Közélet europoli

Magyar Péter mentelmi jogáról legkorábban tavasszal dönthet az Európai Parlament

FREDERICK FLORIN / AFP
FREDERICK FLORIN / AFP

Legkorábban jövő tavasszal dönthet az Európai Parlament (EP) plenáris ülése a Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó legfőbb ügyészi indítványról – írja a Népszava. A lap meg nem nevezett forrásból úgy értesült, hogy az EP jogi bizottsága előtt fekvő dosszié felelősét november közepén vagy december elején fogják megnevezni a szaktestületben képviselt politikai pártok szóvivői.

Polt Péter legfőbb ügyész szeptember végén kezdeményezte, hogy az EP függessze fel Magyar Péter mentelmi jogát, miután lopás miatt eljárást indítottak ellene.

Roberta Metsola EP-elnök október 10-én jelentette be, hogy a képviselő-testület jogi bizottsága elé utalta a Magyar mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó kérelmet. A frakcióknak a szaktestületben ülő szóvivői várhatóan november 18-án vagy egy-két héttel később fogják megnevezni azt a EP-képviselőt, aki a kérvényre adott parlamenti ajánlást fogja kidolgozni.

A szabályok szerint egy-egy mentelmi ügy előadóját, vagyis jelentéstevőjét a pártcsoportok rotációs rendszerben választják ki, de a megbízott nem lehet ugyanannak a frakciónak a tagja és nem érkezhet ugyanabból a tagállamból, mint az a képviselő, akinek a mentelmi ügyét tárgyalják. Magyar Péter esetében tehát nem lehet magyar és nem tartozhat az Európai Néppárthoz (EPP), amelyben a politikus helyet foglal.

Mivel a rotációs rendszerben most az EPP mentelmi jogban jártas állandó jelentéstevője következne, de az előírások miatt nem vállalhatja el a Tisza Párt elnökének az ügyét, így nagy valószínűséggel a sorrendben utána következő politikai csoport, a Szocialisták és Demokraták adhatják az előadót a lengyel Új Baloldalhoz tartozó és jogi végzettségű Krzysztof Śmiszek személyében.

A szabályok szerint a mentelmi jogra vonatkozó kérelem vizsgálatával megbízott EP-képviselő először ismerteti az ügyet a jogi bizottságban, ahol szükség esetén meghallgatják az érintett politikust és begyűjtik, lefordíttatják a szükséges dokumentumokat. Ezután az előadó elkészíti a jelentését, amelyben javasolja a mentelmi jog felfüggesztését vagy fenntartását. A végig zárt ajtók mögött zajló eljárás végén a szaktestület szavaz az ajánlást tartalmazó állásfoglalásról, amelynek jóváhagyásához a jelenlévő képviselők többsége kell. Ezután kerül a szöveg a parlament plenáris ülése elé, ahol szintén egyszerű többségnek kell megerősítenie vagy elutasítania, bár ez utóbbira alig van példa.

Mindez hónapokat vesz igénybe, vagyis Magyar Péter ügyében tavasz előtt aligha születhet parlamenti döntés.

Az ügy hátterében Magyar Péter úgynevezett „diszkóbotránya” áll. Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációvezetője nevezete így azt az esetet, amikor az ellenzéki politikus a nyár elején szórakozás közben szóváltásba keveredett egy személlyel, akinek a mobiltelefonja később a Dunában kötött ki. Ide kapcsolódik az a büntetőügy, amelyet a magyar hatóságok indítottak az ellenzéki pártvezető ellen lopás bűncselekmény gyanúja miatt.

Az ügyészség korábban azt írta erről szóló közleményében, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint Magyar Péter 2024. június 21-én hajnalban egy budapesti klubban szórakozott, ahol mások mellett a sértett is mobiltelefonjával videóra vette őt. Miután Magyar és egyik társa észrevette, hogy a férfi felvételeket készít, szóváltásba keveredtek vele. A vita során Magyar hirtelen mozdulattal kivette a sértett kezéből a telefont és azt zsebre tette. A telefont a sértett többszöri kérésére sem adta vissza, letagadta, hogy az nála lenne. Miután a szórakozóhelyet elhagyta, a Duna felé indult, őt többen, köztük a sértett, követték. A képviselő lesétált közvetlenül a vízpartra és a telefont szándékosan a Dunába ejtette – tették hozzá.

Miután Polt Péter a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett az Európai Parlament elnökénél Magyar mentelmi jogának felfüggesztésére, a Tisza Párt elnöke úgy reagált, hogy önként lemond a mentelmi jogáról, amint Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez.

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik