A magyarok elsöprő többsége komolyan veszi a koronavírus egészségügyi kockázatait – olvasható abban a most megjelent közvélemény-kutatásban, amelyet Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung készített a magyarországi járványhelyzetről, illetve arról, hogy miként hatott ez a rendkívüli időszak a lakosságra.
A Bíró-Nagy András és Szászi Áron által jegyzett felmérésben a megkérdezettek 83 százaléka szerint veszélyes az emberek egészségére a vírus. Hasonlóan magas arányban vannak azok, akik féltik a családtagjaikat a vírustól, míg a megkérdezettek közel ötöde véli úgy, hogy a vírus nem veszélyezteti a családja egészségét. A válaszadók háromnegyede tart a vírus hosszú távú szövődményeitől, 22 százalékuk viszont nem. A vírussal kapcsolatos aggodalmukat kifejező válaszadók közül a személyes egészségüket féltők voltak a legkevesebben.
Látványos különbség alakult ki a fiatalok és az idősek között: míg a 30 év alatti korosztály 24 százaléka nem tartja veszélyesnek a vírust, addig a 60 év felettieknek csak 7 százaléka gondolja így. A hosszú távú szövődményektől a 30 év alattiak 62 százaléka, míg a 60 év felettiek 87 százaléka fél. A politikai hovatartozás terén alig van különbség, a kormánypárti válaszadók, az ellenzéki, valamint a bizonytalan szavazók között is nagy többségben vannak, akik tartanak a hosszú távú szövődményektől.
Maradhatna a kézfertőtlenítés
A leggyakoribb óvintézkedések a rendszeres kézfertőtlenítés és a maszk hordása: a megkérdezettek fele mondta, hogy mindig, harmada pedig, hogy többnyire ezek szerint viselkedik. 79 százalékuk állította, hogy többnyire vagy mindig kerülik a különösen veszélyeztetett emberekkel való kontaktust, majdnem ennyien az ismerőseikkel való fizikai érintkezést is visszaszorították, illetve tartják a 2 méteres távolságot másokkal az otthonukon kívül, és kerülik a tömegközlekedést. A megkérdezettek kicsivel kevesebb mint háromnegyede állította, hogy inkább kerüli a nagyobb összejöveteleket, vitaminokat szed, és csak a legszükségesebb okok miatt hagyja el az otthonát.
A legfeljebb 8 általánost végzett válaszadókhoz képest óvatosabbak az érettségizettek és a diplomások, a nők pedig egy fokkal elővigyázatosabbak a férfiaknál. A legnagyobb különbségek korcsoportok szerint rajzolódnak ki: a harminc év alattiakhoz képest az ötvenes éveikben járók, és főleg a 60 év felettiek sokkal óvatosabbak.
Ennél kevesebben támogatnák a maszkviselési szabályok esetleges újbóli elrendelését a világjárvány lecsengését követően is, például influenzaszezonban. Ugyanakkor a válaszadók több mint fele így is azt válaszolta, hogy egyes időszakokban a jövőben is támogatná a kötelező maszkviselést a tömegközlekedésen és a boltokban.
Sokan félnek a kapcsolati indulatoktól
A válaszadók döntő többsége (70 százaléka) azt válaszolta, hogy nem változtak a különböző emberi kapcsolatai a karantén és a társas távolságtartás időszaka alatt. Többen mondták ugyanakkor, hogy szorosabbá váltak a családi kapcsolataik, illetve a párkapcsolatuk, mint ahányan az ellenkezőjét állították. A baráti kapcsolatok elhidegüléséről a válaszadók 19 százaléka számolt be, többen, mint akik barátságaik megerősödősét tapasztalták. A válaszadók 11 százalékának a munkakapcsolatai, 8 százalékának a családi kapcsolatai, 5 százalékának a párkapcsolata hidegült el.
