Hivatalosan is Modzstaba Hamenei Irán új legfelsőbb vezetője, Trump nem zárja ki, hogy katonákat küldjön az országba

Modzstaba Hamenei Irán új legfelsőbb vezetője – jelentette be a Szakértők Tanácsa az iráni állami médiában.

A dinasztikus sahi rendszert megdöntő, 1979-es iszlám forradalom óta az első eset, hogy Irán legfőbb vezetői posztja apáról fiúra száll.

Donald Trump csütörtökön azt mondta, hogy Modzstaba Hamenei legfőbb vezetővé való kinevezését elfogadhatatlannak tartja.

A Hamenei név folytatódik Irán élén, állította az iráni Szakértői Tanács egyik tagja, bár az új legfőbb vezető személyével kapcsolatos végleges döntést még nem hirdették ki.

Egy az iráni médiában megjelent videóban Hosszeinali Eskevari azt mondta, hogy „a vezető kijelölésének ügye… lezárult”.

„Hamenei neve folytatódni fog. A szavazás lezárult, és remélem, hogy a hatóságok be fogják jelenteni az eredményt” – mondta a Szakértői Tanács tagja, hozzátéve az iráni nézőknek, hogy „nincs ok aggodalomra.”

Eskevari nyilatkozata alapján arra lehet következtetni, hogy Modzstaba Hamenei, az izraeli-amerikai légicsapások során likvidált Ali Hamenei nagyajatollah második fia lesz a legfőbb vezető.

Az 56 éves Modzstaba Hamenei a klérus középszintjén lévő pap, aki nem tölt be hivatalos tisztséget a rezsim vezetésében. Hamenei viszont köztudottan szoros kapcsolatban áll a direkt a legfőbb vezető alá rendelt Forradalmi Gárdával.

Donald Trump csütörtökön azt mondta, hogy elfogadhatatlannak tartaná, ha apját Modzstaba Hamenei követné Irán legfőbb vezetőjeként. (via CNN)

Donald Trump az ABC kérdésére nem zárta ki azt, hogy katonákat küldjön Iránba, hogy lefoglalják az ország dúsított uránkészleteit.  „Minden lehetséges. Minden” – fogalmazott.

Trump elmondta, hogy Irán új legfőbb vezetőjének Amerika jóváhagyását is meg kell szereznie, ellenkező esetben Ali Hamenei utódja „nem fog sokáig maradni”.

„Biztosra akarunk menni, hogy nem kell 10 évente visszatérnünk (Iránba)” –mondta, hozzátéve, hogy nyitott lenne arra, hogy jóváhagyjon Irán legfőbb vezetőjeként olyasvalakit, aki kapcsolatban áll a régi rezsimmel. „Megtenném, annak érdekében, hogy jó vezetőt válasszak” – fogalmazott.

A szaúdi polgári védelem azt közölte, hogy ketten meghaltak, tizenkettő további ember pedig megsebesült, miután egy lövedék becsapódott egy lakóövezetbe Rijád tartományban.

A polgári védelem szóvivője szerint a két halott, egy indiai és egy bangladesi állampolgár egy karbantartó és takarító cég telephelyén tartózkodott.

A nap korábbi híreire cáfolva Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter azt mondta, senki sem tudja, ki lesz az ország új legfőbb vezetője. Aragcsi az NBC Meet The Press című műsorában szólalt meg.

Sok híresztelés terjed, de meg kell várnunk, hogy a Szakértők Gyűlése összeüljön, és szavazzon

– mondta. A korábbi vasárnapi hírek arról szóltak, hogy ez megtörtént, és döntést is hoztak, de a nevet nem hozták nyilvánosságra. A háttérben az húzódhat, hogy a jogszabályok egyik értelmezése szerint a testületnek személyesen kell összeülnie, ami a háborús helyzetben minimum kockázatos – Izrael már előzetesen megfenyegette nemcsak a leendő új vezetőt, de a megválasztásában közreműködőket is.

Aragcsi visszautasította Donald Trump követelését, hogy az amerikai elnök is szót kapjon az új vezető megválasztásában, és leszögezte, az kizárólag az iráni népre tartozik. Visszautasította a feltétel nélküli megadásra vonatkozó amerikai követelést is.

Hozzátette, tavaly nyáron Irán belement egy fegyverszünetbe, de most valóban le kell zárni a háborút, amit szerinte senki nem akar folytatni. Azt is kifejtette, hogy Irán önvédelemből cselekszik, és csak amerikai érdekeltségeket támad az öbölben, a szomszédait nem.

(CNN)

A CNN szerint az izraeli hadsereg széles körű csapásokat indított az iráni rezsimhez köthető célpontok ellen Teheránban és az ország más területein. A hírtelevízió Teheránban tartózkodó munkatársai megerősítették, hogy egy új támadási hullám hallatszott vasárnap délután.

Kevesebb mint egy hét alatt 394 ember vesztette életét Libanonban izraeli légicsapásokban, köztük 83 gyermek és 42 nő – közölte vasárnap Rakan Naszreddin libanoni egészségügyi miniszter.

Libanont március 2-án rángatta bele a közel-keleti térségben folyó háborúba az Irán-barát Hezbollah libanoni fegyveres mozgalom egy Izrael elleni támadással.

A miniszter bírálta, hogy „egészségügyi egységek és mentősök” ellen is támadnak, közlése szerint kilenc mentős vesztette életét a héten. A támadásokban további 1130 ember megsebesült. Naszreddin sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a sebesültek között 254 gyermek és 274 nő van. Hozzátette, hogy számos találat ért lakónegyedeket és polgári létesítményeket. A miniszter közölte, hogy számos halálos kimenetelű incidens történt az elmúlt két napban Libanon déli és keleti részén. A Bekaa-völgy elleni támadásban egy család hat tagja – négy gyermek és a szüleik – haltak meg, más városok és falvak ellen intézett támadásban sokan megsebesültek.

