Közélet

„Stratégia nélküli fejetlencsirke-bolyongás” – így jellemezték a kormány Ukrajna-politikáját a parlamentben

Az ellenzéki pártok csütörtök estére rendkívüli ülést hívtak össze ukrajnai orosz katonai agresszióról szóló határozati javaslat megtárgyalása miatt, az Országgyűlés azonban határozatképtelen volt, mert sem a Fidesz, sem a KDNP politikusai nem jelentek meg az ülésen, és a napirendet sem tudták elfogadni.

Az ülés berekesztése előtt azért felszólalt több ellenzéki képviselő is. Tordai Bence (Párbeszéd) arról beszélt, hogy itt lett volna az alkalom, hogy a pártok közösen fejezzék ki a béke melletti kiállást és támogassák a közös európai fellépést, valamint hogy a kormány foganatosítsa az Európai Unió által elfogadott szankciókat, ehelyett „Orbán még mindig pávatáncot folytat”.

A képviselő szerint a miniszterelnök még mindig próbálja lassítani a közös európai fellépést és még mindig Vlagyimir Putyin érdekeit képviseli a NATO-ban és az EU-ban.

Ez az Orbán, aki állandóan harcban van, hirtelen a béke galambja lett.

Hozzátette, hogy a biztonságot a NATO- és az uniós tagság garantálja, és megfogalmazása szerint április 3-án „megszabadulunk Putyin csatlósától.

Varju László (DK) arra hívta fel a figyelmet, hogy az Orbán-kormány hintapolitikájának és kétkulacsosságának a következménye többek között az infláció, az üzemanyag-korlátozás, az árnövekedés és a rekord gyenge forint. Mint mondta:

Ez nem stratégiai nyugalom, ez stratégia nélküli fejetlencsirke-bolyongás.

Kunhalmi Ágnes (MSZP) kijelentette, hogy a Fidesz a távollétével sem tudta megakadályozni ennek az ülésnek a politikai sikerét, az ülés meghirdetése nélkül ugyanis nem tudták volna előterjeszteni az országgyűlési határozatot, amelyet a parlament csütörtökön fogadott el (lásd lentebb). Hozzátette: a határozatot minden párt aláírta,

Ez bizonyíték arra, hogy nincs ma olyan politikai erő Magyarországon, amely fegyvereket és katonákat akarna küldeni Ukrajnába.

A képviselő szerint nem az az alapkérdés most, hogy hogyan viszonyulunk a háborúhoz, hanem a politikusok meg tudják-e védeni magyarokat a háború gazdasági, fizikai és társadalmi következményektől. Kunhalmi többek között elmondta, hogy a kormányváltást követően 5 százalékra csökkentik az élelmiszerek áfáját, hogy ezzel is csökkentsék a családokra nehezedő terheket, megszüntetik a forint szándékos gyengítését és elkezdik az ország felkészítését az euróra. Hozzátette: támogatják az ukrajnai békére irányuló tárgyalásokat és Ukrajna humanitárius megsegítését is.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) felszólalásában inkább a magyar problémákra helyezte a hangsúlyt. A kormányt vádolta azért, hogy sokan kivándorolnak, azért, hogy lakhatási válság van Magyarországon, hogy 130 ezres minimálbér mellett 150 ezer forint egy albérlet a fővárosban.

Európa volt éléskamrájában vádolom ezt a kormányt, hogy most már a középosztálybeli családoknak is sakkoznia kell a hónap végén, hogy hogyan tegyenek egészséges ételt az asztalra.

Z. Kárpát szerint a multikat nem kell elüldözni Magyarországról, de szükség van a közteherviselésre. Hozzátette: a kormány hibája az is, hogy beszűkültek a gyermeket nevelők lehetősége is, ugyanis hiába beszélnek demográfiai fordulatról, továbbra is 27 százalékos az áfa a gyermeknevelési cikkeken, a bébiételeken és a pelenkákon is.

A nyilatkozat

Az orosz katonai beavatkozást elítélő és Ukrajna szuverenitása, valamint a béke megteremtése mellett kiálló politikai nyilatkozatot fogadott el az Országgyűlés 174 igen szavazattal, 1 nem ellenében és 2 tartózkodás mellett csütörtökön. A parlament külügyi bizottsága az Európai Unió és a NATO vezetőinek is eljuttatta a dokumentumot.

A külügyi bizottság önálló indítványaként benyújtott dokumentum szerint Magyarország elítéli Oroszország katonai beavatkozását és kiáll Ukrajna szuverenitása, valamint területi épségének sérthetetlensége mellett. Szorgalmazzák benne a harci cselekmények haladéktalan leállítását, a béketárgyalás megkezdését és a béke megteremtését, egyetértést fejezve ki a NATO vezetőinek felelősségteljes nyilatkozataival arról, hogy el kell kerülni a konfliktus átterjedését a tagállamok területére.

A dokumentum deklarálja, hogy Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia, és senkinek sem lehet megengedni, hogy a háborúba belesodorja az országot. Kinyilvánítják benne azt is, hogy Magyarország nem küld katonákat az ukrán hadszíntérre, nem szállít kétoldalú alapon fegyvereket és nem járul hozzá a magyar-ukrán határon élet kioltására alkalmas fegyverek szállításához.

A politikai nyilatkozat felhívja a közéleti szereplők és a sajtó figyelmét arra, hogy tartózkodjanak a meggondolatlan vagy politikai hátsó szándéktól vezérelt megnyilatkozásoktól, amelyek veszélyeztetik Magyarország és a magyar emberek biztonságát. Különösen veszélyesnek és felelőtlennek ítéli a dokumentum azokat a követeléseket, amelyek magyar katonák és fegyverek küldését sürgetik a háborús térségbe, illetve azokat a minősítéseket, amelyek a kárpátaljai magyarokat érték.

A nyilatkozat kitér a Kárpátalján élő őshonos magyar közösség jogainak tiszteletben tartására, és megerősíti azt, hogy Magyarország szorgalmazza Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatának hivatalos megkezdését. Természetes kötelezettség a segítségnyújtás minden magyar, ukrán és más állampolgárságú embernek, aki a háború elől menekülve Magyarország, mint első biztonságos ország területére lép – áll a szövegben.

Az Országgyűlés sajtóirodája csütörtök délután az MTI-t arról tájékoztatta: a csütörtökön elfogadott, Az orosz-ukrán háborúról című politikai nyilatkozatot Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke megküldte az európai uniós és NATO-tagországok külügyi bizottságai elnökeinek, valamint az Európai Unió és a NATO vezetőinek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik