Egy friss rendőrségi jelentés szerint február 12-én a Jézus Szíve templomtól a Tábori vadászok első világháborús emlékművéig vonult volna egy csoport, ám a rendőrség a gyülekezési hatósági jogkörével élve megtiltotta a rendezvényt – számolt be róla a Mérce.
A dolognak azért van hírértéke, mert az eseményt bejelentő személy kegyeleti megemlékezésként jelölte meg a gyükekezés célját, hogy megemlékezzen a második világháború civil és katonai áldozatairól. Bár a bejelentő megkülönböztette az eseményt a Legio Hungaria nevű szélsőjobboldali csoport „Becsület Napja” rendezvényétől, a rendőrségben erősen élhetett a gyanú, hogy ez a megmozdulás is hasonló célokat szolgálhat, ezért dönthettek végül a tiltás mellett.
A rendőrség a rendezvényt a Gyülekezési Törvény 9., illetve 14. paragrafusára hivatkozva tiltotta meg. Az utóbbi kimondja, hogy
a gyülekezési hatóság a gyűlés megtartását akkor is megtiltja, ha
a) a gyülekezés helyszíne olyan országos jelentőségű történelmi emlékhely vagy időpontja olyan nap, ami a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök áldozataira emlékeztet, és
b) a bejelentéskor rendelkezésre álló körülmények alapján fennáll a közvetlen veszélye annak, hogy a gyűlés a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra által elkövetett embertelen bűnök tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, és ezáltal a gyűlés alkalmas a köznyugalom megzavarására.
A Becsület Napja vagy más szólva kitörésnapi megemlékezések során a résztvevők az 1945 február 11-én a Budapesten, a Várban körülzárt náci, nyilas és honvédcsapatok véres kitörési akciójára emlékeznek, amit öngyilkos akció helyett a hadibecsület megnyilvánulásaként értelmeznek. Ennek értelmében a Becsület Napja az évek alatt magyarországi szélsőjobboldal egyik legfontosabb éves eseményévé vált, így a rendrőség minden évben kiemelt figyelemmel követi az eseményeket. Még akkor is, ha nem minden esetben tudják betiltani a megmozdulásokat.
