Az Országgyűlés 139 igen, 30 nem szavazattal, 7 tartózkodás mellett fogadta el a Béketanács alapokmányának kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot, tudósított az állami hírügynökség. A Donald Trump által kezdeményezett testület alapító okiratát Orbán Viktor Davosban már régen aláírta.
A mostani döntéssel a képviselők kormánypárti többsége felhatalmazást adott az alapokmány kötelező hatályának elismerésére, megteremtették a csatlakozás jogi feltételeit. Egyetértettek ugyanis azzal, hogy
a tartós béke pragmatikus mérlegelést, józan észre alapozott megoldásokat és bátorságot követel ahhoz, hogy eltérjünk azoktól a megközelítésektől és intézményektől, amelyek túl gyakran vallottak kudarcot.
Bár XIV. Leó pápához hasonlóan ezt többen megkérdőjelezik, az amerikai elnök Béketanácsának hivatalos célja a jelenlegi háborús konfliktusok lezárása, az újak kialakulásának megakadályozása, ami egyezik a magyar érdekkel. A most éppen az iráni háborút lezárását ígérő Trump elnök a testületet eredetileg a közel-keleti béke megteremtése miatt hívta életre. Tagságra csak az általa meghívott állam jogosult. Az elnöki tisztségre is ő jelöli majd ki utódját.
Önkéntes a fizetés
A tagság csak három évre szól, ez nem vonatkozik azokra az államokra, amelyek az alapokmány hatálybalépését követő évben több mint egymilliárd dolláros hozzájárulást biztosítanak a Béketanácsnak. A költségeket a tagállamok, egyéb államok, szervezetek önkéntes hozzájárulásaiból, egyéb forrásokból finanszírozzák.
A testületet olyan nemzetközi szervezetként határozzák meg, amely a stabilitás előmozdítására, a megbízható és törvényes kormányzás helyreállítására, a tartós béke biztosítására törekszik a konfliktusok által érintett, fenyegetett területeken. A Béketanács a béketeremtéshez kapcsolódó feladatait a nemzetközi joggal összhangban látja el.
Korábban Orbán Viktor a Béketanács washingtoni ülésére tartva arról beszélt, hogy azt ugyan a közel-keleti béke megteremtése miatt hívták életre, de reméli: a tagok úgy érzik majd, hogy többre tudnak vállalkozni, mint egyetlen régió stabilitásának megteremtése.
Határozott „nem” Ukrajna uniós tagságára
142 igen, 28 nem szavazattal, négy tartózkodás mellett fogadták el az Ukrajna uniós tagságának, háborús támogatásának, az Európai Unió katonai szövetséggé alakításának, a tagállamok szuverenitását veszélyeztető törekvések elutasításáról szóló határozati javaslatot.
A határozat szerint az ország ellenzi Ukrajna uniós tagságát, mert Kijev nem felel meg az uniós tagság kritériumainak, háborúban áll, felvétele az EU-t is a háború részesévé tenné. Kocsis Máté frakcióvezető és Szijjártó Péter külügyminiszter javaslatára a fideszes többségű Országgyűlés felszólította az Orbán-kormányt, hogy
- Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak érdemi megkezdéséhez ne járuljon hozzá, Ukrajna uniós tagságát ne támogassa,
- tegyen meg mindent a nemzetközi béketörekvések támogatásáért,
- ne küldjön pénzt, fegyvert Ukrajnába, tegyen meg mindent, hogy az ország ne sodródjon bele az orosz-ukrán háborúba.
A határozati javaslat mindenben a követi a kormány propagandáját, üdvözli a nemzeti petíciót, de annak ereményétől függetlenül felszólítja a kormányt, hogy tegyen meg mindent az EU Ukrajna háborús támogatását célzó politikájának folytatása ellen. Az Országgyűlés elutasította azt is, hogy az EU intézményei meg akarják kerülni az egyhangú döntéshozatal követelményét.