Budapesten a válaszadók több mint negyede számolt be arról, hogy szorosabbá váltak a családi kötelékei. A többi településkategóriában 9-13 százalékponttal kisebb volt ez az arány. A párjukkal együtt élő megkérdezettek 20 százaléka, míg a többi válaszadónak csak a 6 százaléka válaszolta, hogy javultak a családi kapcsolataik. Ezen túl Budapesten láthatóan magasabb volt a szorosabbá vált párkapcsolatok aránya (22 százalék), mint a kisebb településeken (14-15 százalék).
A válaszok alapján a megkérdezettek negyedének gyengébb, tizedének erősebb félelme, hogy párjuk agresszívvá válik, 2 százalékuk azonban arról számolt be, hogy ez már be is következett.
A községekben jelentősen kevesebben mondták, hogy tartanak a partnerük viselkedésétől (30 százalék), mint Budapesten (45 százalék). Látványosan nagyobb a párjuktól tartó válaszadók aránya azok között, akik a járvány miatt elveszítették a munkájukat: 44 százalékuk aggódik, 7 százalékuk pedig tapasztalta is már párja idegességét vagy agresszivitását.
A magyarok közül csak nagyon kevesen érzik, hogy a családjukon kívül máshonnan is kaptak volna segítséget a válság során, de a válaszadók 56 százaléka még a családjára sem számíthatott. A megkérdezettek elsöprő többsége azt válaszolta, hogy nem kapott segítséget a munkáltatójától (89 százalék), a kormánytól (93 százalék) és az önkormányzattól sem (94 százalék).
Az egészségügyi aggodalmak mellett a gazdasági félelmek is elterjedtek
A koronavírussal kapcsolatos személyes aggodalmak közül egyértelműen a család és barátok egészségének féltése vezeti a listát. A megkérdezettek 79 százaléka tart attól, hogy közeli családtagjai, barátai megbetegednek, kicsivel kevesebben félnek attól, hogy ők maguk kapják el a vírust. A válaszadók kétharmada a személyes szabadságát félti, minden tizedik válaszadó pedig úgy érzékelte, hogy ez már be is következett. A gazdasági félelmek is jelentősek a magyar társadalomban, például a kevesebb fizetés (55 százalék) vagy a munkahely elvesztése (45 százalék) miatt.
A személyes gazdasági helyzetértékelésben jelentős különbség mutatkozik a politikai táborok között. A kormánypártiaknak 30 százaléka érzékelte az anyagi helyzetének romlását, az ellenzéki és bizonytalan válaszadóknak viszont egyaránt a 43 százaléka.
Az életkori csoportok közül két korosztály mutat egyedi mintázatot: a 30-39 évesek 49 százaléka a saját bőrén érezte a gazdasági visszaesést, ezzel szemben a főként nyugdíjasokból álló, 60 év feletti korosztálynak csak 30 százaléka tapasztalta anyagi helyzetének romlását.
Az iskolázottsági csoportok között az alacsonyabb végzettségűeket valamelyest jobban érinti a recesszió. A legfeljebb alapfokú végzettségűek 41 százaléka, a szakmunkás képesítésűek 43 százaléka számolt be anyagi visszaesésről. Az érettségizettek és a diplomások között 35-37 százalék ez az arány.
Nagyon sokan lettek munkanélküliek
Ami az állásvesztés mértékét illeti, az eredmények a hivatalos statisztikáknál nagyobb mértékű leépítésekről árulkodnak: a Policy Solutions által mért adatok alapján 800 ezer ember veszíthette el az állását a járvány miatt.
A megkérdezettek több mint harmada a fizetése csökkenéséről számolt be, 29 százaléka pedig a munkaidő csökkenéséről. A diplomás munkavállalóknak 28 százalékát érintette a fizetéscsökkenés, míg a legfeljebb alapfokú végzettségűeknél ez az arány másfélszer ekkora volt. Fontos az is, hogy a falvakban lakóknak a 26 százaléka számolt be fizetéscsökkenésről, a nagyobb településeken, viszont 37-40 százalékos volt az arány. Ennek oka, hogy a városokra jellemző szolgáltató szektort (elsősorban a turizmust és vendéglátást) érintették leginkább közvetlen módon a korlátozó intézkedések.
Voltak, akiknek ettől függetlenül sikerült félretenni, a diplomások 22 százaléka növelte a megtakarításainak összegét, ami 13 százalékponttal az átlag feletti arány. A legfeljebb 8 általánost végzettek között volt szignifikánsan átlag alatti a plusz megtakarítók aránya (5 százalék).
Az iskolázottsági szinttel együtt meredeken nő az otthonról dolgozó munkavállalók aránya: a home office alapvetően diplomás kiváltság volt, továbbá a nők jelentősen nagyobb arányban dolgoztak otthonról a karantén alatt (23 százalék), mint a férfiak (14 százalék). A távmunka a falvakban érintette a legkevesebb és Budapesten a legtöbb embert.
A járvány alatt otthon dolgozó szülők 54 százaléka számolt be nehézségekről, míg azoknál a szülőknél, akik nincsenek home office-ban, csak 38 százalékos volt ez az arány. A diplomás válaszadók között 59 százalékos, kiugróan magas volt azoknak az aránya, akiknek nehezen ment a munka és a gyerekek közötti egyensúlyozás.
A lakosság többsége bevezetné az alapjövedelmet
A magyar társadalom közepest adott a kormány egészségügyi válságkezelésére. A fideszes válaszadók ennél jelentősen jobbra értékelték a kormány egészségügyi intézkedéseit, 4,1 volt az általuk adott átlagpontszám. Az Orbán-kormány gazdasági válságkezelését egy fokkal rosszabbnak értékelték a válaszadók, mint az egészségügyi intézkedéseit.
A kormány gazdasági válságkezelésének a szakmunkás végzettségűek adták a legrosszabb osztályzatot, átlagosan 2,6 pontot – ugyancsak ebben a csoportban mondták a legtöbben, hogy romlott az anyagi helyzetük, ahogyan azt is, hogy szükségük lenne plusz megtakarításokra, de nincs miből félretenniük. Az életkori csoportok által adott átlagos osztályzatok nem térnek el szignifikánsan egymástól, kivéve a 60 év felettieket. Ezt a döntően nyugdíjasokból álló csoportot kevésbé érintik a válság következtében indult leépítések, illetve a stabilan érkező nyugdíj is pozitív hatással lehet a kormány gazdasági intézkedéseiről alkotott véleményekre.
A politikai táborok között éles különbség mutatkozik a kérdésben: a fideszesek kétharmada szerint eleget tett az Orbán-kormány a munkahelyek és a jövedelmek megvédése érdekében, az ellenzékiek 85 százaléka szerint nem. A bizonytalan szavazók abszolút többsége is kritikus a kormánnyal szemben és csak a negyedük elégedett a kormány munkavédelmi intézkedéseivel.
Felmérték azt is, hogy a magyar társadalom hogyan vélekedik az alapjövedelem kérdésében. A megkérdezettek 65 százaléka értett azzal egyet, hogy az államnak mindenki számára biztosítania kell a megélhetéshez szükséges minimumot. Csupán a válaszadók 29 százaléka ért egyet azzal, hogy az államnak ez nem feladata. Az ellenzéki válaszadók háromnegyede támogatja az alapjövedelem intézményét, de még a fideszesek 55 százaléka is az alapjövedelmet ellenző kormánnyal szemben van. A bizonytalan szavazók 66 százaléka is támogatja az alapjövedelmet.
