Siba Antal televízió-kritikája: Kik azok a senkiházik?
Akkor, amikor az első Kossuth téri nagygyűlésen először jelentek meg Orbán mögött rockzenészek és sportolók, tudni lehetett, hogy Gyurcsánnyal ellentétben Orbán használni tervezi Pataky Attilától Kovács Kokón keresztül az ismert hazai rockzenészeket és sportolókat. Aztán így is tett. Ezzel még csak azt sem mondom, hogy Nagy Feró nem érdemelte meg a Kossuth-díjat (azt sem, hogy igen.) De ha már ezt elfogadták ezek az emberek, fogadják el azt is, hogy ez sokaknak nem tetszik. Azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is közös fotót osztott meg a közösségi oldalán, a Beatrice frontembere elmondta, „állati” boldog volt és hozzátette, nem ő, hanem Orbán Viktor erőltette a képet, majd meg is jegyezte a miniszterelnöknek, hogy óriási „nyüszítés” lesz a túloldalon. Ha pedig ezt akkor így látta, tudhatta, mire számíthat. Mintha nem a „túloldali” közönség nem tudna mit kezdeni Nagy Feró Kossuth-díjával, hanem az énekes maga.
Zgut Edit: A lengyel média foglyul ejtése
Jarosław Kaczyński végül beváltotta korábbi ígéretét: Lengyelországban újabb fokozatra kapcsolt a média „repolonizációja” (visszalengyelesítése) és ezáltal az egyenlőtlen politikai játéktér kiépítése. A parlament alsóháza megszavazta a médiatörvény módosítását, miszerint csak az Európai Gazdasági Térségből lehet valaki médiatulajdonos Lengyelországban. A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) többek közt Oroszország és Kína terjeszkedésével indokolta a lex TVN fontosságát, ám ennek célja gyakorlatilag nem más, mint a legnézettebb, amerikai kézben lévő, kormányfüggetlen TVN24 tévécsatorna foglyul ejtése.
A végszavazást először elhalasztották, majd amikor a kormány elvesztette a kontrollt a parlamenti folyamat felett, a lex TVN-t egyszerű többséggel átnyomták egy megkérdőjelezhető jogszerűségű újraszavazásban. Az ellenzéki többségű szenátusnak harminc nap áll rendelkezésére, hogy elutasítsa a törvénymódosítást, amit a PiS-nek minősített többséggel kellene felülírnia a szejmben. Legvégül Andrzej Duda elnök jóváhagyását is meg kell kapnia a törvénynek.
Tamás Gáspár Miklós: Világvége a világhiányban
A társadalmak intellektuális homályban élnek (beleértve az uralkodó osztályt, az ún. művelt eliteket), amelynek az eloszlatására hatalmas erőfeszítéseket tett ugyan az emberiség – mind a vallásnak (megvilágosodásnak), mind a fölvilágosodásnak e tekintetben egy volt a célja, a helyes filozófia kidolgozása (vagy megértése, befogadása kinyilatkoztatásként) és elterjesztése –, anélkül hogy a közvélemény (a doxa) erről dönthetett volna. Erről – a homály eloszlatásáról – az írástudók vitái döntöttek, de mindig ideiglenesen: végleges elmélet még kevésbé alakult ki, mint a matematikai természettudományokban, amelyekben (az újabb tudományfilozófia tanúsága szerint) az intuíció, az esztétikum és a hagyomány szintúgy szerepet játszik, ha nem is annyira, mint a művészetben meg a vallásban, illetve magában a filozófiában.
Váncsa István: Most van B terv
Főméltóságú kormányzó urunk veje adósságok mocsarában fuldoklik és mind mélyebbre süllyed, a magyar ember pedig nem tehet mást, aggódva figyel. Azt írja a Válasz Online, hogy a BDPST Group néven ismert vállalatcsoportra, vagyis a nemzeti vő kevéske megtakarításának legértékesebb hányadára hovatovább ötvenötmilliárdnyi hitel nehezedik.
Jómagam ennek a volumenét felfogni nem nagyon bírom, ezért megpróbáltam értelmezhetőbb formába konvertálni, például sörbe, annak az ára mostanság rohadtul felment, van, ahol egy korsóért hétszázötven forintot is elkérnek. Az jött ki, hogy a fönt jelzett debitum összegéből Franciaország valamennyi lakosát meghívhatnám egy-egy korsóra, a csecsemőket és a magatehetetlen aggokat is beleértve, sőt a franciákon kívül a dánokat is, valamennyit.
