Sehol nincs a magyarországihoz fogható kormányzati kontroll az egészségügyi dolgozók sajtónyilatkozataival, a járványhelyzet bemutatásával és a kórházi-ápolási munka nyilvánosságával kapcsolatban – írja a Népszava. Ez úgy derült ki, hogy öt különböző országban kérdezősködtek az ottani gyakorlatokról. A lap egész pontosan arra volt kíváncsi, hogy más államokban
- kinek a hatásköre a kórházi sajtóengedélyek megadása,
- milyen esetekben utasíthatják azt el,
- korlátozták-e a járvány alatt a újságírók korábbi lehetőségeit,
- illetve mit gondolnak a sajtó szerepéről a járvány elleni védekezés hiteles bemutatásában.
A tapasztalatokat összegezve azt írják, hogy Észtországban például minden egészségügyi intézmény önállóan szervezi a médiakapcsolatait, beleértve azt is, hogy milyen médiakiadványokkal és milyen feltételek mellett kommunikál. Az állam ezt semmilyen módon nem szabályozza – tudatta az észt egészségügyi minisztérium.
Romániában szintén a kórházak kompetenciája a sajtó kezelése. A román egészségügyi tárca azt írta, hogy a sajtó jól bejáratott csatornákon keresztül szervezhet tudósításokat a kórházakból, ahol kísérő személyzetet is biztosítanak a stáboknak.
A kórházak operatív üzemeltetésébe az állam semmilyen módon nem szól bele, ideértve a sajtóval történő kapcsolattartást is – tájékoztatott a finn egészségügyi minisztérium.
A szervezet kommunikációs vezetője azt közölte, hogy Dániában a személyiségi jogokat védő törvényeken kívül semmilyen egyéb szabályozás nem vonatkozik a kórházakban történő forgatásra, fényképek készítésére.
A cseh egészségügyi minisztérium tisztviselője azt mondta, hogy náluk semmilyen különbséget nem tesznek az állami és magántulajdonban lévő médiumok között. Azt, hogy a sajtót hogyan és mikor engedik be, itt is az adott egészségügyi intézmények vezetősége dönti el, nincs egyeztetési kötelezettség felsőbb állami szervekkel, sem előzetesen, sem pedig utólag.