A Magyarságkutató Intézet dátum nélküli állásfoglalásban határolódott el A pozsonyi csata című animációs filmtől. Szerintük az 1116 évvel ezelőtt történt esemény jelentőségét nem lehet túlbecsülni, hiszen a magyarság Kárpát-medencei megmaradása sokban függött ettől az eseménytől.
Sajnálatos, hogy 2020-ban – a Magyarságkutató Intézet előző vezetése alatt – több szakmai figyelmeztetés ellenére elkészült egy olyan animációs film a csatáról, amely az akkori főigazgató irányításával egy torz, szakmai hitelességet nélkülöző képet mutat. Mivel az alkotás a Magyarságkutató Intézet új vezetése által képviselt hitelességnek, szigorú szakmai kritériumrendszernek nem felel meg, ezért annak oktatófilmként való használatát az intézet nem támogatja; azzal semmilyen közösséget nem vállal. A Magyarságkutató Intézet a honfoglalást szentesítő pozsonyi diadal hőseivel és a reális tárgyi ismereteken nyugvó nemzeti büszkeség ügyével vállal közösséget
– írják a honlapon.
A pozsonyi csatát a Magyarságkutató Intézet rendelte meg a Hyperion Interaktív Oktatásfejlesztő Műhelytől, összesen nettó 11,6 millió forintot költött rá az intézet és további 12 millió forintot kaptak rá az alkotók a Médiatanácstól még 2017-ben. Mint a Telex felidézi, a filmgyártó mellett még három embernek fizetett az intézet a filmért:
- Tóth Gabinak 502 ezret a filmhez írt dal felénekléséért,
- Kőházy Ferencnek 502 ezret a filmhez írt dal felmondásáért,
- és Tóth Gergelynek szintén 502 ezret a werkfilm elkészítéséért.
A régi számítógépes játékok kinézetét megütő animációs alkotást számos kritika érte, többek között a Magyarságkutató Intézetben dolgozó régészek is megszólaltak az ügyben, akiket sajtóértesülések szerint menesztettek is az intézménytől ezt követően. Jankovics Marcell 2021-ben lehangolónak nevezte a kivitelezés igénytelenségét és a hiábavaló munka látványát, és azt mondta:
Nem fognak örülni annak, hogy ezt mondom, de engem nem lehet emiatt kirúgni az állásomból, mint ahogy kirúgták azokat, akik kritizálni merték. Valakinek ki kell mondania, hogy ez nagyon rossz irány. Ilyet nem szabad csinálni
Idén márciusban Kásler Miklós korábbi emberierőforrás-miniszter lett a Magyarságkutató Intézet főigazgatója. Kásler korábban maga kezdeményezte a kormányhatározattal 2019-ben megalapított intézmény létrehozását, majd tavaly novembertől tiszteletbeli elnöke lett annak.
Május végén három helyettest is kineveztek: az intézet tudományos főigazgató-helyettese dr. Csornay Boldizsár régész, történész, főmuzeológus lett; szakmai és operatív főigazgató-helyettesnek dr. Fazakas Zoltán József jogász, gazdasági jogi szakjogászt választották, tájékoztatási és kommunikációs főigazgató-helyettesnek pedig Balogh Andrea Johanna Petőfi Sándor-díjas és Táncsics-díjas kommunikációs szakember, újságírót.