A magyarok 49 százaléka úgy véli, hogy az önkormányzatok forrásmegvonásai lényegében az ellenzéki települések elleni büntetőintézkedések. A fideszesek 62 százaléka szerint jogosak voltak ezek a lépések, az összes válaszadó körében ez az arány 35 százalék. Magas volt azoknak az aránya, akik nem tudtak vagy nem akartak véleményt nyilvánítani a kérdésben (16 százalék). Érdekes adalék ehhez a kérdéshez, hogy amikor arról kérdezték a válaszadókat, szerintük kinek lenne a felelőssége, ha az önkormányzatuk működésképtelenné válna, a magyarok 48 százaléka szerint ez a kormány hibája lenne.
Minden politikai táborban többségben vannak az oltáspártiak
A különböző politikai táborokat tekintve jól látszik, hogy minden csoporton belül többségben vannak az oltáspártiak. Az oltások melletti elkötelezettség erősségében vannak ugyanakkor különbségek.
A 30 év alattiaknak alig több mint a fele kérné a vakcinát, és a fiatalok közül tízből négyen nem oltatnák be magukat. A fiatalabbakhoz képest nagyon kevés 60 év feletti oltásszkeptikus van (13 százalék).
Az európai-amerikai fejlesztésű vakcinák a legelfogadottabbak: a válaszadók 65 százaléka elfogadná valamelyik nyugati vakcinát, de a magyarok 49 százaléka elmarad az orosz és kínai vakcinákat is beadatná, ha más nem lenne elérhető. A kormánypártiak 71 százaléka, az ellenzékiek 67 százaléka, míg a bizonytalanoknak csupán 56 százaléka adatná be magának valamelyik nyugati vakcinát. Az ellenzékiek 51 százaléka elutasítja a kínai vakcinát, és csak tízből négy ellenzéki adatná be magának azt.
A kormánypártiak 62 százaléka a kínai vakcinát is elfogadná. Az orosz vakcina fogadtatása nagyon hasonló a kínai fejlesztésű védőoltáshoz. Az ellenzékiek 40 százaléka fogadná el, 51 százaléka utasítaná el az orosz védőoltást. A bizonytalan szavazók között az orosz vakcina néhány százalékponttal népszerűbb a kínainál: 46 százalék adatná be, míg 39 százalék utasítja el azt.
A többség nem hisz a Covid-konteókban
A magyarok többsége inkább vagy egyáltalán nem hisz az alább felsorolt összeesküvés-elméletekben, ugyanakkor néhány elméletet figyelemreméltóan sokan találnak igaznak, például hogy a koronavírust Kína szándékosan szabadította a világra, hogy átvegye a világ vezető szerepét.
A legegyszerűbb összeesküvés-elméletnek, miszerint a vírus nem is létezik, a legmagasabb az elutasítottsága. Igaz, a megkérdezetteknek több mint a tizede így is hajlott arra, hogy elfogadja ezt az állítást, de csak 1 százalék volt magabiztos vírustagadó.
A megkérdezettek 58 százaléka elutasította azt az elméletet, hogy a védőoltás titkolt célja a népességszabályozás. A híres „mikrochipes” elméletnek, vagyis hogy az oltással egy chipet akarnak beültetni az emberbe, viszont kimagasló az elutasítottsága: a megkérdezettek abszolút többsége egyáltalán nem hisz ebben és csak 1 százalék tartja igaznak. Érdekesség, hogy azok, akik elveszítették az állásukat a válság alatt, a tízes skálán 0,8 ponttal fogékonyabbak az összeesküvés-elméletekre, ha kiszűrjük a politikai és demográfiai változók hatását.
Ennek megfelelően a megkérdezetteknek csupán 36 százaléka támogatja, míg 54 százaléka ellenzi a vírusszkeptikus posztok, kommentek kitörlésének gyakorlatát a közösségi médiaplatformokon. Itt is felfedezhető különbség a politikai törésvonalak mentén: a fideszesek nagyjából fele-fele arányban támogatták és ellenezték a vírustagadó és a veszélyeket relativizáló vélemények közösségi médiás cenzúráját, az ellenzékiek többsége ellenezte a gyakorlatot, és ehhez hasonlóan vélekedtek a bizonytalan szavazók is.
