Farkas Norbert / 24.hu
Farkas Norbert / 24.hu

Katasztrofálisnak ítélik meg az egészségügy helyzetét a magyarok

Súlyos probléma az ellátás minősége, de a szakemberhiány is – olvasható az Ipsos kutatásában.

Miközben a világ nagy részén még mindig a koronavírust tartják az egyik legveszélyesebb egészségügyi problémának, addig Magyarországon a daganatos betegségek miatt aggódunk leginkább – ez derül ki abból a kutatásból, amelyet az Ipsos készített a világ 34 országában. Az összes ország átlaga szerint a koronavírus 47 százalékos említést kapott, míg hazánkban ez az arány mindössze 18 százalék volt. Magyarországon ugyanakkor a rák 43 százalékot, a mentális egészség 23 százalékot, a stressz pedig 22 százalékot kapott – e két utolsó érték a világátlagénál alacsonyabb.

Az egészségügy helyzetét összességében is rossznak ítélik meg a magyarok: mindössze 14 százalék értékelte jónak vagy nagyon jónak a hazai ellátást, 53 százalék pedig rossznak vagy nagyon rossznak. A negatív megítélés tekintetében messze rosszabb eredményt értünk el, mint bármilyen más, a kutatásban részt vevő ország, a pozitív válaszok esetében pedig Lengyelországgal szerepeltünk egy helyen.

A felmérésben arra is rákérdeztek, hogy melyeket tartják a legnagyobb problémáknak az egészségügyben, cikkünkben a Magyarországra vonatkozó két legnagyobb értékű választ emeltük ki. A várólista, mint probléma 65 százalékos említést kapott,

ez messze meghaladja a világátlagot (42 százalék), de hasonlít Chiléhez, Portugáliához és Lengyelországhoz. A várólistákat az Egyesült Arab Emírségekben tartják a legkisebb problémának, igaz, ebben az országban gyakorlatilag mindennel teljesen elégedettek.

A szükségesnél kevesebb egészségügyi dolgozó Svédországban (76 százalék), Franciaországban (69 százalék), illetve Hollandiában és Belgiumban (67 százalék) számít súlyos gondnak a válaszadók szerint, de Magyarország jobb szereplése itt is csak viszonylagos (61 százalék).

Az egészségügyi ellátásról két állítást tettek a kutatók, amelyekkel kapcsolatban kíváncsiak voltak a lakosság véleményére. Azzal, hogy „Az egészségügy a legjobb ellátást biztosítja számomra” a magyar megkérdezetteknek mindössze a 10 százaléka értett egyet.

Ez nem csak messze a legrosszabb értékelés volt, de a negatív válaszok aránya is jóval meghaladta a többi országét: a válaszadók 70 százaléka nem értett egyet. Bár a régiónkból részt vett másik két országban (Románia, Lengyelország) is elégedetlenek az emberek, közel sem annyira, mint nálunk.

Hasonlóképpen az utolsó helyre kerültünk annál az állításnál is, amely szerint az országban mindenki ugyanolyan általános egészségügyi ellátást kap. Itt 42 százalékos volt az egyetértők aránya a világátlagot tekintve, ehhez képest Magyarországon csak 15 százalék gondolta így. 70 százalék itt is azt mondta, hogy jelen van az eltérő bánásmód az egészségügyben – a román és a lengyel egyet nem értők aránya jóval elmaradt (56–57 százalék).

Amellett, hogy az egészségügy helyzetét már most is katasztrofálisnak látjuk, nem vagyunk optimisták a jövőt illetően sem. Bár kirobbanó optimizmusról a világátlagot tekintve sem beszélhetünk, hiszen az összes ország megkérdezettjeinek a 33 százaléka mondta azt, hogy a jövőben jobb lesz a helyzet, Magyarországon ez mindössze 8 százalék volt, miközben 45 százalék mondta azt, hogy rosszabb lesz. Érdekes ugyanakkor, hogy hasonló pesszimizmus figyelhető meg Olaszországban és Japánban is, ahol a megkérdezettek 9 százaléka számít arra, hogy javulna, de Lengyelországban sincsenek jó véleménnyel (10 százalék). Ezekben az országokban ugyanakkor a semleges vagy „nem tudja” válaszok aránya is nagyobb volt, ugyanis a „rosszabb lesz” válaszlehetőség aránya csak 15–31 százalék volt.

Módszertan

Az elemzés alapjául szolgáló felmérést 2022. július 22. és 2022. augusztus 5. között készítették az Ipsos Global Advisor rendszerén keresztül, összesen 23 507 résztvevő megkérdezésével. Az Egyesült Államokban, Kanadában, Törökországban, Dél-Afrikában és Malajziában 18–74 év közötti felnőttek körében, Indonéziában 20–74 évesek, Thaiföldön 20–74, az összes többi országban a 16–74 évesek körében végezték el a felmérést, 500, illetve 1000 fő megkérdezésével, 3,5 százalékos, illetve 5 százalékos hibahatárral. Az adatok súlyozása a populáció profiljához igazodik.