A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Tuzson Bence igazságügyi miniszter által jegyzett előterjesztés az eddigi gránitszilárdságú Alaptörvényt tizenkettedszer módosítaná több ponton a digitális állampolgárság, a szuverenitásvédelem, valamint a honvédelem és a honvédség miatt. Rögzítenék, hogy a szuverenitásvédelem, nem más, mint Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme, ami az állam minden szervének kötelessége.
A javaslat alaptörvényi szintre emeli az eddig a honvédelemről szóló törvényben meghatározott alapelvet.
A haza védelme nemzeti ügy. Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.
A javaslat több egy szimbolikus döntésnél, az indoklás szerint így már az Alaptörvény rögzíti, hogy
A módosítás után a kormány olyan honvédelmi szabályokat is rendezhet rendeletben, amit eddig csak törvény rendezhetett. A kormány a jövőben a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak jogállását rendeletben szabályozná, felhatalmazná a honvédelmi minisztert a részletszabályok megállapítására. Bekerülne az Alaptörvénybe az is, hogy
a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja jogállásával összefüggésben szakszervezet nem alakulhat és tevékenykedhet. A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja jogállásával összefüggésben működő más érdekképviseleti szervezet a Kormány rendeletében meghatározott sajátos szabályok szerint alakulhat és tevékenykedhet.
Az indoklás szerint a honvédelemmel, a Magyar Honvédséggel kapcsolatos alaptörvényi
rendelkezések módosításának célja, hogy a kormány eredeti jogalkotói hatáskört kapjon, az alapvető jogokat, kötelezettségeket érintő szabályokat – az Alaptörvény más, ehhez kapcsolódó garanciáját megtartva – törvény helyett rendelet rendezze.
A javaslat értelmében az Országgyűlésnek tartózkodnia kell azon rendelkezések törvényi rögzítésétől,
amelyek rendeletben is szabályozhatóak. Azt írták, ez biztosítja a kormánynak a hatékony és a változó kihívásokat eredményesen lekövetni képes rendelet megalkotását. A Magyar Honvédség működésére vonatkozó sarkalatos törvényi szabályozási kötelezettséget a módosítás ugyanakkor nem érinti.
MSZP: Ez a katonák jogfosztása
Az MSZP-s Harangozó Tamás szerint az Alaptörvény-módosítás célja és következménye, hogy nem a nemzetnek, hanem Orbán Viktor kormányának lesz hadserege. A honvédelmi bizottság alelnöke szerint régóta sunyi, alattomos módon nyirbálják a katonák törvényekben biztosított jogait, amihez eddig hazug hivatkozási alapot az indokolatlanul fenntartott veszélyhelyzet szolgáltatott.
Most Orbán Viktor elérkezettnek látta az időt a katonák teljes és végleges jogfosztásához, tette hozzá. Az Alaptörvény-módosítás után a katonák válnak az első olyan foglalkoztatotti csoporttá, akiknek jogait nem védik törvények, ám a katonák teljes kiszolgáltatottságának, a jogfosztásnak mások is kárvallottjai lesznek.
A Magyar Honvédség, mint minden katonai szervezet szigorú függelmi rendben működik, alapja a feljebbvalók parancsainak végrehajtása. Csak pontos, világos és kellően részletes törvényi szabályokkal biztosítható, hogy e parancsuralmi működés ne váljon önkényessé.
Az ellenzéki képviselő szerint csak törvényi szabályok adják azt a mércét, ami alapján a parancs kiadója felelősséggel tartozik, adott esetben felelősségre vonható. Orbán Viktor célja e törvényekhez kötött működés felszámolása. Ezután a katonák számára az egyetlen igazodási pont a kormány akarata lesz.
