• A magyar kormány heves kampányt folytat Ukrajna uniós csatlakozása ellen. Bár néhány évvel ezelőtt Szijjártó Péter még támogatta keleti szomszédunk uniós tagságát, ma a kormány ezt már károsnak gondolja.
• Kárpátalján ugyanakkor jelentős számú, csaknem százezres magyar kisebbség él, mely egy friss kutatás szerint zömében támogatná Ukrajna uniós csatlakozását.
• Mit szólnak ők a magyar kormány kampányához?
• Beregszász környékén riportoztunk hetekkel ezelőtt, az első rész olyan bujkáló magyarokról szólt, akik nem akarnak a frontra kerülni, ezért inkább nem vagy csak nagyon ritkán jönnek ki a házukból.
• A folytatásban arról kérdeztük a velünk szóba állókat, mit szólnak a magyar kormány Ukrajna-ellenes kampányához. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy élnek a háború kitörése óta, hogy látják Kárpátalja jövőjét, és igaz-e, hogy elviszik a rendőrök az embert akár egy rossz közösségi médiás bejegyzés miatt is.

Tornác egy kárpátaljai faluban, előttünk terített asztal. Tegnap vihar söpört végig itt a beregszászi járásban, az esőtől a levegő még mindig olyan párás, hogy facsarni lehetne. Ilyen vizes időben nem lehet a földeken dolgozni, házigazdánknak így van ideje kicsit politizálni velünk. Ha jó idő lenne, nem érne rá.

A tányérokon zöldség, gyümölcs, sajt, szalonna és zakuszka. Jól tartanak minket vendéglátóink, a falu elöljárója és felesége. Velük beszélgetünk a magyar kormány kampányairól, főleg arról, ami Ukrajna EU-tagságát fúrja. Hogyan fogadják mindezt Kárpátalján? Hiszen az itt élőknek az EU-tagság elvileg sok jót hozhatna, miközben errefelé a nappalikban és a konyhákban a magyar közmédia csatornái szólnak. Márpedig Orbán Viktor politikát épített Volodimir Zelenszkij és Ukrajna ellen, a kormányközeli sajtó pedig nem győzi hangsúlyozni, milyen hátrányokkal járna keleti szomszédunk EU-s csatlakozása Magyarország számára. Ugyanakkor egy közelmúltbeli kutatás alapján a kárpátaljai magyarok több mint 80 százaléka támogatná az EU-csatlakozást.

„Megszoktuk, hogy itt magyarok vagyunk, ha meg átmegyünk, akkor meg ukránok”

Azon morfondíroztam – miközben útlevelemet az ukrán határőrnek nyújtottam a tiszabecsei átkelőnél –, hogy beszélhetünk-e itt olyan ellentmondásról, amilyen a Simion-ügy volt Orbán és az erdélyi magyarság közt? Mert ha igen, úgy annak egyelőre semmi jelét nem látni a sajtóban Kárpátalja kapcsán, igaz, a tömegesen bujkáló magyarokról sem tudtunk ilyen részletességgel előző riportunk előtt. Egy szó, mint száz: ezt jöttünk felderíteni az ukrán-magyar határ túloldalára, egy olyan vidékre, ahol a magyar identitás van többségben.

Vissza is a tornácra, vissza a bőséges asztal mellé, ahol be is dobjuk a témát.

Mit szólnátok Ukrajna EU-tagságához? Mit szóltok, hogy Orbán ez ellen kampányol Magyarországon?

Az elöljáró és felesége egyszerre vágják rá:

Nő: Reméljük, nem történik meg.

Férfi: Jó lenne, örülnénk neki.

Nevetés.

Most akkor melyik?

Nő: Nem érdemli meg ez az ország.

Férfi: Az EU megszenvedné, az biztos. De jó lenne.

Nő: Én akkor is azt mondom, hogy nem érdemli meg Ukrajna. Olyanok itt az utak, a vízhálózat, a villany, ti ezt nem tudjátok. Ez nem Európa. Ami meg jó volt itt, a föld, a sok mezőgazdasági terület, az már mind el van adva.

Férfi: Én meg inkább azt mondom, hogy nehéz lenne, nagy lenne miatta a szenvedés. Menjünk csak le kicsibe, beszéljünk arról, mi lenne, ha Magyarországhoz csatolnák Kárpátalját. Csak tegyük fel egy pillanatra! Tudod, mi lenne belőle? Belerokkannátok. Az összes pénzeteket ide kellene tolni, a csatornarendszerbe, a gázvezetékekbe, a szennyvízbe, az utakra, a villanyra, hogy valahogy korszerűsítsétek, és nem bírnátok el, hidd el, hogy nem, pedig ez még nem is egy olyan nagy terület.