Közélet vélemény

Testsúlykérdés a politikában, illetve meseproblémák és megoldásuk

Törvényelőkészítés Magyarországon. Louise Glückről, a 2020-as irodalmi Nobel-díjasról. Írások az Élet és Irodalom legújabb számából.

Herczog László: Jogalkotás, vagy amit akartok

Mi ez?

Hetente egy-egy részletet mutatunk az Élet és Irodalom legújabb számából. Ha tetszik, az írásokat elolvashatja a www.es.hu oldalon vagy a péntekenként megjelenő lapban. Már online is: www.es.hu/elofizetes

Orbán Viktor október 3-án jelentette be, hogy elfogadta az Orvosi Kamara javaslatát az orvosok bérének emeléséről, illetve a hálapénz kivezetéséről. A kormány erről szeptember 30-án döntött. A konszenzust tükröző bejelentés feletti öröm október 5-ig, hétfőig tartott, amikor megismerhetővé vált az immár benyújtott törvényjavaslat teljes szövege.

(…) Jóhiszemű olvasónk még gondolhat arra, hogy talán egy kivételes történettel találkozott, a kormány általában betartja a társadalmi egyeztetés szabályait. Ha azonban meglátogatja Magyarország kormánya honlapját, akkor azt látja, hogy 2017-ben még 349, 2018-ban 143, 2019-ben 12, 2020-ban pedig eddig mindösszesen 4 tervezetet bocsátottak általános egyeztetésre: kettőt az Emberi Erőforrások Minisztériuma, egyet-egyet az Igazságügyi Minisztérium és a Miniszterelnökség. Csemegeként pedig egy érdekesség: a Miniszterelnöki Kabinetiroda honlapján 2014–2020 között összesen egy tervezet található. A címe: Stop Soros törvénycsomag.

Bauer Tamás: Megérte?

Annyit tudhatunk az országos közvélemény-kutatásokból és a vasárnapi eredményből, hogy a magyarországi választók pártpreferenciái a 2018-as országgyűlési, illetve a tavalyi európai parlamenti és önkormányzati választásokhoz képest nem változtak. Ha nem történik valami megrázó esemény a választásokig hátralevő másfél évben, akkor mindezt alapul véve az „egy az egy ellen” révén a 106 egyéni választókerületből mintegy 40-42 választókerületben képzelhető el, hogy a hat ellenzéki párt közös jelöltje legyőzi a Fidesz jelöltjét. Ez az országgyűlési választás megnyeréséhez kevés, viszont elég a kétharmados többség megszüntetéséhez. Valójában ezt teheti lehetővé a „közös jelöltek, közös lista, közös program, közös miniszterelnök-jelölt” stratégia.

Váncsa István: Hungary helps

Hogy ki merre indult a rendszerváltás után, és ki mit csinált, azt onnan lehet tudni, hogy ki milyen testsúlyt regisztrálhat jelenleg. Mert az (…) üzletemberek (…) slankok és gyorsak, a politikusok pedig erőteljesek és nehezek, hogy ne fújja el őket az ellenszél.

Mindezt erőteljes és nehéz miniszterelnökünk mondta az R4S Consulting budapesti irodájának megnyitóján, üzenete napnál világosabb.

A kormányfői potroh kiterjedésében beállott impozáns mérvű növekmény kizárólag teleológiai szempontból értelmezhető, a télosz pedig nemcsak a haza üdve, mint gondolnók, több annál. Kormányzó urunk, mint minden igazi államférfi, az Örökkévaló kozmikus tervében vesz részt, annak megvalósulása érdekében tusakodik vitéz lovagként, vagy inkább szumó versenyzőként, ellenfeleit a dohjóból egyetlen mozdulattal kihajítván. Erő kell hozzá, de főleg testsúly, nem is kicsi, mármint erőteljes és nehéz miniszterelnökünk szerint. Nem állítjuk, hogy a történelem is őt igazolja, evvel együtt kihízott politikusokra vonatkozó példákat sorolhatnánk az öregedő Kubiláj mongol nagykántól kezdve VIII. Henriken át az olyan további illib kiválóságokig, mint Georgij Malenkov, Laurent Kabila vagy Idi Amin. Mindannyian nehezek, erőteljesek és hatalmasok voltak, persze nem annyira, mint a magyarok potrohos fejedelme, de azért eléggé.

Frojimovics Kinga: Dúró Dórának – olvasásra

Ugyancsak problémás a Mit akar ez az egy ember? című magyar népköltés:

Mit akar az egy ember, egy ember? / Ninive, Ninive, király, király biztos. // Legszebb lányod akarom, akarom, / Ninive, Ninive, király, király biztos. // Betöröm az ablakod, ablakod, / Ninive, Ninive, király, király biztos. // Katonaságot hívatok, hívatok, / Ninive, Ninive, király, király biztos. // Katonaságtól nem félek, nem félek, / Ninive, Ninive, király, király biztos. // Legszebb lányom od’adom, od’adom, / Ninive, Ninive, király, király biztos.

Ha jól értem, a mű szerint érdemes erőszakkal fenyegetni, mert akkor megkapod, amit csak akarsz. Tényleg erre akarjuk tanítani az óvodásokat?

Félreértés ne essék, senkit sem szeretnék arra kérni, hogy magyar népi mondókákat és népköltéseket tegyen feketelistára. Azt sem szeretném, ha a Cini-cini muzsikát bárki ledarálná, széttépné, megcsócsálná vagy bármilyen más módon megsemmisítené. A kötet továbbra is a könyvespolcomon lesz, és másokat is erre biztatok. Továbbra is el fogom olvasni a kötet azon darabjait is, melyekkel nem feltétlenül vagy egyáltalán nem értek egyet. És kisgyerekektől sem tiltom el. Viszont az olvasott szövegeket továbbra is meg fogom beszélni velük, mint minden egyéb mű esetében.

Könyvek megsemmisítése ugyanis biztosan nem teszi jobbá a világot. Az viszont sokat segíthet, ha mindent meg tudunk beszélni. A gyerekeinkkel is, és egymással is.

Gerevich András: Louise Glückről, a 2020-as irodalmi Nobel-díj nyerteséről

„Hiszem, / hogy a nők azt szeretik, amikor egy férfi / még ereje teljében helytáll, de / közel van, hogy darabokra essen: / ez a széthullás emlékezteti őket, / mi is a szenvedély”,  írja Louise Glück Télemakhosz képzelgése című versében, és azt hiszem, ebben a néhány sorban költészetének lényegét ragadhatjuk meg: tömör, szűkszavú sorainak pontosságát és szenvedélyes intenzitását, amivel az ambivalens érzelmek összetettségét próbálja feltárni, a klasszikus mitológia elemeit felhasználó, különböző költői perszónákon keresztül megszólaló, távolságtartó, mégis személyes hangját, a férfi és női szempontok tükrözését, az elkerülhetetlen hanyatlás és pusztulás mögött a csodálat és szenvedély ellentmondását, egymásnak feszülését, ami költői világképében az emberi létezés alapja.

Szponzorált tartalom

A cikk az Élet és Irodalom támogatásával készült.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik