A Kossuth térnél létesített emlékhelynél a kormányfő hangsúlyozta: a trianoni diktátum 100. évfordulóján végzett számvetés arra vezetett, hogy kihirdessük „a trianoni száz év magyar magány” korszakának lezárását. Csehszlovákia, Jugoszlávia és a Szovjetunió szétesése után a magyar a Kárpát-medence legnépesebb és legnagyobb gazdasággal rendelkező országa, és ebből kötelességek fakadnak, amelyek elől nem bújhatunk el — közölte. Kiemelte: nem térhetünk ki a száz év tanulságai elől.
Ezért hirdették ki az új korszak nemzeti politikájának törvényeit, bejelentették a szuverenitásra, szabadságra és közös érdekre alapozott közép-európai összeszerveződésben való érdekeltséget és részvételi szándékot — mondta Orbán Viktor. A kormányfő kifejtette: augusztus 20-án emlékeztetni kell magunkat, hogy “a saját otthont, földet, hazát nyújtó önálló államiság a népek életének inkább kivételes, mint természetes létállapota”. A miniszterelnök beszédéről bővebben itt írtunk:
Az MTI szerint az Összetartozás emlékhelyén több mint 12 ezer településnév olvasható. Az emlékhely a trianoni békediktátum 100. évfordulójára készült el az Országházzal szemben, az Alkotmány utca torkolatában.
A kortárs építészeti és tájépítészeti eszközökkel kialakított emlékmű egy száz méter hosszú, a Kossuth tér felől lejtő, négy méter széles sétány, amelynek két oldalfalára a történelmi Magyar Királyság 1913. évi összeírás szerinti 12 485 településnevét vésték.
A településnevek ezreivel való szembesülés az erre érzékeny közönség számára átélhetővé teszi Magyarország egykor volt nagyságát
— fogalmaztak a parlament honlapjára feltett, Wachsler Tamás építészmérnök, a Steindl Imre-program vezetője által jegyzett közleményében.
Minden név egy-egy különálló gránittéglán jelenik meg, a három különböző téglaméret a település — az 1913-as, Trianon előtti utolsó statisztikai összeírás szerinti — lélekszámát tükrözi. A településméret efféle megjelenítésén túl semmilyen egyéb különbségtétel nem történik: határon inneni és túli, magyar többségű vagy magyar lakosság nélküli települések egyformán, összekeverve, véletlenszerű elrendezésben lelhetők fel. Aki egy konkrét települést szeretne megtalálni, azt az online településnév-kereső segíti.
A sétány a Honvéd utca kereszteződésénél eléri az ötméteres mélységet. Ott van az „emlékhely szíve”, egy körüljárható, hatalmas, hét szegmensből álló, meghasadt gránittömb, közepén égő öröklánggal, amely a szegmensek közötti réseken keresztül látható.
Azt írták: a talajszint alatti kialakítás elsődleges oka ugyan — Steindl Imre útmutatását követve — az Országházra való rálátás zavartalanságának biztosítása volt, de a sétány „zsákutcás” kialakítása „tudatosan hívja meg a temetés-feltámadás gondolatot”. Az öröklángot körülölelő gránittömb hasadékai is szimbolikus üzenetet hordoznak, a hét szegmens bevallottan a szomszédos államokat — utódállamokat — a középső, a lángot hordozó tömb pedig a „megmaradt” Magyarországot szimbolizálja.
A Steindl Imre-programban megvalósult projekt egy 2018-as kormányhatározattal indult, amely rendelkezett az Alkotmány utca Kossuth Lajos térbe torkolló szakaszának felszíni rendezéséről és a történelmi Magyarország 1913. évi összeírás szerinti helységneveinek feltüntetését magában foglaló emlékhely létesítéséről, áll a közleményben.
Az emlékhelyet az eredeti tervek szerint június 4-én, a nemzeti összetartozás napján nyitották volna meg, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották az átadását.
Kiemelt kép: Farkas Norbert/24.hu
