Közélet

Ellenőrizni fogják az egyrendelős háziorvosi praxisokat is

Szajki Bálint / 24.hu
Szajki Bálint / 24.hu

Nagy port kavart a szerdai Népszavában megjelent hír a háziorvosok ellenőrzéséről. A lap által ismertetett adatok drámai képet festettek az alapellátásról: a Belügyminisztérium ellenőrei az esetek 39 százalékában nem találtak orvost a rendelőkben.

Keczéry Attila, a Magyar Orvosi Kamara titkára, zuglói háziorvos szerint a vizsgálat adatait árnyaltan kell elemezni. Az alapellátó orvos azzal kezdte a 24.hu-nak az ezt, hogy a közel hatezer praxisból csak a legalább három telephellyel rendelkező 569 kollégáját ellenőrizték, és ezek 39 százalékánál nem találtak háziorvost.

Az ellenőrzések ténye, sőt az azokból kinyert adatok is ismertek voltak a MOK előtt. Április 4-én ugyanis tárgyaltak a Belügyminisztériummal az ellenőrzéssel kapcsolatban, és akkor kapták kézhez ezeket az adatokat. Azt a tárca is kiemelte, hogy csak a három vagy több telephellyel rendelkező rendelőket vizsgálták. Ezek az összes háziorvosi praxis kevesebb mint tíz százalékát teszik ki.

A hibák leginkább adminisztratív jellegűek voltak: például nem volt kiírva a rendelőhöz a telefonszám, nem volt megfelelően feltüntetve a rendelési idő, vagy éppen hibásan volt rögzítve egy már nem használt telephely adata. Ez utóbbi Keczéry Attila szerint különösen nehézkes. Az adatokat a háziorvosoknak az Egészségügyi Szolgáltatások Elektronikus Nyilvántartásába (ESZENY) kell felvinniük, de a háziorvos szerint a vizsgált telephelyek esetén sok esetben hibás adatot rögzítettek, ami nem feltétlenül az orvos hibájából történt, inkább a rendszer bonyolultsága lehet a hiba forrása. Április elején egy orvoskamarai rendezvényen Takács Péter egészségügyi államtitkár is elismerte, hogy az ESZENY-rendszeren változtatni kell.

A vizsgálat során hasonló hiányosságok merültek fel, például hogy bár bejelentették a telephely megszüntetését a rendszerben, az valamiért nem jelent meg. A hibákat az érintett orvosok kijavították – hangsúlyozta Keczéry Attila, hozzátéve, hogy a telephelyek jellemzően kistérségi településeken működnek. A telephelyekhez egy központi rendelő tartozik, ahol mindig megtalálható a háziorvos. Az alacsony betegforgalom miatt egyes kistelepüléseken bezárták a telephelyeket, majd elfelejtették azt bejelenteni, vagy tévesen jelentették be, hogy már nem használják azt. Ahol a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) a rossz adat miatt kiutalta a támogatást ezen, már nem működő telephelyek után, ott később a plusz finanszírozást visszavonta, a háziorvosok pedig visszafizették a kiutalt pénzt, vagyis nem érte kár az államot – magyarázta a zuglói háziorvos, hozzátéve, hogy a nem működő telephelyek és az ezeknél kiutalt – később visszavont – plusz finanszírozások miatt nem érkezett panasz az orvoskamarához.

Kummer János / 24.hu

Az nem újdonság, hogy az állam ellenőrzi a háziorvosokat. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) egész évben szervez ellenőrzéseket: nézik a rendelő higiéniáját, a szakdolgozók adatait, munkaalkalmasságát, illetve az orvos által használt készülékeket, eszközöket.

A Belügyminisztérium és a NEAK közös ellenőrzései sem érik váratlanul a háziorvosokat, mert előre bejelentik, melyik megyében lesz ilyen. Azt azonban nem tudják az orvosok, hogy pontosan melyik nap toppannak be a rendelőbe az ellenőrök, akik a rendelési idő kiírásának pontosságát és az orvos elérhetőségét ellenőrzik. Korrekt a minisztérium Keczéry Attila szerint, mert két hónappal előre jelzik azt, hogy mely megyékben vizsgálódnak.

Ahogy azt a Népszava is írja, az ellenőrzést újabb megyékre terjesztik ki.

Keczéry Attila elmondta, hogy a következő fázisban már az egyrendelős praxisok kerülnek sorra.

A Belügyminisztériummal történt április 4-ei egyeztetés fő témája is az ellenőrzés volt, de terítékre kerültek egyéb kérdések is. Például az, hogyan lehetne javítani az ellátást. Egy orvos mellé több nővért, nagyobb, több helyiséggel rendelkező rendelőket szorgalmaz a kamara, különösen azért, mert a kormány elképzelése szerint megnövelnék a háziorvosok praxisméretét, vagyis egy orvoshoz több beteg tartozna a jövőben. Ha azonban nagyobb terhet tesznek a rendelőkre, akkor meg kell erősíteni a rendszert mind a személyi állomány, mind az infrastruktúra tekintetében – hangsúlyozta Keczéry Attila, aki szerint a minisztérium nyitott a kamara javaslataira.

A következő találkozó a Belügyminisztérium és az orvoskamara között június elején lesz. A kamarának májusig kell megjelölnie, mely témák kerüljenek terítékre.

Keczéry Attila arról is beszélt lapunknak, hogy a betegek alapvetően elégedettek az alapellátással, mert elég rövid várólistával, így viszonylag gyorsan juthatnak orvoshoz, ami a szakrendelésekről és a képalkotó vizsgálatokról nem mondható el.

Aki be akar jutni a háziorvoshoz, az ezt még aznap megteheti, de legfeljebb egy-két napon belül biztosan. Hozzám biztosan aznap bejut

– fogalmazott.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik