Pénteken számoltunk be róla, hogy jövő keddig kaptak időt a szakmai kollégiumok, hogy elmondják az Emmi-nek, mely egészségügyi fekvő- és járóbeteg intézményt tartanak szükségesnek. Ez abból a levélből derült ki, amelyet az Emmi küldött ki, és amelyet Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő posztolt ki a Facebookra. Az erről szóló hírre az Emmi Gyurcsány Ferenc emlegetésével reagált, illetve leszögezték: semmilyen kórházat nem akarnak és nem is fognak bezárni.
Vasárnap a Magyar Orvosi Kamara az MTI-hez eljuttatott közleményben kommentálta a Kunetz Zsombor által nyilvánosságra hozott levelet. Eszerint a MOK elnöksége a médiahírekből értesült arról, hogy az Emmi vezetése a Szakmai Kollégium tagozataitól két munkanapos határidővel kért javaslatot arra, hogy szakmájukban országos lefedettségben milyen kapacitással és geográfiai elhelyezkedéssel hány fekvő- és járóbeteg intézményre van szükség.
A MOK több ízben tett javaslatot az ellátórendszer komplex átalakítására. Jelenleg nem kaptunk felkérést a munkában való közreműködésre. A hozzánk eljutott információk alapján fontosnak tartjuk az alábbiak rögzítését: örülünk annak, hogy a kormány hosszú idő után hozzá akar látni az ellátórendszer szerkezetének meghatározásához. Ugyanakkor ezt a tervezési metodikát nem tartjuk sem célravezetőnek, sem eredményesnek
– írják. Szavaik szerint a két munkanapos határidő jelzi a kérés komolytalanságát. Kiemelik: ha évtizedeket tudott várni az ellátórendszer átalakításának tervezése, akkor pár héten már semmi nem múlik: egyértelmű feladatkiosztás mellett megfelelő időt kellett volna adni a Kollégiumnak a megalapozott javaslatok kialakítására. Célszerű lett volna számukra szakértők bevonását is lehetővé tenni forrásbiztosítás mellett. Így, mindezek nélkül ez csupán látszat-konzultációnak, felelősség-áthárításnak tekinthető a MOK szerint.
A közleményben azzal érvelnek, hogy a kollégium tagozatai – igen magas szakmai felkészültségű tagjai ellenére – infrastrukturális és szervezeti okok miatt sem alkalmasak ilyen ütemű és volumenű stratégia tervezés elkészítésére, mivel egy testületről, nem intézményről van szó.
Szerintük kérdésként merül fel például, hogy hogyan egyeztethető össze az országos intézetek vezető szerepe a centrumkórház-elvvel. Kiemelik: a korszerű ellátórendszerben az alapellátás, a rehabilitáció és a szűrési-, gondozási rendszerek is ennek részét képezik.
Ahhoz, hogy a tagozatok koherens, egybedolgozható anyagot készíthessenek, pontosabb megrendelésre lett volna szükség, meg kellett volna határozni az átalakítás célrendszerét. A szerkezeti átalakítás javasolt céljai a MOK szerint.
- Az ellátórendszer szerkezetének hozzáigazítása a megváltozott technológiai környezethez, a megváltozott morbiditási mutatókhoz és megváltozott lakossági attitűdhöz.
- Fenntarthatóbb intézménystruktúra kialakítása a lakosságközeli ellátások erősítésével.
- A területi hozzáférési egyenlőtlenségek kiegyenlítése, az igazságos hozzáférés javítása.
- Tiszta, egyértelmű betegutak kialakítása.
- Az ellátórendszer adaptivitásának, szerkezeti rugalmasságának javítása.
A változások előkészítésénél figyelembe kell venni az ellátást nyújtó egészségügyi dolgozók lelki – mentális állapotát, a jogviszony törvény még elvarratlan szálai miatti feszültségeket, írják.
Egy most kierőltetett, konszenzus nélküli átalakítás hatására egészségügyi dolgozók tömege fogja elhagyni a közszolgáltatást, de akár az országot is. Az egészségügyi rendszer szerkezetének és működésének átalakítása nem halasztható, a Magyar Orvosi Kamara vezetése által is támogatott feladat. De ez csak abban az esetben lehet sikeres, ha előkészítése megfelelő szakmai és társadalmi konszenzuson alapul, és biztosítja a végrehajtásához szükséges egészségügyi dolgozók pályán maradását
– fogalmazott a MOK.
