Polt Péter legfőbb ügyész feljelentésként értékelte Vadai Ágnes kérdéseit a külügyminisztérium rendszereit ért orosz hekkertámadásokkal kapcsolatban, ezért a kérdéseket a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodához továbbította elbírálásra – derült ki a legfőbb ügyész június 7-i válaszleveléből, amelyet a Telex ismertetett.
A DK-s Vadai Ágnes azután fordult írásbeli kérdéssel Polt Péterhez, hogy kiderült, a magyar külügy tudott a 2021 őszén történt orosz kibertámadásokról, amiket a 2022-es választást megelőzően még kampányhazugságnak neveztek. A támadásról a Direkt36 számolt be először 2022 tavaszán.
Vadai szerint az eset felveti
- a kémkedés,
- a bűnpártolás,
- a hivatali visszaélés
- és a hűtlen kezelés gyanúját is,
ezért szerinte a Legfőbb Ügyészségnek valamit kezdenie kéne vele. „Az ügyészség a törvény rendelkezése alapján eddig is köteles lett volna és köteles lenne kivizsgálni az említett jogügylet vonatkozásában esetlegesen megállapítható jogellenes cselekményeket és az esetleges törvénysértésekkel kapcsolatos büntetőjogi és egyéb más jellegű jogi felelősséget” – írta a DK-s képviselő.
A Készenléti Rendőrség pénteken arról tájékoztatta Vadai Ágnest, hogy nyomozást folytatnak a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 423. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő
Korábban megírtuk, hogy a „legmagasabb jogosultságú adminisztrátori fiókok” is kompromittálódtak a külügyben. Mindez a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) akkori főigazgatójának, Szabó Hedvig altábornagynak a 2021 szeptemberének végén tett jelentéséből derült ki. A külügy informatikai hálózatának helyzetéről aggasztó képet festett.
„A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) rendszereinek kiszolgálását biztosító, a felhasználók azonosítását és jogosultságkezelését végző Címtár szolgáltatás, a levelező szolgáltatás, a fájlkiszolgáló szolgáltatás, a felhasználó munkaállomások egy pontosan nem meghatározott része kompromittálódott, beleértve a legmagasabb jogosultságú adminisztrátori fiókokat.
A teljes érintettség okán több mint 4000 munkaállomás és 930-nál több szerver vált megbízhatatlanná
– írta Szabó altábornagy a jelentés legelején.
