilatkozatokra, amelyek szerint nincs információ arról, hogy Oroszország segítené Iránt a jelenlegi konfliktusban.

Ugyanígy kitért a közel-keleti háború okozta mélyreható energiapiaci megrázkódtatásokra, amelyek, mint fogalmazott, mindenki számára megnehezítik a piacok fejlődési dinamikájának előrejelzését. Az energia témájában aztán úgy folytatta, hogy Moszkva nem kapott Európából jelzést arról, hogy legalább párbeszédet kívánna folytatni Oroszországgal az energetikai együttműködésről.

Másrészt sohase késő. Tudják, hogy Putyin nyitott a konstruktív párbeszédre és a legégetőbb kérdések tárgyalóasztalnál való megvitatására

– rögzítette.

A Kreml szóvivője szerint Oroszország egyelőre azt vizsgálja, hogy nem lenne-e célszerű saját kezdeményezésére leállítania energiaforrásainak az európai piacra való szállítását. Kifejezte a Kreml egyetértését Donald Trump amerikai elnök véleményével, miszerint a jelenlegi európai politikusok „színvonala nem olyan, mint az elődjeiké volt”.

(MTI)

Az iráni hatóságok egy államellenes, monarchista összeesküvés sejtjeit számolták fel – közölte a hírszerzésért felelős iráni minisztérium szerdán.

A közlemény szerint a tárca

111 monarchista sejtet azonosított és számolt fel az ország 26 tartományban még azelőtt, hogy akcióba léphettek volna.

Hozzátették, hogy a nyugati országrészben található Hamadán városában és Nyugat-Azerbajdzsán tartományban őrizetbe vettek négy embert, akiket azzal gyanúsítanak, hogy az Egyesült Államok számára folytattak hírszerzési tevékenységet. További 21 személyt annak gyanújával vettek őrizetbe, hogy együttműködtek a londoni székhelyű Iran International tévécsatornával, amelyet 2022-ben terrorszervezetnek nyilvánított az iráni vezetés. A művelet során szúró- és lőfegyvereket, valamint sokkolókat és gumibotokat is lefoglaltak – tették hozzá.

Ahmad-Reza Radan, Irán rendőrfőnöke a múlt hétvégén 500 ember őrizetbevételéről számolt be, akiket azzal gyanúsítanak, hogy kémtevékenységet folytattak és információkat adtak át az Iránnal ellenséges médiának.

Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter viszont szerdán arról tett bejelentést, hogy az izraeli hadsereg hajnalban egy célzott légicsapással megölte Eszmáil Hatibot, a monarchista összeesküvést most bejelentő minisztérium vezetőjét.

(MTI)

Izrael Katz izraeli védelmi miniszter állítása szerint kedd este egy Teherán elleni támadás során végeztek Eszmail Katib iráni hírszerzési miniszterrel.

Katz egy tájékoztatón a CNN szerint kijelentette, hogy a háború minden frontján „jelentős meglepetésekre lehet számítani”. Azt mondta, hogy tovább fogják fokozni a már így is a régió több országát érintő háborút. Katz azt is elmondta, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel egyszerűsítették az iráni vezetés többi tagjának megcélzásához szükséges folyamatot.

Felhatalmaztam az Izraeli Védelmi Erőket, hogy bármely magas rangú iráni tisztviselőt semlegesítsenek, amint operatív és hírszerzési lehetőség adódik – további jóváhagyás nélkül.

Irán egyelőre nem erősítette meg, hogy valóban likvidálták a hírszerzési minisztert.

A Hormuzi-szoroson áthaladó hajók biztonságát veszélyeztető műveletek azonnali leállítását szorgalmazta Motegi Tosimicu japán külügyminiszter iráni kollégájával, Abbász Aragcsival folytatott telefonos egyeztetése során.

A tárcavezető a kedd esti beszélgetés alkalmával aggodalmát fejezte ki a Perzsa-öbölben feltartóztatott, japán érdekeltségű hajók miatt, és hangsúlyozta, hogy Iránnak garantálnia kell a szoroson áthaladó hajók biztonságát – tájékoztatott róla a japán külügyminisztérium, hozzátéve, hogy a tárcavezető egyúttal felszólította Teheránt, hogy hagyjon fel a Perzsa-öböl országai ellen indított támadásaival.

Az egyeztetés során Motegi egyúttal két Iránban őrizetbe vett japán állampolgár szabadon bocsátását kérte. Szerdán Takaicsi Szanae japán miniszterelnök a parlamentben tartott beszédében azt mondta, hogy Tokió csak tűzszünet esetén fontolná meg, hogy hadihajókat küldjön a Hormuzi-szoroshoz.

Nem mondom, hogy nem tennénk meg, ha egyszer fegyvernyugvásra kerülne sor; abban az esetben komolyan fontolóra vesszük

– jelentette ki Takaicsi, azonban hangsúlyozta azt is, hogy bármilyen jellegű mozgósítás előfeltétele a tűzszünet.

Donald Trump amerikai elnök a múlt héten vetette fel annak a lehetőségét, hogy „közös erőfeszítés gyanánt” Nagy-Britannia, Franciaország, Japán, Dél-Korea, sőt Kína is küldhetne haditengerészeti erőket a világ nyersolajellátásában kulcsszerepet betöltő, a Teherán által az iráni háború kezdete után lezárt Hormuzi-szoros hajóforgalmának újraindításához.

Japán 1947-ben elfogadott alkotmánya korlátozza a tengerentúli katonai műveleteket.

(MTI)

Az iraki kormány és az autonóm kurd régió megállapodása nyomán szerdán újraindult a kőolajexport az északi Kirkuk mezőkről a törökországi Ceyhan kikötőjébe vezető vezetéken, miközben az ország teljes olajtermelése az iráni konfliktus következtében drámai mértékben visszaesett.

Az új megállapodás értelmében Bagdad és az iraki Kurdisztán Regionális Kormányzata (KRG) közös bizottságot hoz létre az export újraindításának felügyeletére, az olajbevételek pedig a szövetségi költségvetésbe kerülnek. A felek biztonsági intézkedésekben is megállapodtak, az olajmezők és az exportfolyamat védelmére vonatkozóan.

Maszrúr Barzáni kurd miniszterelnök „rendkívüli körülményekre” hivatkozva jelentette be, hogy a régió a lehető leghamarabb lehetővé teszi a szállítások újraindítását, és további tárgyalásokat sürgetett a kereskedelmi korlátozások feloldásáról, valamint az olaj- és gázipari vállalatok működésének biztosításáról.

Az export újraindítása kulcsfontosságú Irak számára, mivel költségvetési bevételeinek mintegy 90 százaléka származik az olajból. Az északi vezetéken keresztül napi 250–300 ezer hordónyi nyersolaj szállítható, ami azonban csak töredéke az ország normál, mintegy 3,5 millió hordós napi exportjának.

A termelés visszaesésének fő oka, hogy az iráni konfliktus miatt gyakorlatilag lezárult a Hormuzi-szoros, amelyen a globális olajkereskedelem mintegy ötöde halad át. Irak déli mezőin a kitermelés mintegy 70 százalékkal esett vissza, napi 1,3 millió hordóra.

A bagdadi parlament felszólította a kormányt, hogy találjon alternatív exportútvonalakat a gazdasági károk mérséklésére, és erősítse meg ellenőrzését az olajtermelés, -szállítás és -elosztás felett. Emellett sürgette az északi vezetékrendszer rehabilitációját is, a török export biztosítása érdekében.

Irak egyidejűleg Iránnal is tárgyalásokat folytat annak érdekében, hogy egyes tartályhajók számára korlátozott áthaladást biztosítson a Hormuzi-szoroson, de rövid távon az északi exportútvonal marad az egyetlen működő alternatíva.

(MTI)

Iránból indított lövedék csapódott be az ausztrál hadsereg által használt al-Minhad légibázis közelében, Dubaj mellett – közölte szerdán az MTI szerint Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök. A támadás idején több Arab-öböl menti ország is jelezte, hogy légvédelme beérkező lövedékeket semmisített meg.

Az Albanese által említett iráni lövedék helyi idő szerint hajnali két óra körül csapódott be a légibázishoz vezető úton. A becsapódás következtében keletkezett tűz kisebb károkat okozott az ausztrál műveleti központként használt bázis egyik szállásépületében és egy egészségügyi létesítményben. „Megerősíthetem, hogy egyetlen ausztrál katona sem sérült meg, és mindenki biztonságban van” – mondta Albanese.

Az al-Minhad légibázist több nyugati ország logisztikai és tranzitközpontként használja a közel-keleti műveletekhez. Ausztrália több mint száz katonát állomásoztat a térségben, többségük az Egyesült Arab Emírségekben teljesít szolgálatot.

Dubajban a hajnali órákban a légvédelmi rendszerek több beérkező lövedéket semmisítettek meg. Dubaj médiaközpontja közleményben erősítette meg, hogy az égen látható fények és robbanások a légvédelmi műveletekhez kapcsolódtak.

