A német Spiegel az Európai Bizottság köreiből érkező információi szerint Magyarország és Lengyelország még idén megkaphatja az EU-tól a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak kompenzációjára szánt helyreállítási alapjából igényelt összegek első részletét, bizonyos feltételek teljesülése mellett.
A lap úgy tudja, hogy elmozdulás történt az Európai Bizottság és a magyar illetve lengyel kormányok közötti vitában: Brüsszel ugyan elérhetővé tenné a helyreállítási alapból érkező első részletet, azonban előtte aktiválná a jogállamisági eljárást Varsó és Budapest ellen, amely lehetővé tenné az uniós források megnyirbálását.
A Spiegel arra is kitér, hogy a koronavírus-segélyösszegek felszabadítását valószínűleg megkönnyebbüléssel fogadják Magyarországon és Lengyelországban, Varsóban különösen, mivel itt jelentősen nagyobb összeg forog kockán, mint amennyit az EU költségvetéséből várnak. Lengyelország csaknem 24 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást és további tizenkét milliárd euró hitelt kért a koronavírus-alapból. Ez együttesen Lengyelország gazdasági teljesítményének csaknem hét százalékát teszi ki. Magyarország 7,2 milliárd euró támogatást kért.
A Spiegel kiemeli: ha az Európai Bizottság legkésőbb novemberig zöld utat is ad a helyreállítási alapból történő kifizetésnek, az Európai Tanács jóváhagyására is szükség lesz, ez egy hónapon belül érkezhet meg,
Mint minden uniós országnak, Magyarországnak és Lengyelországnak is részletes terveket kellett benyújtania Brüsszelnek a segélyalapok felhasználásáról. Az Európai Bizottság vizsgálata azonban elhúzódott, mivel a közelmúltban kiéleződött a magyar és lengyel demokrácia és a jogállamiság lebontásáról szóló vita. A Spiegel információi szerint ezért az Európai Bizottság az alapok felszabadítását olyan feltételekhez kötné, mint például az Európai Bíróság ítéleteinek végrehajtása.
Lengyelország jelenleg figyelmen kívül hagyja az Európai Bíróság döntését, amely júliusban a lengyel kormány által bevezetett bírák fegyelmi testületét az uniós joggal összeegyeztethetetlennek. Az Európai Bizottság ezért nemrégiben azt kérte az Európai Bíróságtól, hogy napi bírságot szabjon ki Lengyelországgal szemben.
Magyarországon a vitás kérdés a melegellenessé terelt pedofiltörvény, amely a kormány szerint a gyerekek védelmében született, kritikusai szerint viszont a szexuális kisebbségek ellen irányul. A cikkben felelevenítik, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök nemrégiben népszavazást hirdetett a pedofiltörvényről, ami nem csak a Bizottsággal való vitát szította, hanem több uniós tagország is jelezte, hogy ha Magyarország nem vonja vissza a törvényt, blokkolni kell a helyreállítási alaphoz való hozzáférést.
A lap szerint Magyarország és Lengyelország is komoly nyomás alatt áll, mivel ha novemberig nem tesznek eleget a Bizottság kéréseinek, akkor a tagállamok tanácsa az év végéig már nem tud zöld utat adni az előfinanszírozási kifizetésnek, így a 13 százalékos első részletnek idén búcsút inthetnek.
