Közélet

Amerikánó: Ezért hitte azt Trump, hogy elcsalták a választást

A 24.hu és a Partizán együttműködésében készül az amerikai elnökválasztással foglalkozó Amerikánó: a podcast a Partizánon hallható, a 24.hu-n pedig hetente felváltva közölnek írásokat a műsor szereplői, azaz Feledy Botond, Kerner Zsolt és Pap Szilárd István. Ezen a héten Feledy Botond ír arról, hogyan és mikor lehet szavazni, és mit jelent ez hosszú távon.

Vannak bőven szokatlan eljárások az európai szemlélődők számára az amerikai választások körül.

Kezdjük azzal, hogy már most közel két tucat államban lehet szavazni. Pont ugyanúgy, ugyanazzal a lappal. Számos államban személyesen is működik a korai szavazás, és ezt egészíti ki a levélszavazat intézménye.

Mivel a levélszavazatok beérkezése és számlálása körül rengeteg a logisztikai feladat, a politika, azon belül Donald Trump is megtalálta magának a témát ebben. Ugyanis történelmileg az a helyzet, hogy a korai és levélszavazatok nagyobb része demokrata szokott lenni, tehát amíg a republikánusoknál nagyobb részt jellemző, hogy a választás napján mennek el voksolni, addig a demokraták között ez kisebb arányt jelent.

A 2020-as elnökválasztáson személyesen adta le korai szavazatát a választók 27 százaléka, és pontosan ugyanennyi ment el a választás napján. Ehhez képest további 45 százalék valamely típusú levél (vagy úgynevezett absentee) szavazatot adott le. Ez óriási szám. A különbség a demokraták javára erősen kitapintható.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!
Ha még nem vagy a 24 Extra előfizetője, ismerheted meg a csomagokat.

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Olvasói sztorik