Az ausztrál bázis elleni támadás idején Szaúd-Arábia védelmi minisztériuma az X közösségi oldalon közölte, hogy a hadsereg elfogott és megsemmisített egy ballisztikus rakétát. A repeszek a Prince Sultan légibázis közelében hullottak le, de nem okoztak károkat.

Kuvait hadserege szintén arról számolt be, hogy több rakétát és drónt lőttek le az ország légterében.

Az al-Dzsazíra tudósítása szerint az iráni megtorló támadások során az Arab-öböl menti arab államok ellen kilőtt lövedékek több mint fele az Egyesült Arab Emírségeket célozta. A támadások a légi közlekedést is érintették.

Iránban kivégeztek egy embert, akit azzal vádoltak, hogy Izraelnek kémkedett – jelentette szerdán az iráni igazságügyi tárcához közel álló Mízán hírügynökség. Az hírügynökség úgy tudja, hogy Kuros Kejváni a vád szerint az izraeli titkosszolgálatnak fotókat és információkat adott át a síita államban található fontos és érzékeny létesítményekről.

A Taszním iráni hírügynökség azt közölte, hogy Kejvánit tavaly júniusban, az Irán és Izrael között kirobbant, 12 napon át tartó fegyveres konfliktus idején vették őrizetbe Teheránban. Az Iran International nevű, londoni székhelyű iráni ellenzéki hírportál az X-en azt közölte, hogy a halálos ítéletet a síita állam legfelsőbb bírósága is jóváhagyta.

Irán évek óta ad hírt kémkedés miatt őrizetbe vettekről, akik a hatóságok szerint Teherán két ellensége, Izrael és az Egyesült Államok javára kémkedtek. Az Irán elleni háború február 28-i kitörése után a vezetés többször éberségre és minden gyanús tevékenység jelentésére szólította fel a lakosokat. Tavaly óta az országban jelentősen megnőtt az Izrael javára folytatott kémkedés vádjával végrehajtott kivégzések száma.

(MTI)

Hatan meghaltak és legalább 24-en megsebesültek a libanoni főváros, Bejrút központját szerda hajnalban érő izraeli légitámadásokban a helyi hatóságok előzetes beszámolója szerint, ezzel egy időben Izrael megkezdte a dél-libanoni Türosz (Szúr) régió bombázását is, miután kiadott egy evakuálási parancsot, amely pánikot keltett.

Libanoni médiaértesülések szerint az egyik légitámadás a bejrúti Zukak el-Blat nevű központi városrészben található lakást érte, amely otthont adott az Iráni-barát síita Hezbollah szervezethez kapcsolódó Al-Kard Al-Hassan pénzügyi társaság fiókjának.

A helyi média szerint egy másik támadás, ugyancsak a városközpontban, egy sűrűn lakott területet ért, amelyet Izrael már bombázott a Hezbollah elleni 2024-es háború során.

A libanoni egészségügyi minisztérium legalább hat halottról és 24 sérültről számolt be. „A helyszínen emberi maradványokat is találtak, amelyek személyazonosságát DNS-vizsgálatokkal fogják megállapítani” – írta a tárca közleményében.

Az AFP francia hírügynökség tévéfelvételein az volt látható, hogy füst emelkedik ki Bejrút központjának egy másik negyedéből, Basúrából, amelyre az izraeli hadsereg korábban evakuálási parancsot adott ki.

Az izraeli hadsereg szerdán azt is bejelentette, hogy „megkezdte a Hezbollah terroristacélpontjainak támadását” a dél-libanoni Türosz térségében, „válaszul az Izrael állam felé indított rakétákra”.

Az UNESCO világörökség részét képező kikötővárosban pánikot keltett az az izraeli bejelentés, mely szerint az ország „erőteljesen fog fellépni”, és a város szinte teljes lakosságának elrendelték az evakuálását. A lakosok ekkor hirtelen menekülni kezdtek, miközben hatalmas forgalmi dugók keletkeztek – közölte az AFP-vel Bilal Kasmar, Türosz körzet katasztrófavédelmi egységének médiakoordinátora.

(MTI)

Izraelben megölt egy idős házaspárt egy becsapódó iráni rakéta kedd éjszaka a Tel-Aviv melletti Ramat Gan városban – jelentette a mentőszolgálat. A hetven év körüli házaspár nappali szobájának közepén robbant fel egy iráni kazettás rakéta, miután áttört az épület tetején. Az első vizsgálatok szerint a párnak nem volt ideje eljutni az óvóhelyre. További öt ember más becsapódásoknál sebesült meg, Kafr Kaszimban, Petach Tikvában és Bné Brakban.

Éjszaka az ország középső részén több mint tíz helyen értek földet iráni rakéták vagy azok levegőben megsemmisített maradványai. Anyagi kár keletkezett Tel-Aviv központi vasútállomásában is, ezért egyelőre az egész országban leállították a vonatokat. A vasúttársaság közleménye szerint megrongálódtak az állomás peronjai. Vonatpótló buszok közlekednek az ország északi része és a repülőtér felé. Tüzek törtek ki többek közt Holonban és egy faluban, az ország központi részében. Az izraeli hadsereg arab nyelvű szóvivője, Aviháj Edrai több evakuációs figyelmeztetést adott ki Dél-Libanonra, és a légierő támadást indított Türosz város ellen. Bejrútot éjszaka háromszor támadták izraeli vadászgépek.

A háború kezdete óta Izraelben tizennégy ember halt meg iráni rakétatalálatok következtében, közülük négyen kazettás rakéták miatt. Ketten óvóhely felé sietve vesztették életüket.

(MTI)

Eltalálta egy lövedék kedd este az Irán déli részén található bushehri atomerőművet, azonban kárt és sérülést nem okozott – közölte szerdán a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) az X közösségi oldalon. Az ügynökség főigazgatója, Rafael Grossi ismételten visszafogottságra szólította fel a feleket, hogy a konfliktus alatt elkerülhető legyen a „nukleáris baleset kockázata”.

A bushehri létesítmény az egyetlen működő atomerőmű Iránban, kapacitása ezer megawatt, amely az ország villamosenergia-szükségletének csupán töredékét fedezi.

(MTI)

Donald Trump amerikai elnök szerint a NATO „ostoba hibát” követ el, amikor nem segít az Egyesült Államoknak a Hormuzi-szoros hajóforgalmának helyreállításában. Az elnök hétfőn újságírók kérdéseire válaszolva úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államoknak célja megvalósításához nincs szüksége a katonai szövetség többi országára, majd hozzátette, hogy a kérés „teszt” volt feléjük, hogy hajlandóak-e segítséget nyújtani. „Régen mondom már, hogy vajon a NATO ott lesz-e, amikor szükségünk van rá” – fogalmazott Donald Trump megerősítve a közösségi médiaoldalán is kifejtett véleményét.

Az amerikai elnök az iráni katonai akcióval kapcsolatban „nagyon erős” előrelépésről beszélt, és megismételte, hogy az Egyesült Államok a művelettel az előzetes tervekhez képest jobban áll.

Az elnök kifejtette: amennyiben most lezárnák a katonai akciókat, akkor az Irán számára okozott károkból a helyreállítás már most is 10 évet venne igénybe.

Károkat sikerült okozni, de úgy gondolom, hogy ezt egy kicsit állandóbbá kell tenni

– fogalmazott. Az Irán által jelentett veszélyt aláhúzva az amerikai hadsereg műveletének folytatására utalva az iráni rezsimet egy rákos daganathoz hasonlította, amit „el kell távolítani”.

El kell végeznünk ezt a műtétet

– mondta Donald Trump.

(MTI)

Az Egyesült Államok két és fél tonnás óriásbombákat vetett be iráni célpontok ellen a Hormuzi-szoros térségében – közölte a Központi Parancsnokság kedden. A közel-keleti térségért is felelős amerikai irányítási törzs közösségi médiában megjelent közleménye szerint a washingtoni idő szerint a kedd esti órákban végrehajtott légicsapások megerősített iráni rakétalétesítmények ellen irányultak.

Irán tengeri rakétái ezeken a helyszíneken kockázatot hordoztak a nemzetközi áruszállításra a szorosban

– olvasható a közleményben.

Donald Trump elnök kedden többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelmének megteremtésére. Az elnök kérdésre válaszolva közölte, hogy felülvizsgálhatja az Egyesült Államok és a NATO viszonyát, és nem zárta ki a kilépést sem.

Szintén kedden az Egyesült Államok iraki nagykövetsége azonnali távozásra szólított fel minden amerikai állampolgárt Irakból, a megnövekedett terrorveszélyre hivatkozva. „Iránhoz közel álló terrorista fegyveres csoportok által elkövetett támadások köznyilvános helyszíneken, így szállodákban jelentős veszélyt jelentenek a közbiztonságra” – olvasható a közleményben.

(MTI)