A hegyvidéki önkormányzat vezetése nemcsak megérti a Zugligetbe tervezett zipline pályával kapcsolatos aggodalmakat, de egyet is ért az érintett területen élők aggályaival
– írta a Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP) által vezetett önkormányzat sajtóosztálya a 24.hu-nak. A Pénzcentrum hozta nyilvánosságra még május közepén, hogy az ország leghosszabb, 1410 méter hosszú zipline, azaz átcsúszó pályáját építenék meg Budapesten a János-hegy térségében.
A Natura 2000-es területre tervezett fejlesztés környezetvédelmi hatósági eljárását májusban tűzte ki a Pest Vármegyei Kormányhivatal. Az eljárást május 9-én indították el, az ügyintézési határidő eredetileg 45 nap volt, de úgy tudjuk, hogy a ZipLine BDP Kft.-t hiánypótlásra kötelezték, egyúttal meghosszabbították az eljárást. A kormányhivatal szűkszavúan csak annyit válaszolt kérdéseinkre, hogy a környezetvédelmi hatóságnál az előzetes vizsgálati eljárás folyamatban van.
Szükség van még több turistára?
A tervek szerint a pálya indító állomása a Libegő felső állomása és a János-hegyi Erzsébet-kilátó közötti gyalogos ösvény mellett lenne. A drótpálya földfelszín feletti legnagyobb magasságát a zugligeti volt Niche kemping fölött érné el (68,37 méter), és a Libegő nyomvonalát a felszíntől számított 25,38 méter magasságban keresztezné. A zipline pálya a Zugligeti út légterét (a Libegő alsó állomása mellett) mintegy 42,48 méter magasságban szelné át. A tervezett beruházással érintett teljes igénybevételi terület nagysága 15 113 négyzetméter lenne. A pálya üzemeltetésében kulcsszerep hárulna a Libegőre, hiszen mind a felső állomás, mind az alsó állomás a Libegő felső, illetve alsó állomásáról lenne megközelíthető, és a jegyváltás, valamint az eszközök tárolása is erre a meglévő infrastruktúrára épülne. A hatásbecslési dokumentációban foglaltak szerint a projekt keretében három, kis alapterületű állomás kialakítására is sor kerülne.
Korábban egyébként szó volt a Libegő felújításáról is, de egyelőre semmi jele annak, hogy ezt a közeljövőben megvalósítanák.
Egy helyi civil szervezet – amely szerepel ügyfélként az engedélyeztetési eljárásban –, az Élhető Hegyvidékért Egyesület is a többletforgalmat emeli ki bejegyzésében, illetve meg azt, hogy a szóban forgó terület egy érintetlen, védett erdőrész, amit nemcsak erősen megbolygatna egy ilyen építkezés és később a pálya használata, hanem
fakivágásokat is jelent, ami elkerülhetetlen lenne az építkezés, a szükséges infrastruktúra kialakítása érdekében.
A hatástanulmányban viszont arról is írnak, hogy „a Zugliget és János-hegy környékén a különböző szabadidősportok megújítása nemcsak társadalmi igény, hanem természetvédelmi szempontból is számos előnnyel járhat. A Normafa környéke az év egészében kedvelt kirándulóhely és aktív rekreációs központ. A projekt révén ugyan jelentősen növekedni fog a látogatóforgalom és az éves kihasználtság, de ha mindez szervezett, szabályozott keretek között történik, és megfelelő (de csak szükséges mértékű) infrastrukturális háttér párosul hozzá, akkor a Normafa környéki értékes flóra is számos károsító tényezőtől mentesülhet. E projekt jelentős mértékben járulhat hozzá a Normafára terhelődő turizmus térbeli széthúzásához.”
Az Öko-Design Környezetvédelmi Beruházó és Tanácsadó Kft. összegzése szerint a beruházás mindenesetre „a Budai-hegység Kiemelt Jelentőségű Különleges Természetmegőrzési Terület 9 jelölő élőhelye, 9 jelölő növényfaja és 23 jelölő állatfaja szempontjából, valamint 8 közösségi jelentőségű madárfaj tekintetében kisebb, illetve tolerálható hatásokkal jár”.
Az önkormányzat megérti a helyiek aggályait, a Pilisi Parkerdő kivár
Szerettünk volna néhány kérdést feltenni az ötletgazdának, de a ZipLine BDP Kft. ügyvezetője, Járai Konstancia Rita telefonon a türelmünket kérte. Azt mondta, hogy amíg nem kapják meg az engedélyt, addig nem szeretne nyilatkozni a tervekkel kapcsolatban. A hegyvidéki önkormányzatot arról kérdeztük: ellenzik vagy támogatják a beruházást? Válaszukban úgy fogalmaztak, hogy
az önkormányzat vezetése nemcsak megérti a Zugligetbe tervezett zipline pályával kapcsolatos aggodalmakat, de egyet is ért az érintett területen élők aggályaival. A környezetvédelmi engedély kiadása a kormányhivatal hatásköre. Bízunk abban, hogy a hivatal illetékesei bölcs és előrelátó, a közösség és a természetvédelem érdekeit szem előtt tartó döntést hoznak majd. Az önkormányzat vezetése arról biztosította az érintett lakókat, hogy amennyiben a kormányhivatal kiadná a környezetvédelmi engedélyt, és a beruházó területi igénnyel a hegyvidéki önkormányzathoz fordul, akkor az önkormányzat a lakók érdekeit maximálisan figyelembe véve hozza meg a döntését.
A válaszból arra lehet következtetni, hogy ha megkapja is az illetékes kormányhivatal engedélyét a ZipLine BDP Kft., a XII. kerületi önkormányzaton nem lesz egyszerű átvinni a terveket.
Miután a beruházás a Pilisi Parkerdő Zrt. területét érinti, megkérdeztük az állami tulajdonú vállalatot is. A parkerdőgazdaság már óvatosabban fogalmazott: „társaságunk tudomással bír az elképzelésről, illetve annak kapcsán az erdészeti hatóságnál jelenleg zajló előzetes elvi eljárásról” – kezdték válaszukat, majd arról írtak, hogy „miután a jelenleg még csak a hatóságok szintjén zajló eljárás megállapításainak ismerete nélkül társaságunk a kérdést nem vizsgálta, azzal kapcsolatban érdemi egyeztetéseket nem folytatott, a maga álláspontját nem alakította ki.” Hozzátették: az előzetes elvi eljárást bárki, tulajdonosi hozzájárulás nélkül kezdeményezheti, célja pedig annak vizsgálata, hogy az elképzelés megvalósítható-e, és ha igen, milyen feltételek teljesülése esetén.