Az áldozatokról szóló miniszteri beszámoló a hétfőtől szombat délutánig terjedő időszakra vonatkozik. Libanoni biztonsági és hivatalos források szerint vasárnap hajnalban további legkevesebb 40 ember vesztette életét Libanonban újabb izraeli légicsapásokban.

(MTI)

Fekete színű esőről számolt be az iráni fővárosból a CNN stábja, miután Izrael éjjel olajtározókat támadott Teherán környékén. A Vörös Félhold arra kérte az embereket, hogy maradjanak otthon, és öblítsék át a légutaikat sóoldattal. A támadásokat az izraeli haderő egyik képviselője előzetesen beharangozta a CNN-nek, és azt mondta, a katonai infrastruktúra meggyengítése a céljuk.

A város kormányzója szerint nincs üzemanyaghiány. A Fars hírügynökség szerint a tüzeket egyelőre nem sikerült eloltani, de a finomítóberendezésekben nem esett kár. Egy helyi lakos szerint a fekete felhők alatt fojtogató a levegő a városban, a tűz közelében.

Chris Wright, az USA energiaügyi minisztere eközben a CNN adásában azt nyilatkozta, az amerikaiaknak nem célja az iráni olajipar támadása. „Ezek izraeli támadások és helyi üzemanyagraktárak, amiből Teherán környékén tankolnak. Az USA semmilyen energiainfrastruktúra-elemet nem támad.” Wright elismerte, hogy a támadásoknak hatása van a teheráni levegőre, de szerinte „néhány nap rossz levegő” semmi ahhoz képest, amennyit az iráni nép a rezsim alatt eddig szenvedett.

Eközben két kuvaiti belügyminisztériumi tisztviselő meghalt egy vasárnapi támadásban, amelyről nem közöltek részleteket. A kuvaiti hadsereg ellenséges drónokról számolt be, amelyek a polgári repteret támadták.

(CNN)

A BBC Persia szerzője, Amir Azimi igyekezett utánajárni, milyen a teheráni vezetésen belüli mozgásokra világít rá az, hogy Maszúd Peszeskján iráni elnök szombaton az állami tévében közzétett beszédében bocsánatot kért a környező országoktól, elismerve, hogy azok célpontok voltak a február utolsó napján izraeli–amerikai légicsapásokkal induló légi háborúban. Az elnök azt mondta, arra kérték az iráni erőket, csak szomszédos ország területéről induló támadásért vágjanak vissza.

• Azimi szerint egy aktív konfliktusban ritka az ilyen gesztus, és általában a felelősséget hárító sajnálkozás, nem egyenes bocsánatkérés a nyelvezete. Az egyik lehetőség, hogy az átmeneti vezetés próbálja visszafogni a régiós eszkalációt. Az elnök azt mondta, a támadásokat tág mandátummal felruházott csapataik követték el, miután a vezérkar tagjait és csatornáit súlyosan érintették a csapások.
• A szerző szerint ugyanakkor Katar és az Egyesült Arab Emírségek még szombaton délután is újabb elfogott rakétákról számoltak be – ha ez folytatódik, az az iráni hadvezetés széttagoltságáról is árulkodik. Kérdés például, az elnöknek mennyi valós hatalma van a Forradalmi Gárda felett. A hadsereg keményvonalasai pedig éppen a régiós nyomásgyakorlást tekintik a legerősebb elrettentő erőnek.
• Azimi szerint az, hogy Donald Trump megadásként értelmezte a bocsánatkérést, kommunikációs hídépítés: az amerikai elnök azt mondta, csak a teljes megadás lehet kellő eredmény, azt viszont légicsapások nehezen kényszerítenék ki – ezt a gesztust próbálhatják meg eladni annak.
• A perzsa elnök és az átmeneti tanács máshogy számolhat, például tűzszünetre törekedhetett az új vezető – potenciálisan egy keményvonalas ajatollah – megválasztása előtt, pragmatikus vezetőként pozícionálva az iráni világi vezetőt. De ha az elnök nem szilárdítja meg a hatalmát a hadsereg fölött, a rivális frakciók keményebb megoldásokra szólíthatnak fel.
• A legtöbb szomszédos ország óvatosan vagy nem válaszolt, és kivár. Az elemzés szerint a bocsánatkérés őszinte csitítás, taktikai időhúzás és a teheráni belső átrendeződés jele egyaránt – és akár egyszerre is – lehet.

Az Irán következő legfelsőbb vezetőjének kiválasztásával megbízott testület döntést hozott – közölte több keményvonalas tag is, a kiválasztott jelölt megnevezése nélkül.

A 88 tagú Szakértői Gyűlés egyik magas rangú hitszónokát, Ahmad Alam al-Hoda ajatollahot a Mehr hírügynökség idézte, aki azt nyilatkozta: „Megtartották a vezetőválasztást, és kinevezték a vezetőt.” Azt mondta, hogy most a Hoszeini Busehri ajatollah vezette közgyűlésen a sor, hogy bejelentse a döntést.

A félhivatalos ISNA hírügynökség jelentése szerint Heidari ajatollah, aki szintén a Közgyűlés tagja, azt nyilatkozta, hogy a Szakértői Közgyűlés többsége által jóváhagyott „legjobb” lehetőséget választották.

A hét elején Donald Trump amerikai elnök elfogadhatatlannak nevezte, hogy Ali Hámenei legfelsőbb vezető fia, Mojtaba Hámenei kövesse a trónon a legfőbb vezetőt, aki nyolc nappal ezelőtt vesztette életét egy izraeli légicsapásban. (CNN)