A fővárosi közgyűlés szerdai ülésén elfogadta az úgynevezett Városháza-ügy politikai vizsgálatára felállított eseti bizottság jelentését. A vizsgálat eredménye mindenekelőtt azt mutatja, hogy
- nem volt döntés a Városháza eladásról,
- nem volt semmilyen jutalékos rendszer,
- nem volt irányított pályázat,
- az ingatlaneladás a fővárosban átláthatóan működik,
- és felvetődött az orosz beavatkozás lehetősége.
Kovács Péter, az eseti bizottság fideszes elnöke a jelentés mellé beterjesztett egy kisebbségi véleményt is, ebben számos kérdést tisztázandónak tartana még, de hiába: a kisebbségi véleményt a testület végül nem fogadta el. A fideszes elnök által beterjesztett dokumentum szerint a Városháza eladásával összefüggésben több külföldi befektetőt megkerestek. Az ingatlanértékesítési „jutalékos rendszer” meglétéről véleménye szerint a bizottság nem tudott kétséget kizáró megállapítást tenni, abban a kérdésben pedig, hogy voltak-e gyanús ingatlanértékesítések a fővárosi vagyonkezelőnél, a bizottság
dolgavégezetlenül fejezte be a munkát
A kisebbségi véleményben sérelmezték továbbá, hogy az ügy két főszereplőjét, Gansperger Gyulát és Berki Zsoltot nem sikerült meghallgatni, valamint az is, hogy a szakértő nem tudta megerősíteni a kiszivárgott hangfelvételekkel kapcsolatban az orosz titkosszolgálati szálat.
A Telex megírta, hogy a vitában felszólalt többek között V. Naszályi Márta (Párbeszéd), aki szerint nagyon nehéz volt részt venni a vizsgálati folyamatban,
„ahol a tény nem tény volt, hanem igazából valami más”
Bagdy Gábor (Fidesz-KDNP) szerint az, hogy a közgyűlés nem fogadja el a fideszes kisebbségi véleményt, azt bizonyítja, hogy az egész bizottság egy bohózat volt. Bagdy szerint előre lehetett tudnia vizsgálat eredményét. A képviselő arról is beszélt, hogy szerinte beszűkítette a vizsgálat lehetőségét, hogy az eseti bizottságban a várost vezető koalíció volt többségben. Bagdy hangsúlyozta: sok olyan kérdés volt, amiben a bizottság nem tudott egyértelmű megállapítást tenni, például szerinte a jutalékos rendszerről elhangzott állításokat sem sikerült cáfolni.
Karácsony Gergely főpolgármester a zárszavában arról beszélt, hogy kellemetlen volt az ügy, de nem azért, mert bármi is igaz lenne belőle, hanem azért mert így nagyon nehéz lesz együtt dolgozni a városért a fővárosi Fidesszel.
Önök asszisztáltak egy lejárató kampányhoz, amiből kiderült, semmi nem igaz
– fogalmazott a főpolgármester. Az úgynevezett Városháza-ügy tavaly novemberben pattant ki, amikor arról szivárogtak ki hírek, hogy a főváros vezetése állítólag el akarta adni a Városháza épületét. A hír megjelenése után sorra jöttek ki ismeretlen hátterű úgynevezett Anonymus-videók, amelyekben üzletemberek, ingatlanközvetítők és a fővárosi vagyonkezelő munkatársa beszélgettek különböző fővárosi ingatlanok eladásának lehetőségéről. Később igazolódott, hogy a fővárosi vezetés elé valóban lehettek egy olyan anyagot, amely számolt a Városháza eladásának lehetőségével is, ám ezt az opciót a városvezetés elvetette.
Az „Anonymus-videók” viszont hetekig lázban tartották főképp a média kormány által ellenőrzött nagyobbik részét. Ennek az ügynek a kivizsgálásra állt fel az a fővárosi képviselőkből álló eseti bizottság, amely a jelentés tudomásul vételével szerdán be is fejezte a munkáját.
