Politikai céljait és költségvetési szempontokat is érvényesít, így több legyet üt egy csapásra a kormány egy múlt hét hétfői rendeletben kihirdetett új adónemmel, ami a „szén-dioxid kvóta adó” névre hallgat – írta a G7.hu.
Amellett ugyanis, hogy az adóemeléssel a nehéz helyzetben lévő idei és jövő évi költségvetés is az elmúlt években kivetett különadókhoz hasonló méretű bevételhez jut, a kormány egyszerre vet ki egy nagyjából a korábbi GVH-bírsághoz hasonlítható nagyságú pluszterhet a vele szemben kritikus Bige László cégére, a Nitrogénművekre – a vállalat 2021-ben 11 milliárdos bírságot kapott –, és azokra a külföldi építőanyag-gyártókra, amelyekkel szemben hadjáratot hirdetett.
A múlt hétfőn megjelent rendelet alapvetően Magyarország legnagyobb szén-dioxid-kibocsátóira vonatkozik. Mivel a rendelet már hatályba is lépett, az érintett cégeknek már idén kvótaadót kell majd fizetniük. A portál szerint idén összesen 40 cég lehet érintett a tavalyi egész éves kibocsátásuk alapján.
Ez a kör valamivel több cégből állna egyébként össze, ugyanakkor mivel a rendelet külön részletezi, hogy olyan cégekre nem vonatkozik az adófizetési kötelezettség, amelyek az adott évet megelőző évben csőd- vagy végelszámolási eljárás alatt álltak, a Dunaferrhez tartozó négy üzem és a Tungsram nagykanizsai üvegolvasztó kemencéjének kibocsátása után idén nem kell majd adózniuk az üzemeltető vállalatoknak.
A szén-dioxid kvóta adóból bejövő összes állami bevétel több mint negyven százalékát, körülbelül 35 milliárd forintot fizetnének be a tavalyi évben rekordprofitot elérő Mol-csoport tagvállalatai. A G7 kalkulációi szerint
- a Mol Dunai Finomító 22,7 milliárd,
- a Mol Petrolkémia Zrt. 12,7 milliárd,
- a Nitrogénművek Zrt. 7 milliárd,
- a Királyegyházi Cementgyár 6,8 milliárd,
- a Váci Cementgyár 6,
- a Beremendi Cementgyár 5,8 milliárd
forintot fizethet a tavalyi évi kibocsátás alapján.
Az adóteher konkrét nagyságára, a létesítmények egyéb szennyezési költségeire vonatkozó megkeresésre a Mol csak annyit közölt, hogy „jelenleg is vizsgálják és számolják”, hogy az új adónem mekkora pluszköltséget jelent a cégcsoportnak.
A legnagyobb befizetők között a harmadik helyen van az elmúlt időszakban a kormányt nyilvánosan sokat kritizáló Bige László tulajdonában lévő, a tavalyelőtti jelentős veszteség után a műtrágyaszektor nehézségei ellenére tavaly 28 milliárdos profitot realizáló Nitrogénművek. A cég nem válaszolt a megkeresésre.
A negyedik legnagyobb befizető a svájci Holcim tulajdonában lévő királyegyházi cementgyár lenne. A tavalyelőtti nyereséges év után a tavaly csaknem másfél milliárd forintos veszteséget elkönyvelő vállalat válaszában megjegyezte, hogy az elmúlt években jelentős összegeket költöttek környezetvédelmi beruházásokra, de a 2021 júliusában bevezetett bányajáradék – amely alapján az államilag meghatározott árnál drágábban értékesítő vállalatoknak az e feletti bevétel 90 százalékát be kell fizetniük a büdzsébe – és az új szén-dioxid kvóta adó
nemcsak a tervezett további beruházások megvalósítását veszélyezteti, de a vállalat gazdaságos működését is ellehetetleníti.
A Holcim úgy látja, hogy már önmagában a bányajáradék is versenyhátrányt jelent a hazai székhelyű cementgyárak számára a külföldi gyártókkal szemben, mivel az import cementet nem terheli adófizetési kötelesség, de ezt a hátrányt tovább növeli az új adónem.
A G7 megjegyzi, hogy az új adó a kormány azon céljához is jól illeszkedik, hogy kiszorítsa a külföldi szereplőket a hazai építőanyag-gyártásból. A cementgyártók között a létesítményenként nagyjából hatmilliárdos adóteherrel szereplő váci és beremendi cementgyárak üzemeltetője, a Duna-Dráva Cement Kft. ugyanis német tulajdonú. Az intézkedés több külföldi kézben lévő vállalatot is érint.
Érdekes mellékszál, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tavalyi nemzetközi sajtótájékoztatóján az energiaválság kontextusában még a szén-dioxid kvóta rendszernek a teljes felfüggesztése mellett érvelt. Akkor a politikus még az európai energiaárak csökkentését célzó javaslatokat tett az uniós döntéshozóknak. Orbán Viktor elmondta:
könnyebbséget jelentene a piaci szereplőknek és a vásárlóknak, ha ideiglenesen felfüggesztenék a szén-dioxid-kvóta rendszerét,
szétválasztanák a nagykereskedelmi villamos energia és a földgáz árát, illetve szüneteltetnék azt a kötelezettséget, amely szerint bioösszetevőt kell keverni az üzemanyagokba. Ezek megvalósítására azért van szükség a kormányfő szerint, hogy alacsonyabbak, kezelhetőbbek legyenek a végfelhasználók számára már szinte elviselhetetlen áram-, gáz- és üzemanyagköltségek.
