A probléma maga Ursula von der Leyen

Várhagyi Éva: Hiteltelen gazdaság

Ma már nemcsak amiatt kell aggódnunk, hogy megkapja-e az ország a talpon maradásához szükséges uniós forrásokat, hanem amiatt is, hogy a magyar gazdaság szereplői hozzájutnak-e megfizethető költségű hitelekhez. A jegybank és a kormány kényszerűen megszorító politikája rontja a bankok hitelezési hajlandóságát, miközben a felszökő kamatok és az árrobbanás miatt gyorsan növekvő kiadások megnyirbálják a vállalatok és a háztartások hitelképességét. A kialakuló hitelszűke pedig növeli a gazdaság visszaesésének az esélyét és mértékét.

Azért használom a címben a kétértelmű „hiteltelen” kifejezést, mert a magyar gazdaságot mindkét értelmében fenyegeti a hiteltelenné válás veszélye. Egyrészt a hazai gazdaságpolitika romló hitelességét tükrözi, hogy a S&P hitelminősítő negatív kilátásúvá sorolta át az amúgy sem túl bizalomgerjesztő, „BBB” minősítését. Innen könnyű lecsúszni a befektetésre már nem ajánlott kategóriába, amikor csak jelentős kockázati prémium megfizetésével juthat kölcsönhöz a magyar állam. A „hiteltelen” jelző másrészt a hitelszűkét, a gazdaság normális működéséhez, fejlődéséhez nélkülözhetetlen hitelek hiányát fejezi ki. Ez akkor áll elő, ha az adott kockázat mellett a bankok nem hajlandóak hitelezni a gazdaság szereplőit, vagy az utóbbiak, a kedvezőtlen kilátások miatt eleve nem is kívánnak hitelt felvenni.

Széky János: Kormányárnyék

Múlt csütörtökön az Európai Parlament elfogadott egy jelentést, mely szerint Magyarország nem demokrácia. Az EP sajtóközleményének szerkesztője mintha megrettent volna az egyértelmű konklúziótól – hogyhogy van olyan tagállam, amelyik nem demokrácia? –, valószínűleg ezért beillesztette az angol címbe a full, azaz ’teljes’ szót: Magyarország nem tekinthető teljesen demokráciának. Ez viszont nem hangzik elég gördülékenyen magyarul, úgyhogy a hazai híradásokba már az a változat került: „Magyarország nem tekinthető teljes értékű demokráciának”, azaz demokrácia, csak kicsit el van rontva, másodosztályú. (A szókapcsolatot eddig csak kutyakajás dobozokon láttam: „teljes értékű állati fehérjéket tartalmaz”, és jobb szeretek nem belegondolni, hogy mit takar.)

De hát a közlemény végén szó szerint idézik is a rapportőr, Gwendoline Delbos-Corfield szavait. „A jelentés következtetése egyértelmű és visszavonhatatlan: Magyarország nem demokrácia.” Picit bővebben fogalmaz a jelentés vége felé: „…az EU határozott fellépésének elmaradása hozzájárult a demokrácia, a joguralom és az alapjogok összeomlásához, ahhoz, hogy az egyik tagállam választási autokrácia hibrid rezsimjévé váljon”.  A fogalomhasználatról lehet vitatkozni – a „választási autokrácia” szerintem önellentmondás, a választás ilyen rendszerekben nem lehetséges kiút, hanem a rezsimet megerősítő színjáték. A lényeg az autokrácia, illetve ahogy a hitelesített változatban ezt a mondatot fordítják, „önkényuralom”. Valamint a „rezsim” szó, amit magyarra „rendszernek” szokás fordítani. Ez nem demokrácia, hanem egy másfajta rendszer.

Következésképpen az ellenzék célja nem a kormány leváltása lehet, hanem a rendszeré. Már amennyiben fontosnak tartja a váltást. Nem kötelező, csak ha akarja.

Ebben a helyzetben ítélte alkalmasnak a pillanatot a DK, hogy bejelentse az árnyékkormány megalakítását. Nem igaz, hogy „az első a magyar történelemben”, tavaly az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének megválasztott Márki-Zay Péter is alakított ilyet, ráadásul nem pártemberekből, hanem szakértőkből, más kérdés, hogy nem támaszkodott a tanácsaikra, ment a maga feje után (ebből a szempontból meg ő nem volt az első a magyar történelemben, nem is az utolsó).

„A probléma maga Ursula von der Leyen” – Gwendoline Delbos-Corfield zöldpárti EP-képviselővel Fóti Tamás beszélget

Delbos-Corfield: Tudom, hogy a probléma hátterében Németország áll – Magyarország a német autóipar szerelőcsarnoka. A Magyarországon aktív cégek nagyon cinikusak, azt mondják, nekik nincs semmi bajuk ezzel, számukra az a jó, ha olajozottan mennek a dolgok. Tudjuk, hogy a magyar–német diplomáciai kapcsolatok sem segítenek ezen, Ursula von der Leyen átvette Angela Merkel reálpolitikáját, és azt a Merkel-éra után is folytatja.

ÉS: Az Európai Bizottság mindazonáltal befagyaszt jelentős összegeket a 2021–2027-es költségvetésből, egyúttal azonban nyitva hagy kiskaput arra az esetre, ha Magyarország teljesíti a jogállamisági elvárásokat, vagyis akkor hozzájuthat az uniós forrásokhoz. Egyszerre igyekszik rugalmasnak és keménynek mutatkozni.

D-C.: Rejtély számomra, ami a Bizottságon belül zajlik. Úgy vélem, leplezni akarják egymás közötti problémáikat. Ha kialakul egy belső vita, az teljesen rendben van, ám olyan még nem fordult elő, hogy a Bizottság álláspontja ennyire tisztázatlan legyen. Ez az oka annak, hogy vegyes üzenetek érkeznek a testülettől – nem csak most, már fél éve. Reynders mond valamit, Jourová is, Hahn is – aztán kiszűrődnek dolgok, melyek ellentmondanak egymásnak… Nem tudhatjuk, hová is tartunk pontosan, mi az irány. Ezért mondom, hogy harcban állhatnak egymással, nem árulják el, mit is akarnak valójában – és ennek a következményei a vegyes üzenetek.