Az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy döntött, a menekültek mindenféle eljárás, azonosítás, dokumentáció nélkül történő visszakényszerítése Szerbiába sérti a kollektív kiutasítás tilalmát. A Magyar Helsinki Bizottság szerint precedens értékű az ítélet, amit Strasbourgban pakisztáni ügyfelük perében hoztak.
Khurram Shahzad 2016 augusztusában lépte át a magyar határt és ahogy lehetősége volt rá, rögtön menedéket kért angolul. Az egy hónappal korábban bevezetett új szabályok szerint a rendőrség nem regisztrálta menedékkérelmét, furgonban elvitték a határkerítéshez és átparancsolták Szerbiába, amiről videót is készítettek.
Azt kérte a bíróságtól, mondja ki, hogy a visszakényszerítéssel Magyarország megsérti a kollektív kiutasítás tilalmát.
Khurram Shahzad volt az első olyan menedékkérő, aki úgy döntött, hogy nem hagyja annyiban az ellene elkövetett jogsértéseket. Mi pedig 5 éve vele együtt küzdünk azért, hogy az őt ért igazságtalanság kimondassék. Ez a mai ítélettel részben megtörtént.
Ezt mondta Pohárnok Barbara, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje. A védencét ért súlyos bántalmazás elégtelen magyar nyomozása miatt hamarosan újabb ítélet várható Strasbourgban – tette hozzá. Szerinte a mostani döntés azért jelentős, mert a mai napig
menedékkérők tömegeit pakolják át a határkerítésen önkényesen nap mint nap a magyar hatóságok.
Az ügyvéd azt mondta, céljuk, hogy a szégyenteljes, jogsértő gyakorlatnak véget vessenek.
A Magyar Helsinki Bizottság jelezte: Khurram Shahzad esete nem egyedi, a magyar rendőrség 72 ezer visszakényszerítést hajtott végre saját állítása szerint, azaz legkevesebb 72 ezer jogsértő intézkedést követett el.
2016-ban fogadta el az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, amely azóta előírja a rendőrségnek, hogy az érvényes papírok nélkül az országban tartózkodó külföldieket a határkerítés szerb oldalára „kísérjék”, kényszerítsék át. Az Európai Unió Bírósága már decemberben kimondta, hogy a visszakényszerítés az uniós jogba ütközik.
