Orbán Viktor október 23-i beszédének egy részét Volodimir Zelenszkij „győzelmi tervének” ismertetésével töltötte, sőt rögtön az EU győzelmi terveként hirdette az általa elmondottakat. A kormányfő egyébként már korábban úgy jellemezte az ukrán elnök ötpontos elképzelését, mint ami „több mint rémisztő”.
A felek három éve nem bírnak egymással, folytatódik a vérontás, s közben egyre nő az esély, hogy a háború szétterjed. Ha pedig szétterjed, ki tudja, hol áll meg. Az elmúlt 70 évben nem álltunk ilyen közel a világháborúhoz
– jelentette ki a miniszterelnök a Millenárison tartott ünnepségen. Szerinte „az európai vezetők, a brüsszeli bürokraták” célja Oroszország „térdre kényszerítése”, ennek folyományaként pedig egy reménytelen háborúba vezették a Nyugatot. Az viszont kimaradt a gondolatmenetből, hogy Oroszország indított háborút Ukrajna ellen. „Most már az egész Európai Uniót akarják nyíltan betolni az ukrán háborúba” – közölte a Fidesz elnöke a brüsszeli tervekről, nem is említve az oroszok felelősségét a történtekben.
„A tervben az áll, hogy Ukrajna azonnali NATO-meghívást kap” – erről is beszélt Orbán, és ez annyiban helytálló, hogy Ukrajna valóban ezt szeretné. Zelenszkij szerint ugyanis Ukrajna és Európa biztonságának kulcsa ez. Azt azonban az ukrán elnök is elismerte, hogy országa NATO-tagságától az Egyesült Államok és az európai országok egy része is ódzkodik, mert attól tartanak, ezzel magukat is belesodorják a háborúba. A „szkeptikus” országok közé tartozik Németország és az USA is.
Ukrajna második legnagyobb anyagi támogatója, Németország kancellárja, Olaf Scholz nemet is mondott Zelenszkij tervére a brüsszeli EU-csúcson. Szerinte az ukrán győzelmi terv a háború eszkalációjához vezetne.
Álláspontunk egyértelmű: a lehető legerősebben támogatjuk Ukrajnát. Ugyanakkor ügyelünk arra, hogy a NATO ne legyen részese a háborúnak, nehogy ez a háború még nagyobb katasztrófába torkolljon
– fogalmazott.
A NATO-meghívással kapcsolatban például azt emelte ki Scholz, hogy a júliusi, washingtoni NATO-csúcs zárónyilatkozatában, amit Orbán Viktor is aláírt, azt fogalmazták meg, hogy hivatalos csatlakozási meghívást csak akkor lehet küldeni, ha abba minden szövetséges beleegyezett, és minden felvételi feltétel teljesült. Ehhez pedig Ukrajnának demokratikus, gazdasági és biztonsági reformokat is meg kell hoznia.
Ráadásul a meghívás nem egyenlő a tagsággal, utána még hosszan elnyúló csatlakozási tárgyalások következnének.
A NATO főtitkára, Mark Rutte szintén arról beszélt az ukrán elnökkel közös múlt heti sajtótájékoztatóján, hogy a washingtoni csúcson meghozott döntés továbbra is érvényben van. A holland politikus ugyanakkor úgy látja, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása „visszafordíthatatlan, csak az időzítés kérdéses”.
Zelenszkij, miután találkozott az amerikai elnökkel, Joe Bidennel, a demokrata elnökjelölt Kamala Harrisszel és a republikánus aspiránssal, Donald Trumppal arra jutott, hogy az amerikaiak számára
vannak bizonyos határok, így Ukrajna NATO-meghívása is ilyen
– ismerte el.
Az Egyesült Államok NATO-nagykövete, Julianne Smith is arról értekezett, hogy az észak-atlanti szövetség nem tart ott, hogy a közeljövőben szó lehessen a meghívásról.
Reálisan nézve, szinte mindenki úgy látja, az ukrán NATO-csatlakozás nem történhet meg a háború befejezése előtt.
