Közélet vélemény

Szuperliga Magyarországon, kicsiben

Majtényi László a Tóta W-ügyről. Marine Le Pen és a francia demokrácia. Írások az Élet és Irodalom legújabb számából.

Majtényi László: A szabadság elveszejtése, avagy a Kúria a falra ment – a Tóta W.-ügy

Tényleg, ennyire gyenge volna Orbán? Akkor érzi csak biztonságban magát, ha minden is(!) az övé? A sajtószabadság intézményi eleme mára papíros vékonyságú. A propagandatermékek nyomasztó túlsúlya mellett immár nagyítóval is alig találunk szabad sajtóterméket. A legutóbbi hetek fejleményei fényében mondható: elveszőben a jogállami forradalom utolsó vívmánya, a sajtószabadság jogvédelme is. Visszatér a Kádár-világ kódja? (A hanyag utcaseprőket kell majd szidni, az olvasó meg vegye észre, hogy a rendszerről van szó?) Februárban már olvastuk azt a méltatlan kúriai döntést, amely szerint az ún. közszolgálati médiának(!) nem kell megszólaltatnia sem az ellenzéket, sem a független civileket, sőt a közéleti vitákban el se kell mondania, mi az ellenzék álláspont. Mostantól viszont a maradék szabad média sem szólhat szabadon. Egy őszinte mondatnak egzisztenciális kockázata lehet. Itt e hibás és rossz kúriai ítélet mögé szeretnék betekinteni.

Mi ez?

Hetente egy-egy részletet mutatunk az Élet és Irodalom legújabb számából. Ha tetszik, az írásokat elolvashatja a www.es.hu oldalon vagy a péntekenként megjelenő lapban. Már online is: www.es.hu/elofizetes

Kovács Zoltán: Szuperliga kicsiben

A Real Madrid elnöke, Florentino Pérez fogalmazott még hétfő este:

A futball iránti érdeklődés lanyhul, a nézettség csökken, így a tévés jogdíjak is, ezért tenni kellett valamit. A járvány felgyorsította ezt a folyamatot. Változtatás nélkül végünk van. Ezt mind statisztikákból és kutatási eredményekből tudjuk, és ezzel kezdenünk kell valamit.

Erről szerzett tudomást Orbán Viktor, erre reagált, amikor a távirati irodán keresztül kifejtette, a „futball nem lehet a gazdag kluboké”. Príma gondolat, amivel csak az a baj, hogy a hazai futballéletben, amelynek átalakítása Orbán eszmei iránymutatásával történik, már évekkel ezelőtt megvalósult, amit Pérez és társai most európai szinten ambicionálnak: a gazdag klubok még gazdagabbak lesznek, a szegények meg kezdjenek magukkal, amit tudnak. Amikor ugyanis Pérez szorgalmazza, hogy a befolyó pénzeket európai szinten a nagy klubok kapják, ezek köre pedig legyen kellőképp szűk, Orbán már túlvan rajta. Úgy látja helyesnek, hogy a hazai futballba folyó tévéközvetítési jogdíjak meg a tao-pénzek jelentős része egy, a többiek közül kiemelt társaság kasszájába torkolljon: e társaság tagjai a Felcsút, a Fehérvár meg ezeknél ugyan kisebb részesedéssel a Fradi. Hogy a befolyó összeget ne kelljen olyan sokfelé osztani, a magyar élmezőnyt a korábbi tizenhat csapatról tizenkettőre csökkentették, ilyenformán pontosan négy vidéki nagyváros nézőit zárva ki a legmagasabb osztályból.

Ádám Péter: Marine Le Pen és a francia demokrácia

Marine Le Pen idestova tíz éve, 2011 januárjában lépett apjának, Jean Marie Le Pennek az örökébe. Tény, hogy az elnök asszony a pártot átalakította, szalonképessé, elfogadhatóvá tette (amióta Marine Le Pen a párt elnöke, kétségtelenül kevesebb a botrány, és kevesebb a provokáció is). A párt jobban alkalmazkodott a francia politikai élethez, de mintha a magára öltött terepszínű egyenruha, a rafinált álcázási technika csak még jobban eltakarná a politikai formáció ideológiai gyökereit. Mindamellett hiba volna Marine Le Pen formációját teljesen új pártnak tekinteni. A mai Rassemblement national meg a régi Front national közti folytonosság legalább annyira fontos, mint mindaz, ami 2011 óta történt. Ilyenformán aligha lehet a mai Rassemblement national meg a köztársaság viszonyáról úgy beszélni, hogy előtte fel ne idéznénk, ha csak vázlatosan is, hogyan viszonyult, pártjának 1972-es alapítása óta, Jean-Marie Le Pen az V. köztársaság alkotmányához meg a republikánus értékekhez.

Tömpe István: Nem úszhatjuk meg

Népe üdvén munkálkodó, bölcs uralkodót leváltani? Aki ellene felkél, az gazfickó. Ezt a képzetet keveseknek sikerült előállítani, ám Kádár János mellé Orbán Viktor is felsorakozik. Nem kétséges, választói szeretik Orbánt, és a csúcson valószínűleg Kádár János is kétharmaddal győzött volna.

A NER tökélyre fejlesztette az ősi vezérszerepet, amely a médiumok által életre keltett gondoskodó apa figurájára épül.

A hatvanas évektől a több élelmiszer és útlevél, a szociális program, a brutális elnyomás enyhülése felszabadítóan hatott, ezzel Kádár János egy korábban elviselhetetlenül rossz rendszert elviselhetően rossz rendszerré varázsolt. Orbán Viktor pályája egy kissé éretlen, de nyugatias, bőven segélyezett modelltől vezetett a keleties és ugyancsak bőven segélyezett modellhez (NER).

A magyar szocializmus bukását a Gorbacsov által fémjelzett fordulaton túl egy roppant kártékony félreértés okozta, az ugyanis, hogy a hatalom fenntartásához egyszerre szükséges az állampárt és a hegemón állami tulajdon. A többször megreformált, ám a KGST-ben működő korabeli tervgazdaság alkalmatlan volt a szisztéma fenntartására.

Hegyi Iván: Vérpezsdítő összjáték

Szívet melengető a hír, hogy az MLSZ „interkontinentális társulást hozott létre” hat másik állam futballszövetségével, azaz vége a bezárkózásnak, fújnak a szabad szelek. Keletről. Naná, majd a dekadens Nyugatról! A földrészeken átívelő koalíció büszke tagja még Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország, Türkmenisztán és Üzbegisztán. A török válogatott a világranglista huszonkilencedik helyén áll, a másik hat a nyolcvanhatodik és a százharmincadik pozíció között mozog, három közülük kívül van a százon.

Ebből az együttműködésből nyilván sokat lehet profitálni. Különös tekintettel a szélesebb összefüggésekre. Nemzetünk nagy pillanata volt, hogy a Türk Tanács 2018-ban soraiba fogadta Magyarországot – még ha csak megfigyelőként is –, és hazánknak a T. T. tagállamaival folytatott kereskedelme máris három százalékkal emelkedett 2020-ban, mindannyiunk őszinte örömére. Ennél is mámorítóbb az összetartozás érzése, mert hiszen „a magyarok testvéreikként tekintenek a türk népekre”. Dobó Istvánnak, felteszem, más volna erről a véleménye, de hol van már az egri hős, egyébként is árnyaltabb a kép, hovatovább kormánybiztos gondoskodik arról, hogy Jumurdzsáknak szobra legyen a hevesi városban.

Szponzorált tartalom

A cikk az Élet és Irodalom támogatásával készült.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.