NGM: nem vagyunk Európa legszegényebb országa, csak megerősödött a családok óvatossági motívuma

Közleményt adott ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), mert az Eurostat friss adatközlését, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el, szerintük többen félreértették, és ebből azt a következtetést vonták le, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa. – Ez teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte az NGM az MTI-vel.

Mi is megírtuk, hogy a magyar háztartások fogyasztása az EU-s rangsorban az utolsó helyen van, miután már Bulgária is jobban teljesít ebben a mutatóban.

A tárca szerint „közgazdaságtani egyszeregy” az az alapvetés, hogy saját döntésük alapján jövedelmüket a családok elfogyasztják vagy megtakarítják.– Így a fogyasztási adatok önmagukban csak korlátozottan értelmezhetők, abból a szegénységre való következtetést tenni rosszindulatú csúsztatás – írták.

A tények ezzel szemben azt mutatják – érvel a minisztérium –, hogy a szomszédban zajló háború következtében a magyar családok óvatossági motívuma, teljesen természetes módon megerősödött.

A lakosság bruttó megtakarítási rátája a korábbi magas szintről még tovább növekedett és meghaladta a 21 százalékos szintet, ami az unión belül a legmagasabb érték. Ezt támasztja alá szerintük az is, hogy 2022 elejéhez képest a magyar családok bruttó pénzügyi vagyona több mint 22,5 ezer milliárd forinttal nőtt (2010 elejéhez képest 72 ezer milliárd forinttal), így az már meghaladja a 102 ezer milliárd forintot – írták.

Nemzetközi összevetésben megállapítható, hogy a magyar családok nettó vagyona meghaladja a GDP 106 százalékát, amellyel az unió középmezőnyébe tartozik. E tekintetben hazánk olyan országokat előz meg a térségben, mint többek között

• Szlovákia,
• Románia
• vagy Lengyelország.

„A magyar családok emellett egyre magasabb jövedelemre tesznek szert, a bruttó átlagbér megközelíti a 660 ezer forintot, amely már több mint háromszor akkora, mint a dollárbaloldal idején volt” – közölte az NGM.

Hozzátették: Magyarországon a növekvő bérek, a növekvő foglalkoztatottság eredményeképp végső soron jelentősen csökkent a szegénység, ugyanis az uniós módszertan szerint 2010-hez képest több mint 1,2-1,3 millióval csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség száma, ezzel

jóval az uniós átlag alá került a szegénység aránya, ami korszakos eredményt jelent.