Bohó ifjúkoromban persze nekem is voltak adósságaim, emilyen személyi kölcsön meg amolyan áruvásárlási, a részleteket hol fizettem, hol nem, jó szüleim aggódtak is emiatt. Hogy a nemzeti vő szülei mennyire aggódhatnak, azt elképzelni se tudom, bár az ő esete az enyémtől nagy mértékben különbözik. Hitelezői olyan pénzintézetek, amelyek meghitt, már-már családias kapcsolatban állnak az apósával, másfelől a közvetlen környezetét alkotó honfiak is egyre-másra vesznek a nyakukba több tízmilliárdos kölcsönöket. Vagyis a keresztény-nemzeti ifjúság krémje e napokban fékezhetetlen mohóságú felvásárlásokkal tünteti ki önmagát, ennek pedig oka kell legyen. Nyilván nem divathóbortról, hanem összehangolt akcióról van szó, melynek a hátterében a legfőbb akarat munkálkodik egy titkos, ám a nemzet jövője szempontjából minden bizonnyal fölöttébb üdvösséges tervet követve.
Dombrovits Mihály: Egy kiállítás képei
A legfőbb cél a konszolidáció lehet. Kulcskérdés, hogy a hatalomba visszatérő tálib harcosok ott folytatják‑e, ahol szeptember 11. után abbahagyták, vagy képesek lesznek a világnak elfogadhatóbb arcot mutatni. Bár több elmenekült politikus, köztük Asraf Gáni elnök is jelezte, hogy kész visszatérni az országba, tisztázatlan, hogy mikor és milyen feltételek mellett. Haníf Atmar volt külügyminiszter pedig a tálibok hívására már haza is tért. Emellett nemcsak a nagyhatalmak ütközésétől kell tartani, de nyílt titok, hogy az országot keresztül-kasul behálózza a rettegett pakisztáni titkosszolgálat, az ISI (Integrated Service of Intelligence, Integrált Hírszerző Szolgálat), valamint az egykori szovjet KGB nem egy utódszervezete, de jelen vannak az irániak és – mint bárhol, ahol Pakisztán feltűnik – az indiaiak is. A Kínai Népköztársaság már jelezte, hogy hajlandó elfogadni az afganisztáni hatalomváltást. Feltétele valószínűleg az lesz, hogy az ország ne támogassa az ujgurok törekvéseit, illetve ne engedje át őket az Északnyugati Határterület iszlamista kiképzőtáboraiba. (Kína egyébként Tádzsikisztánban támaszpontot is fenntart.) Az viszont csak ködös elképzelés, hogy átvehetné az amerikaiak szerepét az országban. Putyin máris közölte, hogy Oroszország nem látná szívesen az amerikaiakat újra a saját politikai érdekszférája közelében.
Andor Mihály: Mesterterv pedig van
Fölmerül a kérdés, miért zavarja Orbán Viktort, ha az iskolákból egyre több gondolkodni képes, autonóm személy kerül ki. A válasz egyszerű: egy öröklétre berendezkedő hatalomnak nem érdeke megteremteni önmaga kritikusait és riválisait. Sokkal inkább engedelmes és elbutított alattvalókra van szüksége. Hatalma megszilárdításához nemzeti méretű tudásmegvonás és dezorientálás – közkeletű szóval agymosás – kell. Akik sokat tudnak, azok nem félnek. Bármikor megélhetést találhatnak máshol. És akik nem félnek, azok veszélyeztetik a hatalmát. Ezért irt tűzzel-vassal minden autonómiát, önálló kezdeményezést, spontán civil összefogást, szolidaritási mozgalmat. Ezért rombol szét értelmiségi műhelyeket, dúlja fel a patinás egyetemeket és alapít helyettük janicsárképzőket. Ezért nehezíti önálló egzisztenciák létrejöttét. Az államtól független önálló egzisztencia ugyanis bázisa lehet az autonóm gondolkodásnak és az állampolgári bátorságnak.
Szponzorált tartalom
A cikk az Élet és Irodalom támogatásával készült.
